A Fővárosi Törvényszék G.41142/2017/19. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, (1) bek., 130. §, (1) bek., 157. §, a) pont, 164. §, 196. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 219. §, 300. §, 318. §, 320. §, 339. §, 340. §, 350. §, 355. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 1. §, 2000. évi XCVII. törvény 1. §, 3. §, 5. §] Bíró: Kisrákói Annamária

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II. Varsányi Irén u. 38-40.

1535 Budapest, Pf.887.

Ügyszám: 7.G.41.142/2017/19.

A Fővárosi Törvényszék

Krasznai és dr. Kollár Ügyvédi Iroda (fél címe 2 - dr. Kollár Károly ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek,

Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 1 - dr. Hidasi Gábor ügyvéd) által képviselt

Budapest Fővárosi Önkormányzata (alperes címe) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a 20. sz. végzéssel kijavított alábbi

ítéletet

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 39.895.991,- (Harminckilencmillió-nyolcszázkilencvenötezer-kilencszázkilencvenegy) Ft főkövetelést, valamint ennek 2013. május 10. napjától 2013. június 30. napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékponttal növelt összegű késedelmi kamatát, 2013. július 1. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt mértékű késedelmi kamatát.

22.248.105,- (Huszonkétmillió-kétszáznegyvennyolcezer-százöt) Ft összegre a bíróság a pert megszünteti, ezt meghaladóan pedig a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 9.376.740,- (Kilencmillió-háromszázhetvenhatezer-hétszáznegyven) Ft perköltséget.

A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) Ft illetékből az államnak külön felhívásra a felperes 1.380.000,- (Egymillió-háromszáznyolcvanezer) Ft-ot köteles megfizetni, míg a fennmaradó 120.000,- (Százhúszezer) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, három példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141. § (6) bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el, feltéve hogy vagyonjogi ügyben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A Kúria a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálja el.

Az ítélőtábla előtti eljárásban és a Kúria előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

A alperes neve alperes tulajdonát képezte a ingatlan címe. szám alatti ingatlan, mely ingatlan PPP konstrukcióban történő fejlesztése érdekében hirdetmény közzétételével kezdeményezett tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. A kiírás szerint a közbeszerzési eljárás tárgya a ... terveztetése, kivitelezése, határozott ideig történő teljes körű üzemeltetése, karbantartása, Budapest Főváros Önkormányzat javára történő bérbeadása, valamint az Épületegyüttes szabadtéri és a bérbeadással nem érintett, belső kulturális-közösségi funkciójú területeinek szabad hasznosítása volt. A közbeszerzési eljárás célja az volt, hogy a magántőke bevonásával egy szórakoztató, kulturális, közösségi, kereskedelmi funkcióra alkalmas épület együttes valósuljon meg, mely épületegyüttes újonnan létesített épületei is a használatbavételt követően az Önkormányzat tulajdonába kerüljenek. A beruházó érdekeltségét az biztosította, hogy a fejlesztés megvalósítását követően a teljes létesítmény határozott időre az üzemeltetésébe került és az Önkormányzat ezen szolgáltatásért szolgáltatási díj fizetését vállalta.

A közbeszerzési eljárás nyertese a P. Kft. lett, akivel az alperes 2007. július 23-án kötötte meg a SZOLGÁLTATÁSI szerződést. Ebben rögzítették, hogy a telek az Önkormányzat tulajdonában áll és a létesítmények megépítését követően sem keletkezik közös tulajdon, a létesítmények a Projekt Megvalósítás Napján az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. A projekt megvalósításának véghatáridejét 2010. augusztus 31. napjában határozták meg. A kiírásnak megfelelően a 19.1. pontban rögzítették, hogy a ... a szerződésben meghatározott célok megvalósítására a Szolgáltató üzemeltetésébe kerül, az üzemeltetési jog, mint vagyoni értékű jog ellenértékét a 15.3 pontban határozták meg. A 25.2.(d) pont szerint a bérlőkkel a bérleményekre és a bérleményekhez az alaprajz alapján tartozó, a közterület rendeletek hatálya alá nem tartozó bérleményen kívüli területekre vonatkozó bérleti szerződést az Önkormányzat köti meg, de az Önkormányzat egyes bérbeadói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére a Szolgáltatót jogosították fel. Kikötötték azonban, hogy a Szolgáltató nem jogosult a bérlőkiválasztásra, valamint a bérbeadói hozzájárulás megadására, bármely bérbeadót megillető jogról való lemondásra vagy a bérbeadóval szembeni követelés elismerésére. A potenciális bérlőket a szolgáltató vállalta közvetíteni (25.2.(f) pont). A 35. pontban szabályozták a szerződés megszüntetésének eseteit. A 35.3. pontban az Önkormányzat részére súlyos szerződésszegés esetére 90 napos felmondási idő mellett rendkívüli felmondási jogot biztosítottak. A szolgáltató súlyos szerződésszegését a fogalom-meghatározások között értelmezték és azt 9 pontban foglalták össze (99.oldal).