A Székesfehérvári Törvényszék G.40121/2007/11. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40. §] Bíró: Gerber Tamás

Fejér Megyei Bíróság

14.G.40.121/2007/11. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fejér Megyei Bíróság a Dr. Horváth Antal ügyvéd (8800 Nagykanizsa, Batthyány u. 1.) által képviselt felperes neve (felperes cime.) felperesnek - a Dr. Szabó Róbert ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Palotai út 25.) által képviselt I.rendű alperes neve(I.r. alperes cime.) I. r. és II.rendű alperes neve (II.r. alperes cime) II. r., valamint a Dr. Németh Attila ügyvéd (1122 Budapest, Tóth Lőrincz u. 31.) által képviselt III.rendű alperes neve. (III.r. alperes cime) III. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének és járuléka megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A felperes kereseti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I., II., valamint a III. r. alpereseknek személyenként 15 napon belül 500.000.- (azaz Ötszázezer) forint + ÁFA összegű ügyvédi munkadíjat perköltség címén;

az államnak külön felhívásra 900.000.- (azaz Kilencszázezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fejér Megyei Bíróságnál írásban, négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

I N D O K O L Á S:

A felperes a kereseti kérelmében a felperes és a III. r. alperes között 2005. október 4. napján megkötött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte. A kereseti kérelem indokaként hivatkozott arra, hogy a felszámolási eljárás megindulását követően jutott tudomására, hogy a felperes képviseletében eljárva a II. r. alperes a III. r. alperessel adásvételi szerződést kötött. Az adásvételi szerződés tárgya a felperes tulajdonát képező, székesfehérvári ......... helyrajzi szám alatt felvett irodaház volt, amely természetben .............. szám alatt fekszik. Az érvénytelenség megállapítása körében hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint az alperes jogszerűtlenül kötötték meg az adásvételi szerződést, mivel jogalap nélkül járultak hozzá ahhoz, hogy az adásvételi szerződésben hivatkozott jelzálogjog 72 millió forint kölcsön és járuléka erejéig a M.H. Kft. jogosult javára bejegyzésre kerüljön, majd ezt a III. r. alperes a megállapított 140.750.000.- Ft bruttó vételárba beszámítsa.

A kereseti kérelem jogalapjaként az 1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) bekezdés c., pontjára hivatkozott. Kérte a szerződés érvénytelenségének megállapítását, továbbá az eredeti állapot helyreállítását.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az alperesek elsődlegesen elévülési kifogást terjesztettek elő a felperes kereseti kérelmével szemben, állítva azt, hogy a felperes a keresetindításra nyitva álló határidőt elmulasztotta. Az elévülési kifogáson felül érdemben is vitatták a kereseti kérelemben foglaltakat. Az alperesek hivatkoztak arra, hogy a M.H. Kft. javára kikötött jelzálogjog megállapítására azért került sor, mert a felperes 72 millió forint összegben nem teljesítette a M.H. Kft-vel kötött szállítási szerződésből fakadó fizetési kötelezettségét. Hivatkoztak továbbá arra, hogy az ingatlanról értékbecslés készült, amely a forgalmi értéket 140.750.000.- Ft-ban állapította meg. Vitatták továbbá azt, hogy a Cstv. 40. § (1) bekezdés c., pontjában foglalt feltételek fennállása megállapítható lenne.

A felperes kereseti kérelme nem megalapozott.

A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a bíróság az alábbiakat állapította meg.

Tekintettel arra, hogy az alperesek elsődlegesen elévülési kifogást terjesztettek elő a felperes kereseti kérelmével szemben, így a bíróság ebben a körben folytatott le bizonyítási eljárást. A bizonyítási eljárás lefolytatása során a bíróság 15. sorszám alatt pert megszüntető végzést hozott, amely végzést a Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.414/2007/4. számú végzésével hatályon kívül helyezett, megállapítva azt, hogy amennyiben a felszámoló 2006. július 24. napján szerzett tudomást a perben megtámadott adásvételi szerződésről, úgy a kereseti kérelme elkésettnek nem tekinthető.

A Fővárosi Ítélőtábla végzését követően az alperesek további bizonyítási indítványokat terjesztettek elő az elévülési kifogásuk alátámasztása érdekében.

Az alperesek hivatkoztak ugyanis arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla végzésében is rögzített 2006. július 24-i időpont, amely a hitelezői választmány megalakulása volt, nem jelenti a tudomásszerzés időpontját. Az alperesek hivatkoztak arra, hogy a jelen perben megtámadott szerződésről a felszámoló ezt megelőzően már tudomást szerzett.

Az ebben a körben előterjesztett bizonyítási indítványokra a bíróság tanúként hallgatta meg M.J.V-t, G.K.-t és N.I-t.

M.J.V. tanú a vallomásában előadta, hogy a felszámoló 2006. április első két hetében jelentkezett a felperesnél és tudomására hozta, hogy pontosan milyen adatokra, iratokra van szüksége. A tanú nyilatkozott arra, hogy a szerződések, iratok, dokumentumok a felszámoló részére április közepén, végén átadásra kerültek, ezen felül a felszámoló kérésére egy kimutatást is készített a felperes vagyonát képező ingóságokról és ingatlanokról, azok megvételéről, illetőleg eladásáról, valamint ezek értékéről. A tanú nyilatkozott arra is, hogy a felperes és a III. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés is átadásra került a felszámoló részére 2006. áprilisában.

A szintén tanúként meghallgatott G.K. a vallomásában ezeket a tényeket megerősítette és ő is úgy nyilatkozott, hogy 2006. áprilisában az iratok teljes körűen a felszámoló részére átadásra kerültek.