31975L0442[1]

A Tanács 75/442/EGK irányelve (1975. július 15.) a hulladékokról

A TANÁCS 75/442/EGK IRÁNYELVE

(1975. július 15.)

a hulladékokról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 100. és 235. cikkére;

tekintettel a Bizottság javaslatára;

tekintettel a Közgyűlés véleményére ( 1 );

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 );

mivel a hulladék ártalmatlanítására vonatkozóan az egyes tagállamokban már hatályban lévő vagy előkészítés alatt álló szabályozásban előforduló bármely eltérés egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthet, és ezáltal közvetlenül befolyásolhatja a közös piac működését; mivel ezért szükséges ezen a területen a jogszabályok közelítése a Szerződés 100. cikkének megfelelően;

mivel szükségesnek látszik, hogy a jogi szabályozás közelítését kiegészítve a Közösség lépéseket tegyen annak érdekében, hogy célkitűzéseinek egyikét a környezetvédelem és az életminőség javítása terén az átfogóbb szabályozás által elérhesse; mivel ennek érdekében bizonyos speciális előírásokat kell megállapítani; mivel a Szerződés nem rendelkezik az ehhez szükséges felhatalmazásról, a 235. cikkét kell alapul venni;

mivel a hulladékártalmatlanítással kapcsolatos minden szabályozás alapvető célja az emberi egészség és a környezet védelme a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, tárolása és lerakása által okozott káros hatások ellen;

mivel a természeti erőforrások megőrzése érdekében ösztönözni kell a hulladék visszanyerését és a visszanyert anyagok hasznosítását;

mivel az Európai Közösségek környezeti akcióprogramja ( 3 ) hangsúlyozza a Közösség közreműködésének szükségességét, beleértve a jogi szabályozás közelítését is;

mivel a hulladékártalmatlanításra vonatkozó hatékony és következetes szabályozás, amely sem a Közösségen belüli kereskedelmet, sem a versenyfeltételeket nem akadályozhatja illetve befolyásolhatja, vonatkozik minden ingó dologra, amelytől tulajdonosa megválik, vagy a hatályban lévő nemzeti jogi szabályozásnak megfelelően megválni köteles, kivéve a radioaktív hulladékot, a bányászati és a mezőgazdasági hulladékot, állati hulladékot, szennyvizeket, a gázhalmazállapotú hulladékokat és a külön közösségi szabályozás hatálya alá tartozó hulladékokat;

mivel a környezet védelmének biztosítása érdekében fel kell állítani egy engedélyezési rendszert azon vállalkozások számára, amelyek harmadik fél megbízásából hulladékot kezelnek, tárolnak vagy lerakással ártalmatlanítanak, felügyeleti rendszert pedig azon vállalkozások számára, amelyek saját hulladékukat ártalmatlanítják, vagy amelyek mások hulladékát gyűjtik, és egy tervet azon lényeges adatokról, amelyeket a hulladékártalmatlanítás különböző szakaszaiban figyelembe kell venni;

mivel a költségeknek azt a részét, amely a hulladékhasznosítás bevételeiből nem térül meg, a szennyezés okozójának kell fedeznie a "szennyező fizet" elvvel összhangban,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "hulladék": az I. mellékletben felsorolt kategóriák bármelyikébe tartozó olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

A Bizottság a 18. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően legkésőbb 1993. április 1-jéig jegyzéket készít azokról a hulladékokról, amelyek az I. mellékletben felsorolt hulladékkategóriákba tartoznak. Ezt a jegyzéket időről időre áttekinti, és ha szükséges, ugyanezen eljárás szerint kijavítja;

b) "termelő": akinek a tevékenysége során hulladék keletkezik ("eredeti előállító") és/vagy bárki, aki előkészítő feldolgozási folyamatot, keverést vagy egyéb olyan műveletet végez, ami ezen hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez;

c) "birtokos": a hulladék termelője, vagy az a természetes vagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van;

d) "gazdálkodás": a hulladékok gyűjtése, szállítása, hasznosítása és ártalmatlanítása, beleértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladéklerakók utógondozását is lezárásuk után;

e) "ártalmatlanítás": bármely művelet, amit a II. A. melléklet felsorol;

f) "hasznosítás": bármely olyan művelet, amit a II. B. melléklet felsorol;

g) "gyűjtés": a hulladék összeszedése, válogatása és/vagy összekeverése elszállítás céljából.

2. cikk

(1) Nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá:

a) a légkörbe kibocsátott gáz halmazállapotú anyagok;

b) a következő hulladékok, amennyiben ezekre más jogszabályok vonatkoznak:

i. radioaktív hulladék;

ii. ásványi erőforrások kutatása, fejtése, kezelése és tárolása során, valamint a kőfejtők üzemeltetése eredményeként jelentkező hulladék;

iii. állati tetemek és a következő mezőgazdasági hulladékok: fekáliák és egyéb természetes, nem veszélyes anyagok, amelyeket a növénytermesztésben és állattenyésztésben használnak;

iv. szennyvizek, a folyékony hulladékok kivételével;

v. hatástalanított robbanóanyagok.

(2) Az egyes hulladékkategóriákkal való gazdálkodást külön irányelvekben különös vagy kiegészítő rendelkezésekkel lehet szabályozni.

3. cikk

(1) A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük azért, hogy elősegítsék:

a) elsősorban a hulladékképződés megelőzését, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, különösen az alábbiak révén:

- tiszta technológiák kifejlesztése, amelyek takarékosabban használják fel a természeti erőforrásokat,

- olyan termékek műszaki kifejlesztése és forgalmazása, amelyeket úgy terveztek, hogy gyártásuk, felhasználásuk és végső ártalmatlanításuk révén ne járuljanak hozzá, vagy csak a lehető legkisebb mértékben a hulladékok mennyiségének vagy környezeti kockázatának és a környezetszennyezés növekedéséhez,

- megfelelő módszerek kifejlesztése a hasznosítani kívánt hulladékokban lévő veszélyes anyagok végső ártalmatlanítására;

b) másodsorban:

i. a hulladékok hasznosítását újrahasznosítás, újrahasználat, regenerálás vagy bármely más másodlagos nyersanyag kivonására szolgáló művelet segítségével; vagy

ii. a hulladéknak energiaforrásként való hasznosítását.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot valamennyi olyan intézkedésről, amit tenni kívánnak az (1) bekezdésben szereplő célok elérése érdekében, kivéve ahol a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1983. március 28-i 83/189/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) alkalmazandó. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot és a 18. cikkben meghatározott bizottságot ezen intézkedésekről.

4. cikk

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása az emberi egészség veszélyeztetése, valamint anélkül történjen, hogy olyan folyamatokat vagy módszereket használnának, amelyek veszélyesek lehetnek a környezetre, így különösen:

- ne jelentsen kockázatot a vízre, levegőre, talajra, növény- és állatvilágra,

- ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot,

- ne befolyásolja hátrányosan a tájképet vagy a különleges érdeklődésre számot tartó helyeket.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket azért is, hogy megtiltsák a hulladékok ellenőrizetlen elvezetését vagy lerakását, illetve ellenőrizetlen ártalmatlanítását.

5. cikk

(1) A tagállamoknak - ahol ez szükséges vagy tanácsos, más tagállamokkal együttműködve - meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket, hogy egy integrált és megfelelő hulladékártalmatlanító hálózatot hozzanak létre, figyelembe véve az elérhető legjobb technológiákat, amelynek költsége elfogadható. A hálózatnak képessé kell tennie a Közösség egészét arra, hogy a hulladékártalmatlanítás területén önellátóvá váljon, és a tagállamokat, hogy törekedhessenek ezen cél egyénileg történő elérésére, figyelembe véve a földrajzi adottságokat és azt, hogy bizonyos típusú hulladékok számára különleges létesítmények létrehozása szükséges.

(2) A hálózatnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hulladék az egyik legközelebbi, a célnak megfelelő létesítményben legyen ártalmatlanítható a leginkább alkalmas módszerek és technológiák segítségével azért, hogy biztosítható legyen a környezet- és az egészségvédelem magas szintje.

6. cikk

A tagállamok létrehozzák vagy kijelölik az illetékes hatóságot vagy hatóságokat, amely(ek) ezen irányelv végrehajtásáért felelős(ek).

7. cikk

(1) Annak érdekében, hogy a 3., 4. és 5. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósuljanak, a 6. cikkben meghatározott illetékes hatóság vagy hatóságok - amilyen hamar csak lehet - egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet készítenek. Az ilyen terveknek különösen az alábbiakra kell kitérniük:

- a hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladék típusa, mennyisége és eredete,

- általános műszaki követelmények,

- bizonyos hulladékokra vonatkozó különleges rendelkezések,

- hulladéklerakók és egyéb ártalmatlanító létesítmények céljára megfelelő területek.

Az ilyen tervek tartalmazhatják például a következőket:

- azon természetes vagy jogi személyeket, akik a hulladékgazdálkodás végzésére engedéllyel rendelkeznek,

- a hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek becsült költségeit,

- a hulladék gyűjtésének, válogatásának és kezelésének ésszerűsítését támogató intézkedéseket.

(2) A tagállamok az ilyen tervek készítésénél más érintett tagállamokkal és a Bizottsággal adott estben együttműködnek. Ezekről a tervekről értesíteniük kell a Bizottságot.

(3) A tagállamok intézkedhetnek annak érdekében, hogy megakadályozzák annak a hulladéknak a mozgását, amely nincs összhangban a hulladékgazdálkodási terveikkel. Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és a tagállamokat értesíteniük kell.

8. cikk

A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy bármely hulladékbirtokos:

- átadja hulladékát kezelésre egy magán vagy közületi hulladékgyűjtőnek vagy egy olyan vállalkozásnak, aki a II. A. vagy II. B. mellékletben felsorolt műveleteket végzi, vagy

- maga hasznosítja vagy ártalmatlanítja a hulladékát ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban.

9. cikk

(1) A 4., 5. és 7. cikk végrehajtása céljából minden olyan létesítménynek vagy vállalkozásnak, amelyik a II. A. mellékletben meghatározott műveleteket végez, engedélyt kell beszereznie a 6. cikkben meghatározott illetékes hatóságtól.

Ennek az engedélynek különösen a következőkre kell kiterjednie:

- a hulladék típusára és mennyiségére,

- a műszaki követelményekre,

- a meghozandó biztonsági intézkedésekre,

- a hulladékártalmatlanítás helyére,

- a kezelési módszerre.

(2) Engedély adható egy meghatározott időszakra, megújítható, alávethető bizonyos feltételeknek és kötelezettségeknek, vagy ha a tervezett ártalmatlanítási módszer környezetvédelmi szempontból nem elfogadható, akkor megtagadható.

10. cikk

A 4. cikkben szereplő célok végrehajtása érdekében valamennyi olyan létesítménynek vagy vállalkozásnak, amely a II. B. mellékletben meghatározott műveleteket végez, engedélyt kell beszereznie.

11. cikk

(1) A legutóbb Spanyolország és Portugália csatlakozási okmánya által módosított, mérgező és veszélyes hulladékról szóló, 1978. március 20-i 78/319/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) sérelme nélkül a következők mentesíthetők a 9. vagy 10. cikkekben előírt kötelezettségek alól:

a) olyan létesítmények vagy vállalkozások, amelyek maguk végzik saját maguk által termelt hulladékuk helyszínen történő ártalmatlanítását;

és

b) olyan létesítmények vagy vállalkozások, amelyek hulladékhasznosítást végeznek.

Ezt a mentesítést csak akkor lehet alkalmazni:

- ha az illetékes hatóságok általános szabályokat fogadtak el valamennyi tevékenységtípusra, amelyekben meg vannak jelölve a hulladékok típusai és mennyiségei, valamint azok a feltételek, amelyek mellett a kérdéses tevékenységet mentesíteni lehet az engedélyezési kötelezettség alól,

- és

- ha a hulladékok típusa vagy mennyisége és ártalmatlanításuk vagy hasznosításuk módja olyan, hogy az kielégíti a 4. cikkben megszabott feltételeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítményeket vagy vállalkozásokat az illetékes hatóságoknak nyilvántartásba kell venniük.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés értelmében elfogadott általános szabályokról.

12. cikk

A tagállamok 3 éves időközönként tájékoztatást küldenek a Bizottságnak ennek az irányelvnek a végrehajtásáról ágazati jelentés formájában, amely más, ehhez tartozó közösségi irányelveket is felölel. Ez a jelentés a 91/692/EGK irányelv ( 6 ) 6 cikkében megállapított eljárással összhangban a Bizottság által kidolgozott kérdőív vagy vázlat alapján készül el. A kérdőívet vagy vázlatot a jelentés által felölelt időszak kezdete előtt 6 hónappal küldik meg a tagállamoknak. A tagállamok a jelentést az általa felölelt 3 éves időszak végétől számított 9 hónapon belül küldik meg a Bizottságnak.

Az első jelentés az 1995-től 1997-ig terjedő időszakot öleli fel.

A Bizottság a tagállamok jelentésének benyújtását követő 9 hónapon belül közösségi jelentést tesz közzé az irányelv végrehajtásáról.

13. cikk

Azokat a létesítményeket vagy vállalkozásokat, amelyek a 9-12. cikkben meghatározott műveleteket végeznek, időszakonként az illetékes hatóság megfelelően ellenőrzi.

14. cikk

A 9. és 10. cikkben meghatározott valamennyi létesítmény vagy vállalkozás:

- az I. mellékletben meghatározott hulladékok és a II. A. vagy II. B. mellékletben meghatározott műveletek vonatkozásában nyilvántartást vezet a hulladék mennyiségéről, tulajdonságairól, eredetéről, és ahol az lényeges, rendeltetéséről, gyűjtési gyakoriságáról, szállítási módjáról és kezelési módszeréről, valamint;

- ezeket az információkat - kérésre - a 6. cikkben meghatározott illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja.

A tagállamok kötelezhetik a termelőket arra is, hogy tegyenek eleget e cikk rendelkezéseinek.

15. cikk

A "szennyező fizet" elvvel összhangban a hulladékártalmatlanítással kapcsolatban felmerülő költségeket az alábbiak viselik:

- a hulladékbirtokos, aki a hulladékot átadja egy hulladékgyűjtőnek vagy a 9. cikk értelmében vett vállalkozásnak,

- és/vagy

- a termék előző birtokosai vagy gyártója, akitől a hulladék származott.

16. cikk

(1) A tagállamok minden harmadik évben, első alkalommal 1995. április 1-jén, jelentést küldenek a Bizottság részére az ezen irányelv végrehajtása érdekében tett intézkedésekről. Ez a jelentés egy kérdőíven alapul, amit a 18. cikkben meghatározott eljárás szerint készítenek el, és amit a Bizottság a tagállamok részére a fenti dátum előtt hat hónappal megküld.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentések alapján a Bizottság egy összesített jelentést hoz nyilvánosságra minden harmadik évben, első alkalommal 1996. április 1-jén.

17. cikk

Azokat a módosításokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezen irányelv mellékleteit hozzáigazítsák a tudományos és a műszaki fejlődéshez, a 18. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

18. cikk

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK ( 7 ) határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

19. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított 24 hónapon belül megfeleljenek. És erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

20. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

21. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

HULLADÉKKATEGÓRIÁK

Q1

A továbbiakban másként meg nem határozott termelési vagy fogyasztási maradékok

Q2

Előírásoknak meg nem felelő termékek

Q3

Olyan termékek, amelyek felhasználhatósági ideje lejárt

Q4

Kiömlött, veszendőbe ment, vagy egyéb kárt szenvedett anyagok, beleértve bármely, baleset következményeként szennyeződött anyagot, berendezést stb.

Q5

Tervezett tevékenységek következtében szennyeződött vagy bepiszkolódott anyagok (pl. tisztítási műveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.)

Q6

Használhatatlan alkatrészek, tartozékok (pl. elhasznált szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.)

Q7

További használatra alkalmatlanná vált anyagok (pl. szennyeződött savak, oldószerek, kimerült edzősók stb.)

Q8

Ipari folyamatok maradékai (pl. salakok, üstmaradékok stb.)

Q9

Szennyezést csökkentő eljárások maradék anyagai (pl. gázmosók iszapja, porleválasztók pora, elhasznált szűrők stb.)

Q10

Gépi megmunkálás/felületkezelés maradék anyagai (pl. esztergaforgács, reve stb.)

Q11

Ásványinyersanyag-kitermelés és nyersanyag-feldolgozás maradékai (pl. bányászati maradékok, olajkitermelés hulladékai stb.)

Q12

Tiltott anyagokkal szennyezett anyagok (pl. PCB-kel szennyezett olajok stb.)

Q13

Bármely anyag vagy termék, amelynek használatát jogszabály tiltja

Q14

Olyan termékek, amelyeket birtokosuk tovább nem használ (pl. mezőgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.)

Q15

Talajtisztítás eredményeként keletkező szennyezett anyagok vagy termékek

Q16

Bármely olyan anyag vagy termék, ami nem tartozik a fenti kategóriákba.

II.A. MELLÉKLET

ÁRTALMATLANÍTÁST SZOLGÁLÓ MŰVELETEK

MEGJEGYZÉS:

E melléklet célja a gyakorlatban előforduló ártalmatlanítási műveletek felsorolása. A 4. cikkel összhangban a hulladékot az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és a környezetre vélhetően káros hatású eljárások vagy módszerek alkalmazása nélkül kell ártalmatlanítani.

D1

Lerakás a talaj felszínére vagy talajba (például hulladéklerakó stb.)

D2

Talajban történő kezelés (például folyadékok vagy iszapok talajban történő biológiai lebontása stb.)

D3

Mély-injektálás (például szivattyúzható anyagok kutakba, sódómokba vagy természetes üregekbe juttatása stb.)

D4

Felszíni feltöltés (például folyadékok iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben, tározó vagy ülepítő tavakba, tárolókban stb.)

D5

Lerakás műszaki védelemmel (például elhelyezés fedett, egymástól és a környezettől elkülönített, szigetelt cellákban stb.)

D6

Bevezetés víztestbe, a tengerek/óceánok kivételével

D7

Bevezetés tengerbe vagy óceánba, a tengerfenéken történő elhelyezést is beleértve.

D8

E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, melynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek

D9

E mellékletben máshol nem meghatározott fiziko-kémiai kezelés, melynek eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek (például elpárologtatás, szárítás, kiégetés, stb.)

D10

Hulladékégetés szárazföldön

D11

Hulladékégetés tengeren

D12

Tartós tárolás (például tároló tartályok elhelyezése bányában, stb.)

D13

Keverés vagy elegyítés a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében

D14

Átcsomagolás a a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében

D15

Tárolás a D1-D14 műveletek elvégzése érdekében (a képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)

II.B. MELLÉKLET

HASZNOSÍTÁST SZOLGÁLÓ MŰVELETEK

MEGJEGYZÉS:

E melléklet célja a gyakorlatban előforduló hulladékhasznosítási műveletek felsorolása. A 4. cikkel összhangban a hulladékot az emberi egészség veszélyeztetése nélkül, és a környezetre vélhetően káros hatású eljárások vagy módszerek alkalmazása nélkül kell hasznosítani.

R1

Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása

R2

Oldószerek visszanyerése regenerálása

R3

Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is)

R4

Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása.

R5

Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása

R6

Savak és lúgok regenerálása

R7

Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése

R8

Katalizátorok összetevőinek visszanyerése

R9

Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata

R10

Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös

R11

Az R1-R10 műveletek bármelyikéből származó hulladék hasznosítása

R12

Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében

R13

Tárolás a R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)

( 1 ) HL C 32., 1975.2.11., 36. o.

( 2 ) HL C 16., 1975.1.23., 12. o.

( 3 ) HL C 112., 1973.12.20., 3. o.

( 4 ) HL L 109., 1983.4.26., 8. o.

( 5 ) HL L 84., 1978.3.31., 43. o.

( 6 ) HL L 377., 1991.12.31., 48. o.

( 7 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)