A Budapest Környéki Törvényszék G.40396/2020/49. számú határozata megtérítési igény tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. § (2) bek.] Bíró: Pásztor Csaba

A Budapest Környéki Törvényszék a dr. Semjén István ügyvéd (Cím6) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek - a dr. Réder Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Réder Erika ügyvéd; Cím7) által képviselt Alperes1 (CÍm1) alperes ellen megtérítési igény iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 31.162.845,- (harmincegymillió-százhatvankétezer-nyolcszáznegyvenöt) forint tőkét és 31.162.845,- (harmincegymillió-százhatvankétezer-nyolcszáznegyvenöt) forint tőkeösszeg után 2019. február 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt kamatát.

A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 805.027,- (nyolcszázötezer-huszonhét) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - külön felhívásra - 1.200.000,- (egymillió-kétszázezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - külön felhívásra - 300.000,- (háromszázezer) forint feljegyezett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a jelen bíróságon lehet elektronikus úton benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A fél a fellebbezést elektronikus úton köteles benyújtani. Ha a fél a fellebbezést nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S

[1] A felperes a cégnyilvántartásba 2004. március 31. napjától bejegyzett gazdasági társaság. A felperes 2014. június 23. napjától felszámolás alatt áll.

[2] Az alperes a cégnyilvántartásba 2010. szeptember 10. napjától bejegyzett gazdasági társaság. Az Adóhatóság3 Végrehajtási Osztály 3. az alperessel szemben végrehajtást rendelt el 2011. május 31. napján (végrehajtási ügyszám: 5877646430). A Adóhatóság2 Hátralékkezelési Osztály 6. az alperessel szemben 2019. május 21. napján végrehajtást rendelt el (végrehajtási ügyszám: 5187833370.).

[3] A felperes, mint eladó és az alperes, mint vevő között 2012. július 09. napján a ingatlan1 hrsz. alatt, természetben ingatlan1 sz. alatti ingatlanra (továbbiakban: budapesti ingatlan) adásvételi szerződés jött létre. A budapesti ingatlan 2012. július 25. napjától az alperes tulajdonában áll. Többek között ezen adásvételi szerződés kapcsán a felperes az alperes ellen a Fővárosi Törvényszék előtt pert indított, az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte (Fővárosi Törvényszék ügyszám1.) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 40.§ (1) bekezdés a) és b) pontja alapján. A perben jogkövetkezménykét kérte, hogy a bíróság az eredeti állapotot állítsa helyre. A perben érdemi döntés még nem született.

[4] A budapesti ingatlan tulajdoni lapjára 2016. október 18. napján jegyeztek be a perfeljegyzést.

[5] A budapesti ingatlanra a Adóhatóság4 javára 2015. január 19. napján 45.830.757,- forint és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyeztek be.

A Adóhatóság4 végrehajtási jogát 2019. január 22. napján törölték az ingatlannyilvántartásból.

[6] A budapesti ingatlanra a Önkormányzat1 Önkormányzata javára 2016. november 11. napján 2.817.720,- forint és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyeztek be.

A Önkormányzat1 Önkormányzat végrehajtási joga 2019. január 22. napján törlésre került az ingatlannyilvántartásból.

[7] A budapesti ingatlanra - az ingatlan-nyilvántartás tanúsága szerint - 2018. november 19. napján végrehajtó1 végrehajtó árverést tűzött ki (végrehajtási ügyszám: végrehajtói ügyszám1.), majd azt az ingatlannyilvántartásból 2019. január 22. napján törölték. végrehajtó1 végrehajtó által kitűzött ingatlanárverési hirdetmény szerint a budapesti ingatlan becsértéke 481.800.000,- forint volt (8.G.40.266/2019/16. sz. beadvány melléklete).

[8] végrehajtó1 önálló bírósági végrehajtó 2019. január 21. napján kelt levelével (keresetlevél F/8. sz. melléklete) tájékoztatta a felperest, hogy az alperesi adós elleni végrehajtási eljárásban az adós tartozása 2019. január 22. napján a végrehajtói ügyszám1 sz. végrehajtási ügyben 5.194.610,- forint, valamint a végrehajtói ügyszám2 sz. végrehajtási ügyben 31.162.845,- forint.

[9] A felperes 2019. január 22. napján végrehajtó1 végrehajtónak megfizetett -átutalás útján- a végrehajtói ügyszám1 számon alperesi adóssal szemben folyó végrehajtási eljárásban 5.194.610,- forintot, valamint a végrehajtói ügyszám2 számon az alperesi adóssal szemben folyó végrehajtási eljárásban 31.162.845,- forintot.

[10] A felperes a végrehajtási eljárásban hogy teljesíteni tudjon kölcsönszerződést kötött a cég1-vel.

A cég1, mint kölcsönadó és a felperes, mint adós között 2019. január 22. napján kölcsönszerződés jött létre, melyben rögzítették (1. oldal a) és e) pontjában) a felperes és az alperesi adós közötti Fővárosi Törvényszék előtti, a budapesti ingatlanra vonatkozó per tényét; rögzítették, hogy az alperes ellen végrehajtási eljárást indult, melyben a végrehajtó a budapesti ingatlan értékesítésére árverést tűzött; rögzítették, hogy a felperesi adós a budapesti ingatlannak a végrehajtási eljárás keretében történő megszerzésére, vagy a végrehajtási eljárás megszüntetésére likvid forrással nem rendelkezik, ezért megelőzendő az ingatlan végrehajtási eljárás keretében történő elidegenítését a szerződő felek az alábbi megállapodást kötötték: A kölcsönszerződés célja (kölcsönszerződés 1.1. pontja és 1.2. pontja) a felperesi adós részére célhoz kötött felhasználású kölcsön nyújtása, átmeneti forrás allokáció céljára. A szerződés tárgya kölcsön nyújtása a kölcsönbeadó részéről az adósnak. Megállapodtak a szerződő felek, hogy a kölcsönbeadó jelen szerződés feltételei szerint kölcsönt nyújt az adósnak; adós a kölcsönt elfogadja és kötelezettséget vállal annak jelen szerződésben írt feltételek szerint történő visszafizetésére. A kölcsön felhasználásának célja kizárólagosan a budapesti ingatlan tulajdonjogának a végrehajtási eljárás keretében történő elidegenítésének megakadályozása, a Ptk. 6:57.§-a útján, jelen szerződésben rögzített módon.