A Fővárosi Törvényszék K.32789/2011/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 21. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 40. §, 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.32789/2011/7., *Fővárosi Törvényszék K.32789/2011/8.*, Kúria Kfv.37356/2012/3.

***********

Fővárosi Törvényszék

27.K.32.789/2011/8.

A Fővárosi Törvényszék a személyesen eljáró felperes(címe), a dr. Polónyi Adrienn jogi főelőadó által képviselt Budapest Rendőrfőkapitánya (cím) alperes ellen, közigazgatási bírság-ügyben hozott határozat (hivatkozási szám: 21000/00387740/12/2010. ált.) bírósági felülvizsgálata iránt indított peres eljárásában meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2011. március 29. napján kelt 21000/00387740/12/2010. ált. számú határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Vas Megye Rendőr-főkapitánya (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) megállapította, hogy 2010. július 25. napján 11.53 órakor a felperes által üzemben tartott ... forgalmi rendszámú gépjárművel a Budapest, ... téren a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.05) KPM-BM együttes rendeletnek (a továbbiakban: KRESZ) 40. § (5) bekezdés e) pontjának, a megállásra és várakozásra vonatkozó rendelkezését megsértve álltak meg. Az elsőfokú hatóság értesítette a felperest, hogy 2010. július 26. napján hivatalból közigazgatási eljárást indított. A felperes arról tájékoztatta az elsőfokú hatóságot, hogy egészségügyi probléma miatt kellett szabálytalanul megállnia.

Az elsőfokú hatóság - 2010. augusztus 19. napján kelt 21000/00387740/2/2010. ált számú határozatával - a KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pontjának megsértése miatt 30.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A döntését a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21-21/A. §-ára, a 48. § (5) bekezdésére és a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírság összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-ára, 2. §-ára, 10. §-ára és 1. számú mellékletére alapította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes - a 2011. március 29. napján kelt 21000/00387740/12/2010. ált. számú határozattal - az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Arra hivatkozott, hogy a forgalmi áramlatok kereszteződési helyei fokozottan veszélyesek, ezért forgalombiztonsági szempontból elemi feltétel, hogy ezeken a pontokon a közlekedési helyzet kellő távolságból és akadálymentesen felmérhető legyen, így elemi érdek fűződik a takaróhatástól nem korlátozott észleléshez. Arra is hivatkozott, hogy a közigazgatási eljárás alapját képező jogszabályok a felelősség alóli mentesülés kérdésének vizsgálatáról, így a jogos védelemről és a végszükség intézményéről nem rendelkeznek.

A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat ellen, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy 2010. július 25. napján nem sokkal az indulás után rosszul lett, szédült, görcsölt, és az ájulás környékezte, azonnal szólt a fiának, aki a gépkocsit pár percen belül szabályosan leparkolta.

Az alperes ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását, perköltségben történő marasztalását. Fenntartotta a határozat indokolásában foglaltakat. Azon túlmenően a Kkt. 21. §-ára hivatkozott, mely szerint a szabályszegésekért a gépjármű üzemben tartóját objektív alapon terheli a felelősség, a jogalkotó pontosan meghatározza azt a két esetkört, mely szerint az üzemben tartó a bírság megfizetése alól mentesülhet.

A bíróság a perben tanúként hallgatta ki a felperes fiát, ...., aki a felperes által előadottakat megerősítette.

A felperes keresete alapos.

A bíróság az alperesi közigazgatási határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109. §-a, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 324. § (2) bekezdésének a) pontja és a 339/A. §-a értelmében a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján, a kereset és az ellenkérelem keretei között vizsgálta felül, a tényállást a peres felek nyilatkozatai, az általuk csatolt okirati bizonyítékok, továbbá a közigazgatási iratok tartalma alapján állapította meg.

A kialakult egységes ítélkezési gyakorlat szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Keresetében a fél anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható.

A KRESZ 40. § (5) bekezdés e) pontja szerint tmegállni: kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül.

A KRESZ 40. § (6) bekezdése szerint az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg.

A perben nem volt vitatott, hogy a felperes az üzembentartója a .... forgalmi rendszámú gépjárműnek.