A Fővárosi Törvényszék K.34408/2008/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/B. § (1) bek., (1) bek., 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 1. §, 4. §, 8. §, 11. §, 15. §, 16. §, 19. §, 21. §, 23. §] Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Fővárosi Bíróság

8.K. 34.408/2008/2.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Kiss Zoltán ügyvéd (Dr. Kiss Zoltán Ügyvédi Iroda cím.) által képviselt felperes (cím.) , a Dr. Furmann Imre elnökhelyettes által képviselt Egyenlő Bánásmód Hatóság (cím hivatkozási szám: EBH/819/4/2008) alperes ellen, - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

A ....ügyvezetője, ... bejelentő beadvánnyal fordult az alperesi hatósághoz, mert álláspontja szerint a felperes megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebtv) 4.§. b), valamint a 21.§. a) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét. A bejelentés szerint a bejelentő egy éve vizsgálja a ... régióra vonatkozó, elektronikus formában is nyilvánossá tett álláshirdetéseket, és ennek során találtak rá a felperes által 3 fő jogi előadói munkakör betöltésére közzétett pályázati kiírásra, mely pályázat szerint az állás odaítélésénél a ... lakosokat részesítik előnyben, mely kitétel a bejelentő szerint ellentétes az esélyegyenlőség követelményével. Az alperesi hatóság annak tisztázására, hogy a közzétett pályázati felhívás előnyben részesítési feltétele miatt sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye, hivatalból eljárást indított a felperessel szemben, melynek során a felperesi polgármestert nyilatkozattételre hívta fel. A polgármester észrevételeiben kifejtette, hogy 2008. évben 5 fő jogi előadói pályázatot írt ki, melyre 21 személy nyújtotta be a jelentkezését, és a nyilatkozattétel napjáig 3 munkavállaló került kinevezésre. Az álláshelyre sikerrel pályázók egyike sem ...lakos, mindez, valamint az a tény, hogy a felperes alkalmazottai közül 43 fő nem ....lakhellyel rendelkező köztisztviselő, annak a bizonyítéka, hogy a vidékieket a felperes nem különbözteti meg hátrányosan. A helyi lakosoknak annak ellenére nem biztosított a felperes feltétlen előnyt, hogy álláspontja szerint egy munkáltatónak joga van ahhoz, hogy a településén élőket előnyben részesítse.

Mindezen tényállás alapján az alperesi hatóság a 2008. szeptember 10. napján kelt EBH/819/4/2008. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy 2008. március 17. napján jogi előadói álláshelyek betöltésére közzétett pályázati felhívásban a hódmezővásárhelyi lakhelyet, mint előnyben részesítési kritériumot indokolatlanul, az egyenlő bánásmód követelményével ellentétes módon szerepeltette, ezért határozatában megtiltotta az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni tanúsítását.

A határozat indokolása szerint az Ebtv. 11.§-ában a jogalkotó általános jelleggel szabályozza az előnyben részesítést, melyet az Ebtv. 23.§-a konkretizál. Az ágazat-specifikus rendelkezés az előnyben részesítés jogszerűségével kapcsolatban nem teremt többletfeltételeket. Az általános és az ágazat-specifikus előnyben részesítő rendelkezés jogszerűségének egyaránt feltétele, hogy kifejezetten megjelölt társadalmi csoportot célozzon meg, és ezen csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányuljon, törvényen vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapuljon és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szóljon, valamint ne sértsen alapvető jogot, ne biztosítson feltétlen előnyt, és ne zárja ki az egyéni szempontok mérlegelését. A felperes arra hivatkozott, hogy az általa a ... ösztöndíj keretein belül támogatott volt ösztöndíjasok figyelmének felhívását is szolgálta a kifogásolt pályázati felhívás, azonban a pályázati kiírásban ez nem szerepelt. Hivatkozott a határozat az Alkotmánybíróság 9/1990. (IV. 25.) számú határozatában foglaltakra is, mely szerint a társadalmi egyenlőség, mint cél, mint társadalmi érdek megelőzhet egyéni érdeket, de nem kerülhet az egyén alkotmányos jogai elé. Ennek kapcsán az alperesi hatóság áttekintette a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó adatait, mely szerint 2007. évben ... megyében 6%-os volt a munkanélküliség ráta, mely 2008. II. negyedévében ugyan emelkedett, de ez az adat országos összehasonlításban még mindig alacsonyabb az ... régió, az ... régió, valamint a ... 9 megyéjének adatához képest. A KSH regionális felmérése azt is bizonyítja, hogy a ... régió 3 megyéje közül 2008. I. negyedévében ... megyében volt a legalacsonyabb a nyilvántartott munkanélküliek száma, ennek alapján tehát a hatóság nem talált olyan régiót, illetve megyei szinten megmutatkozó társadalmi érdeket, mely indokolttá tenné a vizsgált előnyben részesítési feltétel feltüntetését az érintett kiírásban.

A felperes által becsatolt adatokból megállapítható volt, hogy a munkakörök betöltésére 21 személy nyújtotta be jelentkezését, akik közül egy fő rendelkezett ... lakhellyel, a 3 nyertes pályázó közül 1 fő szegedi, 1 személy martfűi, 1 jelentkező pedig ... illetőségű volt, az álláshelyre egyedüliként ...lakosként jelentkezett pályázó nem nyerte el a meghirdetett álláshelyet. A kimutatásból az alperesi hatóság szerint az állapítható meg, hogy a jelentkezések elbírálásánál a ...lakhely sem előnyt, sem hátrányt nem jelentett, azaz a pályázatok sikeressége és a kinevezettek lakóhelye között ok-okozati összefüggés nem áll fenn. Mindezek alapján az alperes a bizonyítékok egyenkénti és összességében történt értékelését követően azt állapította meg, hogy a felperes megsértette az Ebtv. 8.§. t) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét, a szankciók alkalmazásánál figyelembe vette, hogy az álláshelyre benyújtott pályázatok elbírálásánál nem volt megállapítható összefüggés a pozíció elnyerése és az adott személyek lakhelye között.

Az alperes határozatával szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melyben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, az alperesi hatóság új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérte. Előadta, hogy a sérelmezett előnyben részesítési kritériumot valóban nyilvános, elektronikusan is hozzáférhetővé tett, 3 fő jogi előadói álláshely betöltésére meghirdetett álláshirdetésben alkalmazta, azonban lényeges, hogy a hirdetésben mindössze előnyben részesítés szerepelt, mely nem alkalmazási feltétel, azaz a munkára felvételből nem zárja ki a nem ... lakos jelentkezőket, amint azt a gyakorlat is mutatja. Az alperes által hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján legfeljebb és kizárólag abban az esetben lehetne elmarasztalni a felperest, ha a ... lakosok csoportja, ezen előnyben részesítési ok alapján kedvezőtlenebb bánásmódban részesült volna, mivel ez nem nem történt meg, így a felperes álláspontja szerint az alperes határozata tévesen hivatkozik az Ebtv. 8.§. t) pontjára.