A Szegedi Ítélőtábla Bf.687/2016/7. számú határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 168. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 69. §, 70. §, 71. §, 85. §, 87. §] Bírók: Benedek Tibor, Cserháti Ágota, Gyurisné dr. Komlóssy Éva

Kapcsolódó határozatok:

Szolnoki Járásbíróság Fk.568/2013/29., Szolnoki Törvényszék B.646/2016/8., *Szegedi Ítélőtábla Bf.687/2016/7.*

***********

Szegedi Ítélőtábla

Bf.I.687/2016/7.

A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden, 2017. április 26. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A testi sértés bűntette miatt I.rendű vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék 2016. szeptember hó 2. napján kihirdetett 6.B.646/2016/8. számú ítéletét

megváltoztatja

akként, hogy a szabadságvesztés tartamát 2 (kettő) évre enyhíti és annak végrehajtását 4 (négy) év próbaidőre felfüggeszti. A közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi.

Elrendeli a vádlott pártfogó felügyeletét. Kötelező magatartási szabályként előírja, hogy a vádlott italmérő helyeket ne látogasson és nyilvános helyen szeszes italt ne fogyasszon.

Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a vádlott személyazonosító igazolványának száma: (személyazonosító igazolvány szám).

A másodfokú eljárásban felmerült 25.000,- (huszonötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve vádlott bűnösségét testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (8) bekezdés 1. fordulat] mondta ki. A Szolnoki Járásbíróság 11.Fk.568/2013/29. számú ítéletének I.rendű vádlott neve vádlott próbára bocsátását kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette.

A vádlottat a próbára bocsátás alapjául szolgáló bűncselekmény (társtettesként elkövetett lopás vétsége [1978. évi IV. törvény 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés f) pontja]) miatt is - halmazati büntetésül - 2 év 10 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. Rendelkezett a vádlott feltételes szabadságra bocsáthatóságáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az első fokú ítélet ellen a vádlott és a védő enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A védő a fellebbezését írásban is indokolta, és ebben kiemelte, hogy a bűnösségi körülményeket okszerűtlenül és hiányosan mérlegelte az elsőfokú bíróság. Az, hogy az elsőfokú bíróság a próbára bocsátás hatálya alatti elkövetést súlyosító körülményként értékelte, a büntetőjog egyik alapelvének, a kétszeres értékelés tilalmának a megsértését jelentette. Hivatkozott arra, hogy a védence a bűnösségére is kiterjedő, feltáró jellegű és teljes körű beismerő vallomást tett, megbánást tanúsított. A vádlott alacsony értelmi színvonallal rendelkezik, és érzelmileg labilis, személyiségzavarral küzd. Kérte a bűncselekmény motivációját enyhítő körülményként értékelni, a vádlotti cselekményt a főbérlő hölgy védelme motiválhatta. Az életveszély közvetett, távoli volt, és a bűncselekményt a vádlott eshetőleges szándékkal követte el. Mindezekre figyelemmel a vádlottal szemben kiszabott büntetés jelentős enyhítését és a végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztését indítványozta.

A fellebbezési nyilvános ülésen a védő a védői fellebbezés írásos indokolását fenntartotta.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.406/2016/1-II. számú átiratában a tényállás helyesbítése mellett az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés inkább enyhe, mint eltúlzottan súlyos.

Az ítélőtábla a vádlott és védő fellebbezését alaposnak ítélte.

Az ítélőtábla a Be. 348. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét teljes terjedelmében felülbírálta, és ennek során - miután a felülbírálat az első fokú ítélet meghozatalához vezető eljárás szabályszerűségére is kiterjedt - megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást hatályon kívül helyezéshez vezető eljárási szabálysértés nélkül folytatta le.

Eljárási szabályt sértett, amikor a sértett - az intézkedő rendőrnek tett - jelentésbe foglalt vallomását a Be. 168. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére bizonyítékként értékelte. Ezt a másodfokú bíróság mellőzte az indokolásból (ítélet 3. oldal harmadik bekezdésének második mondatát). Ez a tényállás megalapozottságát nem érintette, az ügy érdemére így nem volt kihatással. Egyebekben az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával járt el.

Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével többségében megalapozott tényállást állapított meg, az csak kis mértékben szorult helyesbítésre, illetőleg kiegészítésre az iratok alapján, a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja szerint eljárva.