A Balassagyarmati Törvényszék P.20480/2018/4. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, (3) bek., 78. §, (1) bek., 121. §, (1) bek., 233. §, (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §]

A ...i Törvényszék a ... ügyvéd által képviselt ... felperesnek - az ... által képviselt ...alperes ellen bíróság elleni kártérítés iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg alperes részére 48.000.- (Negyvennyolcezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az állam javára - külön felhívásra fizessen meg 90.000.- (Kilencvenezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...i Ítélőtáblához címzetten a ...i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el.

Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A felperes, mint IV. rendű vádlott ellen rablás bűntette és hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette miatt volt büntetőeljárás a ... Bíróságon, mely bíróság a ... számú 2004. május 25. napján kelt elsőfokú határozatában megállapította a felperes bűnösségét társtettesként elkövetett egy rendbeli különösen nagy értékre elkövetett rablás és társtettesként elkövetett két rendbeli hivatalos eljárással színlelt személyi szabadság megsértésének bűntettében. Halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetése mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte a felperest és a börtönbüntetés tartamába beszámítani rendelte az 1995. február 26. napjától 1996. március 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt.

A ... Bíróság, mint másodfokú bíróság ... szám alatti 2005. november 21. napján kelt ítéletében a felperes vonatkozásában az elsőfokú ítéletet megváltoztatta oly módon, hogy szabadságvesztését 3 év 6 hónap fegyházra, a közügyektől eltiltást 4 évre súlyosította, egyebekben pedig helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A felperes képviselője által 2006. március 3. napján előterjesztett perújítási indítvány alapján a ... Bíróság 2006. július 11. napján az ... szám alatti végzésében elrendelte a perújítást és a megismételt eljárás lefolytatása végett a ... Bíróságnak küldte meg az iratokat, mely 2006. július 14. napján kerültek ... ügyszám alatt lajstromozásra.

Ezt követően 2006. október 19. napján kelt 4. sorszámú végzésével a bíróság az I. rendű vádlott igazságügyi szakértői vizsgálatát rendelte el, ezt követően a perújítási eljárásban 2007. június 13. napján, majd november 21-én tartott tárgyalást. Az újabb tárgyalási határnapot 2008. március 17. napjára tűzték ki, mely határnap beállításra került, majd egyéni kegyelmi kérvény miatt a bíróság 2008. áprilisában az iratokat az ... küldte meg, ahol is 2008. augusztus 5. napjáig voltak az iratok. A ... Bíróság, mint másodfokú bíróság 2009. január 8. napján a ... sorszám alatti végzésével VI. rendű elítélt vonatkozásában is perújítást rendelt el. Az eljáró bíróság vezetője 2009. augusztus 27-én az ügyben soronkívüliségét és határnap azonnali kitűzését rendelte el. Ehhez képest a bíróság 2010. április 6. és 8. napjára tűzött ki egész napos tárgyalást és az elítéltek részére 2010. január 13. napján küldte meg a perújítást elrendelő végzését. A tárgyalásokat a 2010. február 11. napján kelt végzésével beállította azzal, hogy hivatalból tűz újabb határnapot, ugyanakkor az újabb tárgyalás megtartására 2011. november 25-én került csak sor, ekkor egyesítette a vádlott társak perújítási ügyét is.

Ezt követően miután a bíróság észlelte a hatáskörének a hiányát, ezért áttette a ... Bírósághoz. A ... Bíróság 2012. július 18. napján tartott érdemi tárgyalást, majd október 15-én, november 28-án, majd 2013-ban 4 alkalommal, nevezetesen január 28-án, augusztus 30-án, november 6-án és november 28-án volt tárgyalás az ügyben. A perújítás elutasítására 2014. január 20. napján megtartott tárgyaláson került sor, mely határozatot a ...i Ítélőtábla ... sorszámú végzésével helybenhagyta, míg az üggyel kapcsolatosan előterjesztett felülvizsgálati indítványt a ... 2014. december 15. napján tartott tanácsülésén utasította el.

A korábban kiszabott büntetéssel kapcsolatosan a ... Bíróság az ... sorszámú végzésében a perújítás elrendelése mellett a fegyházbüntetés végrehajtását is felfüggesztette a felperes vonatkozásában, ugyanakkor a perújítási eljárás jogerős befejezését megelőzően a felperes más bűncselekménnyel kapcsolatosan vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést is töltött, amelyből 2013. augusztus 12-én szabadult.

A bíróság ... sorszámú ítéletével döntött a felperes kereseti kérelme tárgyában, azonban a ..i ítélőtábla ... sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályom kívül helyezte, a per újabb tárgyalására és új határozat meghozatalára utasította.

A megismételt eljárással kapcsolatosan az alábbiakat írta elő a ... Ítélőtábla a törvényszék részére:

Meg kell határozni a bíróságnak, hogy a felperes keresete pontosan mire irányul, mi a határozott kereseti kérelme, illetőleg a felperes keresetét mire alapítja, e körben a felperesi előadások közötti ellentmondásokat fel kell oldani. Ennek során fel kell hívni a jogi képviselővel eljáró felperest, hogy a Pp. 121. § (1) bekezdésének megfelelően pontosítsa keresetét, jelölje meg egyértelműen az általa érvényesíteni kívánt jogot is. Ezt követően lesz abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy a Pp. 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztassa a feleket a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről, majd a lefolytatott bizonyítás eredményeként érdemi döntést hozzon.

A bizonyítás során a felperest terhelő jogellenes károkozó magatartásnak a kár bekövetkezésének és összegének, valamint az ok-okozati összefüggésnek a bizonyítása a Ptk. 349. §-ában hivatkozott vétkesség alapú kártérítési felelősség alóli kimentésre, ugyanakkor az alperesnek lehetősége van.