A Kúria Mfv.10112/2013/4. számú precedensképes határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tálné dr. Molnár Erika

A határozat elvi tartalma:

Mivel a felperes a perben a munkáltató rendeltetésellenes joggyakorlását nem bizonyította, a belső, kötelező szabályzatban foglalt több rendelkezés megsértésére alapított munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítására irányuló kereset alaptalan. Szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetéséhez a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes véleménye kikérésének hiánya nem eredményezi az intézkedés jogellenességét.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.2778/2009., Fővárosi Törvényszék Mf.638321/2011/5., *Kúria Mfv.10112/2013/4.* (BH+ 2014.4.178)

***********

Mfv.II.10.112/2013/3.szám

A Kúria a Szikszai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szikszai Csaba ügyvéd) által képviselt ... felperesnek - a Sátori és Lutter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sátori Anna ügyvéd) által képviselt ... Kft. alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál a megismételt eljárást követően 2.M.2778/2009. szám alatt folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 59.Mf.638.321/2011/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a 2014. január 15. napján megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 59.Mf.638.321/2011/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000,- Ft (Húszezer forint) és 5.400,- Ft (Ötezer-négyszáz forint) áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2006. április 10-től állt munkaviszonyban az alperesnél értékszállítási személy- és vagyonőri, majd 2006. május 1. napjától perselygyűjtő értékszállító munkakörben. Az alperes a ... Rt.-vel 2004. október 13-án megkötött vállalkozási szerződés alapján érmeperselygyűjtést, érmefeldolgozást és vizsgálóérme biztosítást látott el, a felperes feladatai ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódtak. A vállalkozási szerződés 2006. december 18-án vesztette volna hatályát, azonban az 2007. március 31-éig meghosszabbításra került. Ezt követően az alperes már csak az érmefeldolgozással és vizsgálóérme biztosításával kapcsolatos feladatokat látta el, 2007. április 1. napjától érmeperselygyűjtést nem végzett.

A felperes 2006. október 5-én és 2007. február 9-én vett részt az alperes által szervezett képzéseken, amely magában foglalta a ... ... Szabályzat megismerését is, többek között a szabályzat 5.4.1., 10.3. és 10.4. pontja is ismertetésre került.

2006. december 18-án az ... Szakszervezete (...) elnöke arról tájékoztatta J.R. ügyvezető igazgatót, hogy a felperest a helyi alapszervezet ügyvivőnek választotta meg.

Az alperes a 2007. február 9-ei képzést követően ellenőrzést végeztetett az érmeperselygyűjtők körében annak érdekében, hogy a ... ... Szabályzatban foglaltakat a munkavállalók betartják-e. Az ellenőrzés teljes körű volt, valamennyi, az alperesnél ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállalót érintett, függetlenül a szakszervezeti tagságától. Amennyiben az ellenőrzés kötelezettségszegést állapított meg, a munkáltató a munkavállalót személyesen meghallgatta. Ennek során ha az érintett elismerését követően kérte, a jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, ennek hiányában a munkáltató rendkívüli felmondást adott ki.

Az alperes a felperes munkaviszonyát a 2007. február 27-én kelt intézkedésével rendkívüli felmondással megszüntette. A rendkívüli felmondás indokolása szerint a felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte azzal, hogy a ... ... Szabályzatának 5.4.1., 10.3. és 10.4. pontjait figyelmen kívül hagyva végezte fő tevékenységét, az értékgyűjtést. Az előírt szabályok megsértésével súlyosan veszélyeztette az értékszállítás, értékgyűjtés biztonságát és az alperes gazdasági érdekeit.

A felperes rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt előterjesztett keresetét a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 22.M.1362/2007/15. számú ítéletével elutasította.

A felperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Bíróság az 59.Mf.634.874/2008/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú ítélettel összhangban rögzítette, hogy az alperes által közölt rendkívüli felmondás a Kollektív Szerződés rendelkezéseibe nem ütközött, annak indoka világos, valós és okszerű volt, továbbá azt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 28. §-a szerinti előzetes véleménykérés elmulasztása sem teszi jogellenessé. Mivel azonban a rendeltetésellenes joggyakorlás és a hátrányos megkülönböztetésre történő felperesi hivatkozás vonatkozásában az elsőfokú bíróság nem adta meg a Pp. 3. § (3) bekezdésének megfelelő tájékoztatást, e körben az elsőfokú bíróságot a tájékoztatás megadására és további bizonyítás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárást követően a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 2.M.2778/2009/16. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A megismételt eljárásban a másodfokú bíróság végzésének megfelelő tájékoztatást követően széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek alapján megállapította, hogy a felperes a rendkívüli felmondásban hivatkozott ... ... Szabályzatban foglaltakat több ízben megsértette. A felmondás alapjául szolgáló cselekmények megítélésénél súlyosító körülményként értékelte, hogy a felperes az adott napon a telephely elhagyását követően azonnal megállt élelmiszert vásárolni, ráadásul a megállás járaton kívüli hely volt. A felperes a per során nem tudta igazolni, hogy az általa tanúsított magatartás, vagyis az étkezés céljából történő útmegszakítás és kiszállás a munkáltató hallgatólagos beleegyezésével történt. Önmagában ugyanis az a szabályszegő gyakorlat, hogy a munkavállalók élelmiszer vásárlás céljából megálltak, a perselyt párban gyűjtötték be és a gépkocsit egyedül hagyták, nem igazolja a munkáltató hallgatólagos hozzájárulását. Az alperes 2009. februárjában lefolytatott ellenőrzése éppen arra irányult, hogy a szabályzatban foglaltakat és azok következetes betartását ellenőrizze és ennek kapcsán akinél ilyen jellegű kötelezettségszegés megállapítására sor került, annak a jogviszonyát rendkívüli felmondással megszüntesse.

A munkaügyi bíróság a tanúvallomások alapján megállapította, hogy az ellenőrzés teljes körű volt és a szakszervezeti tagságtól függetlenül valamennyi munkavállalót érintett, ezért nem lehetett megállapítani, hogy a felperes az egyébként általa elismert szabályszegések megvalósulása mellett kizárólag szakszervezeti tagsága miatt kapta a legsúlyosabb intézkedést. Mindezek alapján a rendeltetésellenes joggyakorlás nem volt igazolható.