A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20110/2019/7. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.110/2019/7-II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Nagy László ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, az alperesi képviselő neve (alperesi képviselő címe, ügyintéző: ... beosztott bíró) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Balassagyarmati Törvényszék 2018. október 24. napján meghozott 20.P.20.480/2018/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. és 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja, a le nem rótt illetékkel kapcsolatos rendelkezést megváltoztatja és a felperes által fizetendő kereseti illeték összegét 162.000 (Százhatvankétezer) forintra felemeli.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 120.000 (Százhúszezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes, mint IV. rendű vádlott ellen rablás bűntette és hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt indult büntetőeljárás. A Budakörnyéki Bíróság a 7.B.1141/2000/301. számú, 2004. május 25. napján kelt elsőfokú ítéletében megállapította a felperes bűnösségét egy rendbeli, társtettesként, különösen nagy értékre elkövetett rablás és két rendbeli, hivatalos eljárás színlelésével, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében. Halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte a felperest; a börtönbüntetés tartamába beszámítani rendelte a felperes által 1995. február 26. napjától 1996. március 21. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. A Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Bf.1053/2004/10. számú 2005. november 21. napján kelt ítéletében a felperes vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta oly módon, hogy szabadságvesztését 3 év 6 hónap fegyházra, a közügyektől eltiltást 4 évre súlyosította,.

A felperes képviselője által 2006. március 3-án előterjesztett perújítási indítvány alapján a Pest Megyei Bíróság 2006. július 11. napján az 1.Bpi.123/2006/12. számú végzésével elrendelte a perújítást, és a felperes fegyházbüntetésének végrehajtását felfüggesztette. A megismételt eljárás lefolytatása végett a Budakörnyéki Bíróságnak küldte meg az iratokat, melyet 2006. július 14. napján 13.B.948/20006. számra lajstromoztak. A bíróság 2006. október 19. napján kelt 4. sorszámú végzésével az I. rendű vádlott igazságügyi szakértői vizsgálatát rendelte el. Ezt követően a perújítási eljárásban 2007. június 13. napján, majd november 21-én tartott tárgyalást. Az újabb tárgyalási határnapot 2008. március 17. napjára tűzte ki, mely határnap beállításra került, majd egyéni kegyelmi kérvény miatt a bíróság 2008 áprilisában az iratokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Hatósági Főosztályának küldte meg, ahol 2008. augusztus 5. napjáig voltak.

A Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2009. január 8. napján a 2.Bpi.583/2008/8. szám alatti végzésével a VI. rendű elítélt vonatkozásában is perújítást rendelt el. Az eljáró bíróság vezetője 2009. augusztus 27-én az ügyben soron kívüliséget és a határnap azonnali kitűzését rendelte el.

A Budakörnyéki Bíróság 2010. április 6. és 8. napjára tűzött ki egész napos tárgyalást és az elítéltek részére 2010. január 13-án küldte meg a perújítást elrendelő végzést. A tárgyalásokat a 2010. február 11. napján kelt végzésével beállította azzal, hogy hivatalból tűz határnapot. Újabb tárgyalás megtartására 2011. november 25-én került sor, ekkor egyesítette a vádlott-társak perújítási ügyeit. Miután a bíróság észlelte hatáskörének hiányát, az ügyet áttette a Pest Megyei Bírósághoz.

A Pest Megyei Bíróság 2012. július 18-án tartott érdemi tárgyalást, majd október 15-én, november 28-án, illetőleg 2013.-ban négy (helyesen öt) alkalommal, január 28-án, augusztus 30. napján, november 6-án és november 28-án (valamint április 10-én) volt tárgyalás az ügyben. A perújítás elutasítására a 2014. január 20. napján megtartott tárgyaláson került sor. A Fővárosi ítélőtábla 11.Bf.176/2014/7. szám alatti végzésével a perújítást elutasító végzést helybenhagyta, míg a felülvizsgálati indítványt a Kúria 2014. december 15. napján tartott tanácsülésen utasította el.

A felperes a más bűncselekmények miatt kiszabott szabadságvesztés büntetéséből előadása szerint 2013. augusztus 12. napján szabadult.

A felperes a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.575/2018/5-II. számú, az elsőfokú bíróság korábban hozott 20.P.20.644/2016/30. számú ítéletét hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárásban véglegesített keresete szerint kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1.500.000 forint kártérítés megfizetésére. Kérte továbbá a perrel felmerült költségeinek megtérítését is. Keresetének indokolásaként előadta, hogy személyiségi jogának megsértése miatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 349. §-ában foglaltak szerinti kárigényét kívánja érvényesíteni, mert az alperes megsértette a Ptk. 75. és 76. §-a szerinti személyiségi jogait. Hangsúlyozta, hogy nincs megállapításra irányuló kereseti kérelme és már nem hivatkozik jogalapként az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt, és az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett egyezmény re sem.

Az alperes érdemi ellenkérelmében az általa korábban előadottaknak megfelelően kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint azt nemcsak az alperes jogellenes magatartásának, hanem az alperesi magatartás és a felperes kára közötti ok-okozati összefüggésnek a hiánya is megalapozza. Vitatta ezen túlmenően a kár összegszerűségét is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperes részére 48.000 forint perköltséget, továbbá az állam javára külön felhívásra 90.000 forint eljárási illetéket.