A Pécsi Törvényszék P.21549/2009/14. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §, 298. §, 301. §, 339. §, 355. §, 360. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Berki Csilla

Kapcsolódó határozatok:

*Pécsi Törvényszék P.21549/2009/14.*, Pécsi Ítélőtábla Pf.20293/2011/4.

***********

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a Zavaczki Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Zavaczki Zoltán) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti) felperesnek,-

a Bakó Csaba Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Bakó Csaba) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe. szám alatti) alperes ellen - személyiségi jog megsértésének megállapítása és egyéb iránt folyamatban lévő perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez való jogát, amikor 2009. október 9-én a felperes két kollegája intézkedése során a felperesre becsmérlő kijelentést tett, és amikor 2009. október 12-én a (név) Rádió reggeli műsorában az alábbiakat adta elő:

"beszélgessünk majd arról, hogy milyen rendőrök vannak az utcán..., lásd kérlek szépen találtam egy olyan rendőrt, akinek egyáltalán nincs foga, ráadásul büdös is, és hazudik. Találtam egy ilyen rendőrt az utcán, képzeld el! ...De ezt most el kell, meséljem, büdös volt, fogatlan, és hazudik. Na ? Erre mondjál valamit! Na, na milyen, milyen rendőrök vannak az utcán? Nevezzem meg az illetőt? Én ismerem, úgy hívják felperes neve ".

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 500.000 (ötszázezer) forintot, ennek 2009. XII. 8. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó nap érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatát, és 21.875 Ft (huszonegyezer-nyolcszázhetvenöt) perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak 22.200 (huszonkettőezer-kettőszáz) forint, míg az alperest 37.800 (harminchétezer-nyolcszáz) forint le nem rótt illetéket az illetékes állami adóhatóság felhívására.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fellebbezést lehet előterjeszteni a Baranya Megyei Bíróságon írásban, 3 egyező példányban jogi képviselő útján a Pécsi Ítélőtáblához címezve.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezésben a Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b.-d./ pontjaiban írt esetekben fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívül bírálható el.

Indokolás:

A bíróság az eljárás során a következő tényállást állapította meg:

A peres felek a középiskolai tanulmányaik során osztálytársak voltak, így ismeretségük régi.

A felperes a (név) Rendőrkapitányság (név) Rendőrőrsének szolgálatparancsnoka, míg az alperes az elmúlt évtizedekben újságíróként rendszeresen tudósít bűncselekmények, közlekedési balesetek, stb. helyszíneiről. Ezen munkája kapcsán (megye neve), illetve (helység)en szolgálatot teljesítő rendőrökkel gyakran kerül munkakapcsolatba, ha helyszíni tudósítást végez. A helyszínen a rendőrök munkáját irányító parancsnoktól kell engedélyt kérnie ahhoz, hogy a tudósítást elkészíthesse.

2009. július 21-én (helység)en a (út neve) úton közlekedési baleset történt. A rendőrség részéről (név) volt a kárhely parancsnoka, az ő beosztásában dolgozott a felperes. A parancsnok utasítása szerint a feladata a felperesnek az volt, hogy a személyautókat elterelje erről az útszakaszról, a buszok, teherautók a parancs szerint bemehettek.

Az alperes kollegájával, (név A) 1. tanú-val az (név)TV épületében tartózkodott ezen a napon, amikor is szóltak, hogy a balesetről tudósítást kell készíteni. Ketten kimentek az alperes gépjárműjével a helyszínre. A személygépkocsit a felperes megállította, és közölte, hogy a helyszínre az alperes behajtani nem tud, állítsa le a gépjárművét, és gyalog bemehet. Ezen közlést követően a felek között egy durva szóváltás történt, majd a kárhely parancsnoka, (név A) állítólag intett az alperesnek, aki ezt engedélyadásnak tekintve behajtott a helyszínre. A felperesnek - állítása szerint - (név A) olyan parancsot nem adott, hogy a személygépkocsik közül az alperes által használt gépkocsi kivételt képez, és ezt beengedheti.

A behajtást követően az alperes leparkolt a gépkocsival a lezárt területen, elkészítette a riportot, majd elhajtott onnan.

A felperes a helyszíni munkavégzést követően feljelentést tett az alperes ellen 2 rendbeli közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt.

Ezt követően 2009. október 9-én (helység)en, a (szám) úton "a (név)nál" tarlótűz volt, a felperes beosztottjai (név) 3. tanú és (név) 6. tanú ment ki a helyszínre, és biztosította azt, amíg a tűzoltók a tüzet oltották. Az alperes szintén megjelent munkája kapcsán a helyszínen, és szóba elegyedett a két beosztottal, a felperes iránt érdeklődött, akit a két személy jelenlétében "bunkónak" vagy "köcsögnek" nevezett.

Az alperes 2009. október 12-én vette kézhez a felperes által kezdeményezett büntetőeljárásról szóló iratot, ezt követően a (név) Rádió hétfő reggeli, 8 órakor induló műsorában, melyet (név) 1. tanú-val vezetett közösen, a következőket adta elő:

"beszélgessünk majd arról, hogy milyen rendőrök vannak az utcán..., lásd kérlek szépen találtam egy olyan rendőrt, akinek egyáltalán nincs foga, ráadásul büdös és hazudik. Találtam egy ilyen rendőrt az utcán, képzeld el. ...De ezt most el kell, meséljem, büdös volt, fogatlan és hazudik. Na ? Erre mondjál valamit. Na, na milyen rendőrök vannak az utcán. Nevezzem meg az illetőt. Én ismerem úgy hívják felperes neve."

A Rádióban elhangzottakat követően a felperes felettesét, (név) 4. tanú őrsparancsnokot egy másik őrsön szolgálatot teljesítő kollega hívta telefonon, hogy hallotta-e a Rádióban elhangzottakat. (név) 4. tanú ezt követően intézkedett a szolgálati út betartása mellett a Rádió megkereséséről, hogy a műsorban elhangzottakról készült hangfelvételt bocsássák a rendelkezésére. Az általa kezdeményezett belső vizsgálat után a felettesek úgy döntöttek, hogy a rendőrségre nézve terhelő nem hangzott el, erről tájékoztatták a felperest, illetve tájékoztatták, hogy magánszemélyként milyen jogi lehetőségei vannak az alperessel szemben.

A felperes az őrsön körülbelül 18-22 ember felett diszponál, mint szolgálatirányító, a neki továbbított parancsot kell végrehajtatnia a beosztottakkal, és ennek végrehajtását ellenőrizni.

A "Rádióban" elhangzottakat követően a felperes beosztottjai, kollegái több alkalommal "beszóltak" az elhangzottakkal kapcsolatosan, illetve megjegyzésekkel illették a felperest. Ez olyan hosszan, és olyan folyamatosan zajlott, hogy a felperes közvetlen parancsnoka az (név)i Rendőrőrs Bűnügyi parancsnoka, (név) 2. tanú a beosztottakat, kollegákat rendre is utasította. Ezt követően az ő jelenlétében ilyen nem fordult elő.

A felperes a munkája során egyenruhát visel, az egyenruháján az azonosítójelen túl a neve is szerepel egy kitűzőn. Egyenruhában a felperes az eseményeket követően (név) 2. tanú-val a (helység)i (áruház neve) mögötti cukrászdában vásárolt, amikor is az ott kiszolgáló férfi eladó is megjegyzést tett a felperesnek az elhangzottakkal kapcsolatosan, bár a felperest korábban nem ismerte. A megjegyzés arra irányult, hogy nem ad neki süteményt, mert problémák vannak a fogaival, és büdös.