A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40348/2018/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 299. §, 300. §, 360. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 2. §] Bírók: Gál Judit, Kolozs Balázs, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.348/2018/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Krasznai és dr. Kollár Ügyvédi Iroda (.....) által képviselt ...... felperesnek a dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda (......) által képviselt ..... alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. április 10-én kelt 20. sorszámú végzésével kijavított 2018. március 28-án kelt 7.G.41.142/2017/19. számú ítélete ellen a felperes és az alperes által benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit - az alperesnek fizetendő perköltségre kiterjedően - részben megváltoztatja, az alperes marasztalásának tőkeösszegét 40.336.751 (negyvenmillió-háromszázharminchatezer-hétszázötvenegy) forintra felemeli, a per megszüntetésére vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzi, és a keresetet 22.248.105 (huszonkettőmillió-kettőszáznegyvennyolcezer-egyszázöt) forint követelés tekintetében is elutasítja, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 4.061.000 (négymillió-hatvanegyezer) forint + áfa összegű első- és másodfokú együttes perköltséget, az államnak külön felhívásra 1.347.500 (egymillió-háromszáznegyvenhétezer-ötszáz) forint meg nem fizetett fellebbezési részilletéket.

Az 1.660.600 (egymillió-hatszázhatvanezer-hatszáz) forint meg nem fizetett fellebbezési részilletéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a alperes ... (a továbbiakban: alperes) tulajdonát képezte a .... szám alatti ingatlan, mely ingatlan .... konstrukcióban történő fejlesztése érdekében alperes hirdetmény közzétételével kezdeményezett tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. A beruházó érdekeltségét az biztosította, hogy a fejlesztés megvalósítását követően a teljes létesítmény határozott időre az üzemeltetésébe került és az alperes önkormányzat ezen szolgáltatásért szolgáltatási díj fizetését vállalta.

A közbeszerzési eljárás nyertese a .... Kft. (a továbbiakban: .... Kft.) lett, akivel az alperes 2007. július 23-án Szolgáltatási szerződést kötött. Ebben rögzítették, hogy a telek az alperes tulajdonában áll, a létesítmények a Projekt Megvalósítás Napján az alperes tulajdonába kerülnek. A projekt megvalósításának véghatáridejét 2010. augusztus 31. napjában határozták meg. A 19.1. pontban rögzítették, hogy a ... Épületegyüttes a szerződésben meghatározott célok megvalósítására a ..... Kft. üzemeltetésébe kerül. A 25.2.(d) pont szerint a bérlőkkel a bérleményekre és a bérleményekhez az alaprajz alapján tartozó, a közterület rendeletek hatálya alá nem tartozó bérleményen kívüli területekre vonatkozó bérleti szerződést az alperes köti meg, de az alperes egyes bérbeadói jogai gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére a .... Kft.-t jogosították fel. Kikötötték, hogy a .... Kft. nem jogosult a bérlőkiválasztásra, valamint a bérbeadói hozzájárulás megadására, bármely bérbeadót megillető jogról való lemondásra vagy a bérbeadóval szembeni követelés elismerésére. A potenciális bérlőket a .... Kft. vállalta közvetíteni (25.2.(f) pont).

Ugyanezen a napon - 2007. július 23-án - ingatlanügynöki szerződést (a továbbiakban: ügynöki szerződés) is kötöttek, amelyben az alperes megbízta a .... Kft.-t (ügynök) az általa megvalósítandó, megközelítőleg 11.732 nm bérbe adható területet, valamint 250 számú parkolóhelyet magában foglaló, a .... Épületegyüttes Bérleményei bérbeadásához szükséges ingatlanügyi szolgáltatások nyújtásával. A szerződés 3.1. pontja alapján a .... Kft. köteles volt az Épületegyüttes bérleményeit az általa lebonyolított pályázati eljárás keretében az elérhető legkedvezőbb feltételekkel a bérbeadó javára bérbe adni. A pályázati eljárást önállóan volt jogosult lebonyolítani, a feladatok ellátásáért jutalékra vált jogosulttá. A .... Kft. bérleti jogviszonnyal kapcsolatos jogait a szerződés 3.3. pontjának (a)-(g) pontjaiban sorolták fel. A 3.3.(g) pontban a 3.3.(e) szakaszban foglalt kivétellel a .... Kft.-t jogosították fel és az ő kötelezettségévé tették a Bérbeadói Szerződés alapján a bérbeadói kötelezettségek teljesítését. A 3.3.(e) szakaszban úgy rendelkeztek, hogy a .... Kft. a bérleti szerződés megkötésére, a bérbeadói hozzájárulás megadására, a bérlemény albérletbe adására, valamint a bérleti, üzemeltetési díj és az esedékes szankciós pénzösszegek beszedésére nem jogosult, továbbá, a Bérleti Szerződés alapján az alperest megillető jogról nem mondhat le, valamint az alperessel szembeni követelést nem ismerhet el.

A kivitelezés 2009. januárjában indult meg, generálkivitelező a .... Kft. volt.

A beruházás a tervezett időre, 2010. augusztus 31. napjára nem valósult meg, a ..... Zrt. 2010. szeptember végén a készültségi fokot 76%-osnak értékelte.

A .... Kft. a használatbavételi engedélyezési eljárást 2011. április 11-én indította meg, a Budapest .... kerületi Építésügyi Hatóság 2011. augusztus 4-én tartott helyszíni szemlét, amelyen negállapította, hogy a megvalósult állapot a megvalósulási tervnek megfelel és felhívta az építtető és a kivitelező figyelmét a kivitelezési hibák, hiányosságok (pl. beázás) mielőbbi kijavításának szükségességére. Erre azonban már nem került sor, mert az alperes és a .... Kft. közötti kapcsolat megromlott és a ..... Kft. a szolgáltatási szerződést felmondta, amivel a szolgáltatási szerződés 2011. október 29-én megszűnt. A felek közötti jogvita és peres eljárás miatt a létesítmény alperes részére történő birtokba adása csak 2012. július 25-én valósult meg. Eddig az időpontig a .... Kft. kivitelező tartotta birtokban az építési területet.

A szerződés megszűnését követően a beruházást a ... ..... Zrt. vette át, aki az alperes meghatalmazása alapján 2012. augusztus 14-én indította meg az építésügyi hatósági eljárást a használatbavételi engedély kiadása iránt. Az építésügyi hatóság 2012. december 15-én jogerős határozatával ideiglenes használatbavételi engedélyt adott ki, majd 2013. április 25-én tartott helyszíni szemlét, amelyen megállapította, hogy az elvégzett építési munka az építési engedélynek és a záradékolt tervdokumentációnak megfelel, az épületegyüttes biztonságos használatra alkalmas. A szakhatósági állásfoglalások alapján a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ részére a .... Önkormányzat Jegyzője a 2013. május 31. napján kelt határozatával adta ki a használatbavételi engedélyt, egyben az ideiglenes használatbavételi engedély érvényét véglegesre változtatta, mely határozat 2013. június 3. napján emelkedett jogerőre.

A létesítmény 2013. november 8-án nyílt meg.

A felperes t (a továbbiakban: felperes) 2008. december 1-jén kelt alapító okirattal ... hozta létre, a Fővárosi Cégbíróság 2008. december 4-ei hatállyal jegyezte be a cégnyilvántartásba. Fő tevékenysége megalapításától kezdve konferenciák, kereskedelmi bemutatók szervezése volt.