A Fővárosi Törvényszék Kf.650016/2014/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 323. §] Bírók: Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin, Szőke Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31868/2013/11., *Fővárosi Törvényszék Kf.650016/2014/6.*, Kúria Kfv.37111/2015/9.

***********

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

3.Kf.650.016/2014/6. szám

A Fővárosi Törvényszék a ... jogtanácsos által képviselt ... felperesnek, a ... jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes oldalán a ...jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (1119 Budapest, Andor u. 47-49.) beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. december 6. napján kelt 4.K.31.868/2013/11. számú ítélete ellen az alperes 12. és 13. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül egyenként fizessenek meg a felperesnek 50 000-50 000 (ötvenezer-ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az ajánlatkérő alperesi beavatkozó (a továbbiakban: ajánlatkérő) a 2011. december 29-én feladott részvételi felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti tárgyalásos, keretmegállapodás megkötésére irányuló központosított ... szolgáltatások beszerzésére indított közbeszerzési eljárást. A keretmegállapodásban részt vevő ajánlattevők számát háromban jelölte meg. A bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. Részvételre jelentkezett a felperes, a ... Nyrt., és a ... Zrt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszt eredményesnek, a részvételi jelentkezéseket érvényesnek tekintette és mindhárom részvételre jelentkezőt ajánlattételre hívta fel. Az ajánlatkérő a végső ajánlatok ismeretében a Kbt. 86. §-ában foglaltak szerint mindhárom ajánlattevőtől indokolást kért, melyre a ... Zrt. nem adott választ, ennek ellenére az ajánlatkérő mindhárom ajánlatot érvényesnek nyilvánította és mindhárom társaságot nyertesként jelölte meg, sorrendben a harmadik helyen a felperest tüntette fel. Az ajánlatkérő kérelmére 2012. május 9-én D.297/7/2012. számú végzésével az alperes engedélyezte a szerződés megkötését.

A felperes eredménytelen előzetes vitarendezés iránti kérelmét követően benyújtott jogorvoslati kérelemre eljárt alperes D.297/15/2012. számú határozatával a ... Nyrt. ajánlatának érvénytelenségét állító, valamint az előzetes vitarendezési eljárással kapcsolatos alapelvi sérelmekre hivatkozó jogorvoslati kérelmet elutasította, a jogorvoslati eljárást a ... Zrt. ajánlatának érvénytelenségére és az eljárás eredményességének hiányára alapított kérelmi elemek tekintetében a felperes ügyfélképességének hiánya okán megszüntette. Megszüntető rendelkezését a Kbt. 323. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányára, és a kérelmező rendeltetésellenes joggyakorlására alapította.

Az alperes határozatának felülvizsgálata iránt indított perben az elsőfokú bíróság megismételt eljárás keretében hozott ítéletével az alperes D.297/15/2012. iktatószámú határozatának a keretmegállapodásos szerződéskötést vitató jogorvoslati kérelmet elutasító, és a jogorvoslati eljárást az 1. és 3. kérelmi elemek tekintetében megszüntető rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és e körben az alperest új eljárásra kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperes ügyfélképességét, a jogos érdek fennállását az alperestől eltérően ítélte meg, kifejtette, hogy a felperesnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ajánlatkérő törvényesen végezze el az ajánlatok bírálatát, csak olyan ajánlatot nyilvánítson érvényesnek és nyertesnek, amely maradéktalanul megfelel a jogszabályoknak és az ajánlatkérői elvárásoknak, ezért a felperes ügyfélképessége fennállt. Az eljárás eredményességének hiányára alapított 3. kérelmi elemnek az 1. kérelmi elemmel való szoros összefüggése okán azok együttes elbírálását tartotta indokoltnak, ezért iránymutatásában előírta, hogy az alperesnek a megismételt eljárás során érdemben kell elbírálnia a ... Zrt. ajánlatának érvénytelenségére és az eljárás eredményességére alapított kérelmi elemeket, ezt követően lesz abban a helyzetben, hogy a megkötött keretmegállapodást vitató kiegészítő kérelmi elemről döntést hozzon. A jogorvoslati kérelemnek 2. pontját, amely vitatta a ... Nyrt. ajánlatának érvényessé nyilvánítását, valamint 4. kérelmi elemét, amely az előzetes vitarendezési eljárásban biztosított határidőkkel kapcsolatban alapelvi sérelemre hivatkozott, az alperessel azonos módon értékelte, és e vonatkozásban a keresetet elutasította. Megjegyezte, hogy az ügyfélképesség hiányára vonatkozó alperesi érvelés azért is okszerűtlen, mert míg az 1. kérelmi elem kapcsán az ügyfélképesség hiányát állapította meg, a 4. kérelmi elemről - amely szintén az indokoláskérést vitatta - érdemben foglalt állást.

Kifejtette, hogy a szerződés megkötésének engedélyezése iránti ajánlatkérői kérelmet a fair eljárás szabályai alapján az alperesnek meg kellett volna küldeni a kérelmezőnek, de ennek elmaradása az ügy érdemére nem hatott ki, így e vonatkozásban jogsértést nem állapított meg az alperes terhére.

Az elsőfokú bíróság ítéletének elsődlegesen megváltoztatása, a felperes keresetének elutasítása, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasítása iránt az alperes nyújtott be fellebbezést. Az ügyfélképességet illetően határozati álláspontjának fenntartásával azt emelte ki, hogy a felperes nyertes ajánlattevő, ezért olyan jogos érdeksérelme nem következett be, amely megalapozta volna az 1. és 3. kérelmi elemek érdemi vizsgálatát. A keretmegállapodás lényege az, hogy több nyertes ajánlattevő ajánlati ára és az érte nyújtott szolgáltatás tartalma eltér, van olyan ajánlattevő, akinek ajánlati ára a többi ajánlati árhoz képest kedvezőtlenebb. A jogos érdeksérelmet ezek figyelembevételével kell megvizsgálni. A felperesi jogértelmezés ellehetetlenítené a szerződéskötést, a felperes célja a jogorvoslati kérelem előterjesztésével ez volt. Egy nyertes ajánlattevő legfőbb célja a mielőbbi szerződéskötés, nem pedig annak megakadályozása. Állította, nem volt ellentmondás abban, hogy az 1. kérelmi elemet ügyfélképesség hiánya okán nem vizsgálta, míg a 4. kérelmi elem érdemi vizsgálatába bocsátkozott. Ez utóbbi ugyanis alapelvi sérelemre vonatkozott, amelynek tisztázásához a felperesnek jogos érdeke fűződik. Vitatta a fair eljárás elvének megsértésére alapított ítéleti megállapítást azzal az indokkal, hogy a Kbt.-ben biztosított rövid határidő nem tette lehetővé a kérelem megküldését. Egyébként is az ajánlatkérő beszerzési igényének sürgős kielégítését kellett vizsgálnia, amiről az ajánlattevő amúgy sem tud nyilatkozni. Kifejtette, hogy a Kbt. 335. §-ában foglalt kötelezettségének eleget tett.