A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27052/2015/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 149. §, 206. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 99. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 89. §, 268. §]

ÚÍÓÁDEBRECENI KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

9.K.27.052/2015/15. szám

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Dr. Domokos Ágnes Eszter ügyvéd által képviselt felperesnek - jogtanácsos által képviselt NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2014. december 14-én kelt, ... számú határozatát, a NAV ... Megyei Adóigazgatósága 2014. október 10-én kelt, ... számú elsőfokú határozatára is kiterjedő hatállyal, valamint az alperes 2015. február 10-én kelt, ... számú határozatát, a NAV ... Megyei Adóigazgatósága 2014. szeptember 24-én kelt, ... számú határozatára is kiterjedő hatállyal, valamint az alperes 2015. február 10-én kelt, ... iktatószámú határozatát a NAV ... Megyei Adóigazgatósága ... számú elsőfokú határozatára is kiterjedő hatállyal, továbbá az alperes 2014. november 13-án kelt, ... iktatószámú határozatát, a NAV ... Megyei Adóigazgatósága 2014. szeptember 24-én kelt, ... számú elsőfokú határozatára is kiterjedő hatállyal megváltoztatja és megállapítja, hogy a felperes

• a 2009. augusztus 01-től 2009. december 31-ig tartó,

• a 2010. november-december hónapokra és 2011. január-március időszakra vonatkozó,

• a 2011. II. negyedévre vonatkozó,

• a 2011. III. negyedévre vonatkozó

általános forgalmi adó adónemben, a bevallásokhoz képesti adókülönbözete, és jogosulatlan igénylése 0. Ft., és mellőzi az adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék fizetési kötelezettsége megállapítását.

Megállapítja, hogy az eljárási illeték az állam terhe.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 254.000. (Kettőszázötvennégyezer.-) Ft. áfával növelt perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A bíróság a felek előadása, a csatolt iratok, a ... Megyei Bíróság ... számú eljárásának iratai, valamint jelen perhez egyesített, ...., ... és ... számú közigazgatási perek eljárásának iratai, valamint B.J., Sz.A. és Cs.T. tanúk vallomása alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperesi gazdasági társaság gazdasági tevékenységét 1998. április 22-én kezdte meg, a cégnyilvántartásba fő tevékenységeként a "húsfeldolgozás-tartósítás" került bejegyzésre.

A felperes és egy romániai székhelyű cég, az E. Srl. között 2009. augusztus 06-án szállítási keretszerződés jött létre, amelyben a felperes, mint szállító, az E. Srl., mint megrendelő megállapodtak abban, hogy a felperesi szállító terméklistáján szereplő termékek megrendelő írásbeli megrendelésére továbbításra kerülnek a szállító részére.

Bár a szállítási keretszerződés maga nem rögzíti, a szállítási keretszerződés keretei között ezt követően szalonnás-bőrös félsertéseket szállítottak.

A szerződő felek az szállítási keretszerződésben akként állapodtak meg, hogy a termék szállítását a megrendelő, az E. Srl. saját szállítójárművével végzi a felperes, azaz szállító telephelyéről.

A szállítási szerződés az áru átvétele helyeként a felperes telephelyét jelöli.

A szerződés 10. pontja szerint a megrendelő az ellenértéket a szállító által kiállított számla alapján a teljesítést követő 14. napon belül köteles megfizetni átutalással, a szállító számlájára.

A szállítási szerződés létrejöttének napján 2009. augusztus 06-án a felperes, mint jogosult, másrészt B.J., mint kezes között egy készfizető kezesi megállapodás is létrejött.

Ebben B.J., mint kezes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperes és E. Srl. között létrejött szállítási szerződés kereteiben amennyiben bármely ponton fizetési kötelezettsége keletkezik a megrendelőnek, azért a készfizető kezesi felelősség szabályai szerint helytállni tartozik.

Az E. Srl. román székhelyű gazdasági társaságnak 50%-ban B.J., 50%-ban, S.E. volt a tulajdonosa.

Mindketten jogosultak voltak a cég képviseletére is.

Valamikor 2009. táján a román székhelyű cég, az E. Srl. gazdasági válsághelyzetbe került, a cég tulajdonosai így elhatározták, hogy egy újabb céget alapítanak.

Így jött létre a S. Srl. nevű gazdasági társaság, szintén romániai székhellyel és cégbejegyzéssel, melynek tagjai és ügyvezetői voltak S.S.D. - S.E. házastársa, - valamint B.J.né - aki B.J. (az E. Srl. 50%-os tulajdonosa) édesanyja.

Ennek a cégnek is, úgy mint az E. Srl-nek is a cégnyilvántartás szerinti székhelye A. település, ... szám alatt volt.

A S. Srl-ben - függetlenül attól, hogy az ügyvezetői minőség kinek a javára volt bejegyezve - "de facto" ügyvezetőként járt el B.J., a magyarországi ügyletkötések, szerződéskötések során.

Akkor, amikor a romániai székhelyű cég az E. Srl. fizetési nehézségei miatt a céghez kapcsolódó gazdasági tevékenységek folytatásáról a megállapodás megszületett, B.J. és édesanyja, B.J.-né (ekkor már a S. Srl. tulajdonosa és bejegyzett ügyvezetője) felkeresték a felperesi gazdasági társaság képviselőit és tulajdonosait, annak érdekében, hogy a változás tényét bejelentsék, és a további, E. Srl-lel megkötött szállítási keretszerződéshez kapcsolódó gazdasági tevékenység folytatásáról állapodjanak meg.

Ilyen háttér mellett jött létre 2010. augusztus 31-én a felperes, mint szállító és a S. Srl., mint megrendelő között 2010. augusztus 31-én az a szállítási keretszerződés, amelynek tartalma gyakorlatilag megegyező volt a felperes és az E. Srl. között létrejött szállítási szerződéssel.

Ebben a szállítási szerződésben is rögzítésre került, hogy a megrendelő a termék (darabolt félsertés) elszállítását saját szállító járművével végzi a felperes telephelyéről.