A Pécsi Ítélőtábla Pf.20293/2011/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 172. §] Bírók: Döme Attila, Hrubi Adrienn, Lábady Tamás

Pécsi Ítélőtábla

Pf.I.20.293/2011/4. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a Zavaczki Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Zavaczki Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Bakó Csaba Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bakó Csaba ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 2010. szeptember 30. napján kelt 10.P.21.549/2009/14. számú ítélete ellen az alperes részéről 15. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 10.940 (tízezer-kilencszáznegyven) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a P 2009. július 21-én a M útján történt közlekedési baleset rendőri helyszínelését végző kárhely parancsnok beosztásában a felperes feladata volt, hogy a helyszínelés területéről annak időtartamára a személyautókat más útvonalra terelje. Az alperes, mint bűncselekményekről és közlekedési balesetekről rendszeresen tudósító újságíró, a kárhelyre személyautóval kívánt behajtani. A felperes közölte vele, hogy csak gyalog mehet be a helyszínelés területére, a gépjárművét azon kívül le kell állítania. Az alperes azonban durva szóváltást követően mégis behajtott a kárhelyre, a kárhely parancsnokának kézjelzéssel adott engedélyére hivatkozással. A felperes azonban a szolgálatparancsnoktól utasítást nem kapott erről a kivételes engedélyről. A felperes az alperes magatartása miatt - észlelve azt is, hogy vezetés közben biztonsági övét nem használta - az eseményt követően feljelentést tett az alperessel szemben 2 rb. közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt.

Az alperes 2009. október 9-én egy tarlótűz helyszínén az azt biztosító két rendőr előtt a felperesre nézve lealacsonyító kifejezéssel érdeklődött a felperesről. Utólag már nem állapítható meg, hogy pontosan "bunkónak, köcsögnek vagy okos tojásnak" nevezte-e őt. E két rendőr a felperes beosztásában teljesített szolgálatot.

Az alperes 2009. október 12-én vette át a felperes által kezdeményezett szabálysértési eljárásról szóló iratot. E nap reggelén a M Rádió hétfő reggeli 8:00 órakor kezdődő műsorában - amelyet egy kollégájával közösen vezetett - egyenes rádióadásban a következő kijelentéseket tette: "Beszélgessünk majd arról, hogy milyen rendőrök vannak az utcán..., lásd kérlek szépen, találtam egy olyan rendőrt, akinek egyáltalán nincs foga, ráadásul büdös is, és hazudik. Találtam egy ilyen rendőrt az utcán, képzeld el!... De ezt most el kell meséljem, büdös volt, fogatlan és hazudik. Na? Erre mondjál valamit! Na, na milyen rendőrök vannak az utcán? Nevezzem meg az illetőt? Én ismerem, úgy hívják felperes neve ".

A fenti események megtörténtekor a felperes a rendőrség állományában szolgálatirányító beosztást töltött be, kb. 18-22 ember felettese volt. A fenti rádióműsor elhangzását követően beosztottjai élcelődni kezdtek a felperessel. Az élcelődés olyan durva és megengedhetetlen jelleget, illetve méreteket öltött, hogy a P Rendőrőrs bűnügyi parancsnokának kellett a felperes beosztottait rendre utasítania. A felperes munkája során viselt egyenruháján az azonosító jele mellett a neve is szerepelt kitűzőn. Egy alkalommal a felperesnek egy rendezvényre rendelt sütemény mennyiséget kellett egy kollégájával az egyik p cukrászdából elszállítani. Az őket kiszolgáló cukrász - aki a felperest előzőleg nem ismerte - a kitűzőjére pillantva közölte a felperessel, hogy ne egyen annyi süteményt, mert árt a fogainak.

Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg azt is, hogy a felperes munkahelyén két évente kötelező pszichológiai vizsgálat van, ezek során a fenti események megtörténtéig a felperesnél pszichológiai probléma nem jelentkezett. A fenti eseményeket követően azonban a felperes ellen a közvetlen munkatársak egy részének jelentése alapján belső eljárás indult, majd ezt követően fegyelmi eljárás is. A fegyelmi eljárás kapcsán a felperesnél időszakos pszichológiai vizsgálatot rendeltek, ami problémát jelzett, így a felperes táppénzre került.

A felperes feljelentése folytán az alperessel szemben indult fenti szabálysértési eljárásban a P Rendőrkapitányság, mint szabálysértési hatóság a 2 rb. közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésének elkövetését megállapította és az alperest 20.000 forint pénzbírsággal sújtotta. Az alperes által a határozattal szemben benyújtott kifogás alapján a P Városi Bíróság Nyomozási-Szabálysértési Csoportja a szabálysértési határozatot megváltoztatta és az eljárást megszüntette, megállapítva, hogy az alperes a rendőrség által lezárt helyszínre a szolgálatparancsnok engedélyével hajtott be személygépkocsival és gépjárművét a forgalmat nem zavaró módon állította le, a biztonsági öv használatának elmulasztását pedig nem találta kétséget kizáróan bizonyítottnak.