A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40259/2008/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ADÁSVÉTELI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 326. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40. §] Bírók: Botka Lászlóné, Csányi Terézia Katalin, Volein Anna

Fővárosi Ítélőtábla

11.Gf. 40.259/2008/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Horváth Antal ügyvéd (felszámoló jogi képviselőjének címe) által képviselt felszámoló neve (felszámoló címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperes által a Dr. Szabó Róbert Ügyvédi Iroda (I. rendű alperes jogi képviselőjének címe; ügyintéző: dr. Szabó Róbert ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű alperes és II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes, valamint a Vajas és Németh Ügyvédi Iroda (III. rendű alperes jogi kévpiselőjének címe; ügyintéző: dr. Németh Attila László ügyvéd) által képviselt III. rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Fejér Megyei Bíróság 2008. április 21. napján kelt 14.G. 40.121/2007/11. számú ítélete ellen a felperes részéről 12. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán a 2008. október 2. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a III. rendű alperesnek 100.000 Ft (egyszázezer forint) másodfokú eljárási költséget 15 napon belül, valamint az állam javára - külön felhívásra - 900.000 Ft (kilencszázezer forint) másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A felperes a 2006. október 24-én érkeztetett keresetében a ... ingatlan-nyilvántartásban ... hrsz. alatt felvett "kivett irodaház, garázs és udvar" megnevezésű ingatlan - mely természetben ... szám alatt található - átruházására irányuló, 2005. október 4. napján, a III.r. alperessel kötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását kérte a Cstv. 40.§ (1) bekezdés c) pontja alapján. A perindítás tényét a bíróság bejegyezni rendelte az ingatlanra.

Az alperesek érdemi ellenkérelmet terjesztettek elő arra hivatkozva, hogy a felperes a perindításra nyitva álló határidőn túl terjesztette elő keresetét. A keresetet érdemben is kérték elutasítani.

Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.414/2007/4 sz. hatályon kívül helyező végzése alapján megismételt eljárásban bizonyítást folytatott le, tanúkat hallgatott meg az elévülési kifogás tárgyában. Ennek eredményeként megállapította, hogy a felperes 2006. áprilisában tudomást szerzett arról, hogy a megtámadott szerződés létrejött, megismerte a szerződés tartalmát és az ezzel kapcsolatos iratok átadásra kerültek a részére. Megállapította, hogy a III.r. alperes 2006. május 25. napján keltezett hitelezői igénybejelentését a felszámoló 2006. június 6. napján kézhez vette. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a Cstv. 40.§ (1) bekezdésében meghatározott 90 napos keresetindítási határidőt a tudomásszerzéstől kell számítani, amely jelen esetben a megtámadni kívánt szerződésről való tudomásszerzést jelenti. A felszámoló ezen időponttól számított határidőt elmulasztotta. Nem merült fel olyan körülmény, amely a megtámadási határidő vonatkozásában az elévülés nyugvásának alkalmazására alapot adott volna.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és elsődlegesen az elsőfokú határozat megváltoztatásával keresetének történő helytadást kért, másodlagosan az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára kérte utasítani.

Előadta, hogy a megalapozott megtámadás lehetősége pusztán az adásvételi szerződés tartalmából egyértelműen nem volt megállapítható. Életszerűtlen a szerződés átadásának időpontját a tudomásszerzés időpontjának tekinteni. Álláspontja szerint az elévülés az adatok beszerzéséig nyugodott. Kifejtette, hogy a nagy mennyiségű iratanyag átvétele június közepére fejeződött be. Ezen túlmenően elképzelhető volt, hogy több megtámadási jogcím is megalapozott lehet, ezért az ingatlan forgalmi értékéről is meg akart győződni. Előadta, hogy csak 2006. augusztusában értesült arról, hogy mikor került benyújtásra az eredeti felszámolási kérelem.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítási indítványa elutasításának okát nem indokolta.

A II.r. alperes személyesen az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte.

A fellebbezési ellenkérelmében a III.r. alperes is az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Kifejtette, a felperes tévesen állítja, hogy a tudomásulvétel időpontja az az időpont, amikor az összes megtámadási okot megfelelően mérlegelve képessé válik annak eldöntésére, hogy a jogszabály által felsorolt megtámadási okok közül melyik alapján képes a legeredményesebb megtámadásra. Jelen perben a megtámadás megnyílásának időpontja az, amikor a felperes tudomást szerzett arról, hogy a szerződést a felek a felszámolási kérelem bíróságra történő benyújtását megelőző 90 napon belül kötötték és a szerződéssel megvalósult egy hitelező előnyben részesítése. Ingatlan értékbecslés beszerzése ilyen esetben nem eredményezheti az elévülés nyugvását.

Iratellenesnek tartotta a felperes azon állítását is, hogy nem rendelkezett kellő ismerettel a szerződésekről, hiszen a tanúvallomásokból megállapítható, hogy a felszámoló többször kért és kapott az ingatlan- és gépjármű értékesítésekről tájékoztatást.

Előadta, hogy a felperes a Cstv. 40.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási okról tudomást szerezve 90 napon belül nem kísérelte meg az igényérvényesítést, ezért igénye nem érvényesíthető.

A Fővárosi Ítélőtábla a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapítja meg:

A felperes mint eladó, a III. rendű alperes mint vevő és a zálogjogosult neve mint zálogjogosult 2005. október 4. napján adásvételi szerződést kötött, melyben a felperes eladta a kizárólagos tulajdonát képező ... ingatlan-nyilvántartásban ... hrsz. alatt felvett "kivett irodaház, garázs és udvar" megnevezésű ingatlant, mely természetben .... szám alatt fekszik. A felek az ingatlan vételárát 140.750.000 Ft-ban jelölték meg, rögzítették, hogy az ingatlant az Bank jelzálogjogán kívül a zálogjogosult neve javára bejegyzett 72 M Ft kölcsön és járuléka erejéig fennálló jelzálogjog is terheli. Rögzítésre került az is, hogy a zálogjogosult neve törzstőkéjének 99%-os tulajdonosa az adásvételi szerződés vevője, azaz a III.r. alperes, ezért a zálogjogosult neve által nyújtott kölcsönt és járulékait a vételárba beszámították. Ennek alapján a III. rendű alperes 68.750.000 Ft vételárhátralékot tartozott fizetni az ingatlanért a felperes részére.

A felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem 2005. december 28. napján érkezett a bírósághoz, a felszámolás kezdő időpontja 2006. március 4. volt, a felszámolási eljárás megindításának közzétételére 2006. április 27-én került sor.