A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40390/2021/8. számú határozata megtérítési igény tárgyában. [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 34. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:183. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) bek.] Bírók: Mizerák Judit, Rápolti Barbara, Vuleta Csaba

A határozat elvi tartalma:

Az adótartozás kötelezett helyetti teljesítése alapján, a Ptk. 6:57. § (1)-(3) bekezdés szerinti kereset elbírálása.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

15.Gf.40.390/2021/8.

A Fővárosi Ítélőtábla a Semjén Ügyvédi Iroda (Cím6; ügyintéző: dr. Semjén István ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek,

a Dr. Réder Ügyvédi Iroda (Cím7; ügyintéző: dr. Réder Erika ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím8) alperes ellen megtérítési igény iránt indított perében,

a Budapest Környéki Törvényszék 2021. október 21. napján kelt, 8.G.40.396/2020/49. számú ítéletével szemben, az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 (Háromszázezer) forint perköltséget, valamint az államnak, az állami adóhatóság felhívására 2.493.027 (Kettőmillió-négyszázkilencvenháromezer-huszonhét) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság a 49. sorszámú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 31.162.845 forint tőkét és ezen összeg után 2019. február 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt kamatát; a keresetet ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 805.027 forint perköltséget, továbbá a Magyar Államnak - külön felhívásra - 1.200.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. A felperest - ugyanilyen módon - 300.000 forint feljegyezett eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

[2] A felek által csatolt és a beszerzett iratok alapján a következő tényállást állapította meg: A 2014. június 23. napjától felszámolás alatt álló felperes a 2012. július 9. napján létrejött adásvételi szerződéssel eladta az alperesnek a ingatlan1 helyrajzi szám alatt felvett, természetben az ingatlan1 szám alatti ingatlanát (továbbiakban: budapesti ingatlan), amely 2012. július 25. napjától az alperes tulajdonában áll. A felperes az adásvételi szerződést megtámadta, a Fővárosi Törvényszék előtt az alperessel szemben indított perben az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján, jogkövetkezményként kérte az eredeti állapot helyreállítását. A Fővárosi Törvényszék előtt a per 4.G.40.751/2016. ügyszámon folyamatban van. A budapesti ingatlan tulajdoni lapjára 2016. október 18. napján jegyezték be a perfeljegyzést.

[3] A budapesti ingatlanra a Adóhatóság4 javára 2015. január 19. napján 45.830.757 forint és járulékai erejéig, Önkormányzat1 Önkormányzat javára 2016. november 11. napján 2.817.720 forint és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyeztek be, amelyeket 2019. január 22. napján töröltek az ingatlan-nyilvántartásból. Az ingatlanra 2018. november 19. napján végrehajtó1 önálló bírósági végrehajtó (továbbiakban: végrehajtó) árverést tűzött ki (végrehajtási ügyszám: végrehajtói ügyszám1.), e tényt az ingatlan-nyilvántartásból 2019. január 22. napján törölték. Az árverési hirdetmény szerint az ingatlan becsértéke 481.800.000 forint volt.

[4] A végrehajtó levélben tájékoztatta a felperest arról, hogy az alperes elleni végrehajtási eljárásban az adós tartozása 2019. január 22. napján a végrehajtói ügyszám1 számú végrehajtási ügyben 5.194.610 forint, a végrehajtói ügyszám2 számú végrehajtási ügyben 31.162.845 forint. A felperes 2019. január 22. napján a végrehajtónak átutalással a fenti összegeket megfizette.

[5] A felperes 2019. január 22. napján kölcsönszerződést kötött a cég1-vel (továbbiakban: Cég1). A szerződésben a felek hivatkoztak [1. oldal a) és e) pontok] a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő perre, valamint az alperessel szembeni végrehajtási eljárásokra, valamint arra, hogy a végrehajtó a budapesti ingatlan értékesítésére árverést tűzött ki. Rögzítették, hogy a felperes a budapesti ingatlan végrehajtási eljárás keretében történő megszerzésére, vagy a végrehajtási eljárás megszüntetésére likvid forrással nem rendelkezik. A megállapodás szerint a kölcsön felhasználásának célja kizárólagosan a budapesti ingatlan tulajdonjoga végrehajtási eljárás keretében történő elidegenítésének megakadályozása a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:57. §-a útján, a szerződésben rögzített módon. A szerződés 2.2. pontjában kitértek arra, hogy a kölcsön teljes összegét úgy bocsátja a kölcsönbeadó a felperes rendelkezésére 2019. január 22. napján, hogy a végrehajtó (iroda) letéti számlájára kettő részletben, külön a végrehajtói ügyszám1 számú ügyre és külön a végrehajtói ügyszám2 számú ügyre banki átutalással fizeti azt meg.

[6] Az átutalást a felperes utasítása alapján a Cég1 teljesítette, közös nyilatkozatban kérték a végrehajtótól a végrehajtási eljárás megszüntetését azzal, hogy az erre vonatkozó átiratban a végrehajtása alá vont alperes nevében és helyett teljesítő harmadik személyként a felperes szerepeljen. A közös okiratban a felek úgy nyilatkoztak, hogy a Cég1 az átutalásokat kifejezetten a felperes mint az alperes helyett a Ptk. 6:57. § alapján teljesítő harmadik személy rendelkezése szerint, a felperes nevében teljesítette. Ugyanezt a nyilatkozatot 2019. január 22. napján a Cég1 önállóan is megtette a végrehajtó felé.

[7] A végrehajtó az alperessel szemben folyó végrehajtást a teljesítésre figyelemmel megszüntette.

[8] A felperes a 2019. január 22. napján kelt és 2019. február 6. napján kézbesített levelével felszólította az alperest a végrehajtási eljárásban megfizetett, összesen 36.357.455 forintnak a felszólító levél kézhezvételétől számított 8 napon belüli megfizetésére.

[9] Az alperes 2019. február 21. napján végrehajtási kifogást nyújtott be, amelyet BFKa (továbbiakban: kormányhivatal) visszautasított, az alperes fellebbezése folytán eljáró PM a 2020 januárjában meghozott, PM határozat1 számú végzésével a kormányhivatal végzését megsemmisítette és a hatóságot a végrehajtási kifogás érdemi vizsgálatára utasította. A megismételt eljárásban a kormányhivatal a 2020 áprilisában hozott, BFK Főosztály határozat1 iktatószámú határozatában szereplő I. számú végzésében megállapította, hogy Önkormányzat1 Önkormányzat jegyzője megbízásából eljáró végrehajtó által lefolytatott végrehajtási eljárásban a tartozásátvállalás jogszerűtlen volt, kötelezte az önkormányzati adóhatóságot, hogy 5.194.610 forintot utaljon vissza a Cég1 bankszámlájára. A határozat II. számú végzésével a kifogás egyéb kérelmeinek elbírálását a Dunakeszi Járásbírósághoz áttette. A III. számú végzés szerint a 2019. január 22-én készült végrehajtói ügyszám2/6. számú jegyzőkönyv ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet pedig a Adóhatóság1 tette át.