A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40412/2015/6. számú határozata felelősség megállapítása (KORLÁTLAN felelősség megállapítása) tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 63. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 173. §, 296. §] Bírók: Gál Judit, Molnár József, Rutkai Éva

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41160/2012/58., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40412/2015/6.*, Kúria Gfv.30383/2016/8., 3111/2018. (IV. 9.) AB végzés, 3539/2023. (XII. 21.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.412/2015/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a Hámori Ügyvédi Iroda (........., ügyintéző dr. Hámori Sándor ügyvéd) által képviselt ............ (.............) I. r., a ............ (...........) II. r., a .............. (...........) III. r., a ............ (............) V. r., a ............ (..........) VI. r., az ............. (...........) VII. r., az ........... (............) VIII. r. és a Tasnádi és Társa Ügyvédi Iroda (............., ügyintéző dr. Tasnádi Zoltán ügyvéd) által képviselt .......... (..........) XII. r. felperesnek a dr. Bihary László jogtanácsos (............) által képviselt ............ (............) alperes ellen uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségének megállapítása iránti perében a Fővárosi Törvényszék 2015. április 8-án kelt 7.G.41.160/2012/58. számú ítéletével szemben az alperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II., III., V., VII. és VIII. r. felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 787.500 (hétszáznyolcvanhétezer-ötszáz) forint + áfa, összesen 1.000.125 (egymillió-egyszázhuszonöt) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a .............-t (továbbiakban társaság) a ............. alperes alapította az 1992. október 1-jén kelt alapító határozattal. Az alperes Magasépítési- és Szerelőipari Főnökségéből annak teljes dolgozói létszámával (335 fővel) jött létre. Alakulásakor a jegyzett tőkéje 500 millió forint volt, amely az ingatlanok és a vagyoni értékű jogok 1996. évi apportkivonása után 234.330.000 forintra csökkent. Az alapító okirat szerint az ügyvezető feladatát képezte a társaság ügyeinek intézése és a társaság képviselete, irányította a társaság munkaszervezetét és gyakorolta a társaság dolgozói felett a munkáltatói jogokat, míg a társasági törvény 150. § (2) bekezdésében írt feladatokat az alapító tag (alperes) látta el. Az ügyvezető köteles volt az alapító kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni.Az alperes a társaság működését és ügyvezetését az öt tagú felügyelőbizottságon keresztül ellenőrizte. A felügyelőbizottság jogosult volt a társaság vezető tisztségviselőitől és vezető beosztású alkalmazottaitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveibe és irataiba betekinteni, köteles volt megvizsgálni az alapító elé terjesztett valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozott.

Az ügyvezetést a könyvvizsgáló is köteles volt ellenőrizni, ezen tevékenysége során a társaság könyveibe betekinthetett, a vezető tisztségviselőtől felvilágosítást kérhetett, a társaság pénztárát, értékpapír és áru állományát, szerződéseit és bankszámláit megvizsgálhatta. Megállapításait közölnie kellett mind az ügyvezetővel, mind az alapítóval.

Az alapítással egyidejűleg megkötött szindikátusi szerződésben rögzítették, hogy a .............. ügyvezetőjét a ............. nevezi ki, és a társaság eredetileg három tagú felügyelőbizottságába két tagot a ............. nevez ki, egy tagot pedig a dolgozók saját maguk közül választanak. A szindikátusi szerződésben az ügyvezető jogkörét nem korlátozták. A .............. vállalta, hogy a ............. Magasépítési- és Szerelőipari Főnökségétől átkerült munkavállalók munkaviszonyának három éven belüli rendes felmondással történő megszüntetése vagy a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a végkielégítés mértékének megállapításakor a dolgozó korábbi ............. szolgálati idejét is figyelembe veszi. Rendezték a gazdasági kapcsolatukat is. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a nem versenykötelezett kategóriában a munkákra a .............-től ajánlatot kér és amennyiben a társaság ajánlata megfelelő, a munkát megrendeli a társaságtól. A versenykötelezett kategóriában pedig az alperes azt vállalta, hogy a meghívásos versenyre a társaságot minden esetben meghívja, nyilvános versenytárgyalás közzétételéről a társaságot értesíti és a kiértékelés során - versenyjogi, műszaki, illetve gazdaságossági keretein belül azonos feltételek esetén - kedvezményezi a társaságot. Rögzítették, hogy az egymás közötti elszámolásaikra folyószámla szerződést kötnek, aminek a vezetésével a ............. Bevételellenőrzési Igazgatóságot bízzák meg.

A társaság a működését az alperes tulajdonában lévő ........... szám alatti székhelyen kezdte meg, tulajdonosi döntés alapján 2003. évben költözött ki ebből az ingatlanból és költözött át a ......... szám alatti ingatlanba. A székhelyváltozás a cégnyilvántartásba 2003. szeptember 22-vel került bejegyzésre. Az átköltözés 3-4 hónapot vett igénybe. Az átköltöztetéshez a tulajdonos plusz forrást nem biztosított, a .............-nek az átköltözéssel 7.864.000 forint vesztesége keletkezett. A bérelt ingatlanban végzett beruházással 2003. évben 34.299.000 forint vesztesége keletkezett.

A társaság ügyvezetését az alapítástól 2001. december 31-ig ........., 2002. április 1-jétől 2004. március 25-ig ........... és 2004. május 22-től a felszámolás elrendeléséig .......... látta el.

Az ügyvezetőknek havi beszámolási kötelezettségük volt a ............. Vagyonkezelési Osztálya és a saját felügyelőbizottsága felé, amit a havonta elkészített és minden költségtényezőt tartalmazó mérlegadatok megküldésével kellett teljesíteniük.

A .............. szervezeti felépítését az alperes határozta meg, ennek megváltoztatására a társaság ügyvezetése nem volt jogosult.

Az alperes a szindikátusi szerződésben foglaltak alapján a versenytárgyalásokra a .............-t meghívta, a versenytárgyalások közzétételéről a társaságot értesítette és rendszerint április-május hónapokban tájékoztatta a társaságot a beruházási tervéről. 2001. évben az alperes beruházási tervének jóváhagyása csak augusztusban történt meg, mely időpontig a társaság a maga üzleti tervét sem tudta összeállítani és nem tudott munkát végezni, így nem volt bevétele. Az alperes beruházási terve szolgált alapul a .............. üzleti tervének. Az üzleti tervet az alperes beruházási tervéhez igazodva a társaság maga állította össze, az ajánlati árait maga dolgozta ki. Az árak kialakítása a .............-nél úgy történt, hogy az alperes tájékoztatta a Kft-t a versenytársak árajánlatáról, s a munkát a társaság akkor kapta meg, ha annak elvégzését ezen ár alatt vállalta. A szerződött munkáinak 75-80 %-át az alperes megrendelései tették ki, a kiemelt .............-beruházások az alperes kézi irányítása mellett valósultak meg a .............-érdek elsődlegessége mentén. Egyéb piaci szereplőkkel való szerződéskötését az alperesi tulajdonos nem korlátozta, azonban a szervezeti felépítéséből adódóan az ajánlati árai nem voltak versenyképesek, ezért a versenytárgyalásokon rendszerint alul maradt. Az elvállalt munkákat túlnyomórészt alvállalkozók bevonásával teljesítette, az alvállalkozók kiválasztásába az alapító nem szólt bele. Az alvállalkozók kiválasztásának írásba foglalt elfogadott rendje a társaságnál nem volt, a tulajdonos annyi kötelezettséget írt elő, hogy legalább három árajánlatot kérjen be. Az alvállalkozók kiválasztásánál a társaság előnyként értékelte a "megbízhatóságot", ami alatt azt értette, hogy fizetési késedelem esetén az alvállalkozó ne kezdeményezze a cég felszámolását. Ez vezetett oda, hogy a társaság a munkák több mint 50 %-ában az alvállalkozási szerződést az V. r. felperessel kötötte meg, mely társaság "megbízhatósága" azon alapult, hogy személyi összefonódása volt a .............. egyik főmunkavállalójával. A "megbízhatóság" ellentételezése pedig az volt, hogy az egyéb alvállalkozókhoz viszonyítottan jóval magasabb áron szerződött.