A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21034/2012/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20020/2012/8., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21034/2012/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.034/2012/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Karas Monika ügyvéd (cím) által képviselt ... Önkormányzata (I. rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felperesnek, dr. Bodolai László ügyvéd (cím) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, ... jogtanácsos által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű, dr. Papp Gábor ügyvéd (cím) által képviselt V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű, VI.rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI. rendű, VII.rendű alperes neve (V.rendű alperes címe) VII. rendű, dr. Fila László ügyvéd (cím) által képviselt VIII.rendű alperes neve (VIII.rendű alperes címe) VIII. rendű alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2012. március 1. napján meghozott, 65.P.20.020/2012/8. számú ítélete ellen az I-II. rendű felperesek részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Egyetemlegesen kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I-II. rendű alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa, a III-IV. rendű alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint, az V-VII. rendű alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Kötelezi a II. rendű felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 96.000 (kilencvenhatezer) forint fellebbezési illetéket, míg a fennmaradó 96.000 (kilencvenhatezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperesek keresetükben sajtó-helyreigazítás közzétételére kérték kötelezni az alpereseket.

Előadták, hogy az alperesek cikkeik címében való tényeket hamis színben tüntettek fel, amikor az I. rendű felperesi önkormányzat által kiírt tender ... Kft. általi megnyerését abban a hamis színben tüntették fel, hogy erre azért került sor, mert a nyertes Kft. egyik tulajdonosa a II. rendű felperesnek, az önkormányzat polgármesterének szomszédságában lakik, és vele II. rendű felperes jó viszonyt ápol. Valótlanul közölték továbbá, hogy az I. rendű felperes megbízási szerződést kötött a pályázaton nyertes ... Kft.-vel.

Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták.

Arra hivatkoztak, hogy a tényeket nem tüntették fel hamis színben, mert tényként állítható, hogy egy olyan cég nyerte meg a pályázatot, melynek vezetője a II. rendű felperes szomszédja. Azt, hogy éppen ez a pályázat lett nyertes, és ez a szomszédság, valamint a jóviszony tényének lenne köszönhető, nem a cikkeik tartalmazzák, ezt esetlegesen az olvasók következtethetik a való tényekből.

Előadták továbbá, hogy a pályázat nyertesét az I. rendű alperes kihirdette, de a szerződéskötés valószínűsíthetően a cikkek megjelenésére tekintettel maradt el. Annak közlése, hogy a Kft. megbízást kapott, illetve az I. rendű felperes megbízást adott a Kft-nek, nem azonosítható egy szerződés megkötésének állításával.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte az I., II. rendű felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek a II. rendű alperes útján 30.000 forint, a III. rendű alperesnek a IV. rendű alperes útján 30.000 forint, az V., VI. rendű alpereseknek a VII. rendű alperes útján 30.000 forint perköltséget.

A pert a felperesek és a VIII. rendű alperes között megszüntette.

Kötelezte a II. rendű felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 73.800 forint kereseti illetéket, megállapította továbbá, hogy az I. rendű felperes helyett a le nem rótt 73.800 forint eljárási illetéket pedig a Magyar Állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 14. számú állásfoglalásait és utalt az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatában foglaltakra.

Rámutatott a PK 12. számú állásfoglalásra hivatkozással, hogy a véleménynyilvánítás, értékelés és bírálat önmagában sajtó-helyreigazítás alapját nem képezheti. Abból indult ki, hogy a keresettel érintett közlések vonatkozásában a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga verseng a felperesek jóhírnévhez, becsület védelméhez fűződő alkotmányos alapjogaival. Az Alkotmánybíróság határozatára utalva rámutatott, hogy a bírói gyakorlat a jogok közül a véleménynyilvánítás szabadságát részesíti előnyben, és a véleménynyilvánítás esetén a kiemelt közügyek kultúrált megvitatása tágabb tűréshatárt szab a közszereplők számára.

Megállapította, hogy a felperesek nem vitásan közszereplők és egy közbeszerzési eljárásról szóló beszámoló a köz számára fontos információkat tartalmaz, ezért méltányolható közérdek fűződik az alperesi cikkekben hivatkozott közbeszerzések kiírása, elbírálása körülményeinek a feltárásához.

Nem ítélte jogszerűtlennek azt a közlést, mellyel az alperesek a nyilvánosság elé tárták a pályázatot kiíró önkormányzat vezetőjének és a pályázaton induló és végül azt elnyerő cég vezetőjének szomszédi, jó ismerősi, baráti kapcsolatát. Az, hogy a közlés egyéb gondolattársításra is indíthatja az olvasót, nem róható az alperesek terhére, mert ezzel összefüggésben aktív újságírói magatartásra utaló megfogalmazást nem talált a szövegek tartalmi elemzésével. A tény közlése nem valótlan és nem is jogsértő, sem a pályázatot, sem annak kiírását és elbírálását nem tünteti fel hamis színben. Az alperesek nem közölték azt, hogy a pályázat elbírálásánál szempont lett volna a II. rendű felperes a cég vezetőjének jószomszédi viszonya.

Nem minősítette valótlan közlésnek azt sem, hogy a pályázaton nyertes Kft. elnyerte a megbízást. Az az utóbb bekövetkezett körülmény, hogy szerződés ténylegesen nem jött létre a Kft. és az önkormányzat között, nem releváns, és ennek helyreigazítása nem igényelhető. Utalt arra, hogy a PK 12. számú állásfoglalás alapján az érintett személy társadalmi megítélésének szempontjából közömbös részletek helyreigazítására nincs lehetőség. Álláspontja szerint hírértéke annak volt, hogy a Kft. a pályázaton elindult és azt meg is nyerte. A szerződéskötés ténye a felperesek megítélésének szempontjából közömbös.

A perköltségről a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott.