A Miskolci Törvényszék P.22064/2017/44. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 78. §, 149. §, 152. §, 157. §, 164. §, 339. §, 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 77. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 4. §, 26. §, 33. §, 109. §]

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27027/2016/16., *Miskolci Törvényszék P.22064/2017/44.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20797/2018/6., Kúria Pfv.20553/2019/8.

***********

első fokú bíróság

P.22.064/2017/44.szám

A első fokú bíróság a felperesi képviselő által képviselt I.r.felperes neve, lakhelye I.r., II.r.felperes neve, lakhelye, III.r.felperes neve, lakhelye,, IV.r.felperes neve, lakhelye, V.r.felperes neve, lakhelye, és VI.r.felperes neve, lakhelye - a alperesi képviselő által képviselt alperes neve, székhelye alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket arra, hogy tizenöt nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 250 000 (Kettőszázötvenezer) forint összegű jogtanácsosi munkadíjat.

A perben feljegyzett 720 000 (Hétszázhúszezer) forint összegű peres eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a másodfokú bírósághoz címzett, de az első fokú bíróságnál elektronikus úton előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték összegére és megfizetésére vonatkozik, vagy ha csak a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezési ellenkérelmében, illetve csatlakozó fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti. A bíróság tájékoztatja feleket arról is, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása is kérhető.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben e fél a jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) a bíróság hivatalból elutasítja.

Tájékoztatja a bíróság a feleket arról is, hogy amennyiben jogi képviselő meghatalmazását a jövedelmi és vagyoni viszonyaik nem teszik lehetővé, pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelemmel fordulhatnak a lakóhelyük szerint illetékes kormányhivatalhoz.

I n d o k o l á s

A törvényszék a felek előadása, a közigazgatási bíróság számú iratai, a első fokú bíróság előtt szám alatt folyó perben keletkezett és felek által csatolt keresetlevél, valamint tárgyalási jegyzőkönyvek tartalma, tanú1, tanú2, tanú3, tanú4, tanú5, tanú6, tanú7 tanúk vallomása és egyéb csatolt iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

Az I. és II.r.felperesek egymással élettársi kapcsolatban élnek, ezen élettársi kapcsolatukból 2009.február 6.napján született IV.r.felperes, 2010.június 12.napján született V.r.felperes és 2014.május 3.napján született VI.r.felperes. Az I.r.felperesnek a fenti élettársi kapcsolatból született gyermekeken túl további három gyermeke van, közülük kiskorú még a jelen perbeli III.r.felperes, aki 2004.november 17-én született, a további két nagykorú és perben nem álló gyermekek pedig az 1994.február 23-án született gyermek1, valamint az 1997.október 22.napján született gyermek2.

A községek körjegyzősége 2010.szeptember 28.napján keltezett számú határozatával az I.r.felperes valamennyi gyermekét védelembe vette, rögzítve, hogy az I.r.felperes 2009.őszén gyermekeivel a fővárosba költözött, gyermek1 gyermekét a nagyszülőre hagyta, aki a gyermek neveléséről, iskolába járásáról megfelelően gondoskodni nem tudott. gyermek1 2009-ben és 2010-ben túlnyomóan nem járt iskolába, az igazolatlan hiányzásai miatt I.r.felperessel szemben szabálysértési eljárás indult. Miután I.r.felperes az V.r.felperes megszületését követően 2010 nyarán gyermekeivel együtt településre visszaköltözött, a gyermek2 késve íratta be az iskolába, a III.r.felperes az óvodát nem kezdte meg időben. A védőnő jelzése szerint az I.r.felperes a legkisebb gyermekét nem gondozta megfelelően, a csecsemőt tanácsadásra a nagyobb lánygyermek vitte el. gyermek1 a védelembe vételt követő 2010-2011. tanévben sem teljesítette tankötelezettségét, nem járt iskolába. Az általános iskolás gyermek2 az iskolából az iskolai előkészítő óvodai évet járó III.r.felperes az óvodából magas óraszámban igazolatlanul hiányzott. Az iskolaköteles gyermekek iskolai felszereléséről, a tanszerekről I.r.felperes nem gondoskodott, szülői értekezletre nem járt, gyermekei tanulmányai iránt nem érdeklődött.

2011.májusában a családgondozó jelezte a jegyzőnek, hogy az akkor 2 éves IV.r.felperes pólóban és zokniban 8 órakor a házuk melletti forgalmas út mentén tartózkodott. Az I.r.felperesi anya nem volt otthon, a gyermek felügyeletéről nem gondoskodott. A családgondozó jelezte, hogy az I.r.felperes a védőnővel nem működik együtt, gyermekeit orvoshoz nem viszi, lakhatási körülményei nem megfelelőek, mivel az egy helyiségből álló házban erős kályhafüst volt, s az ezen helyiségben tartózkodó gyerekeknél légzőszervi betegségek alakultak ki.

A jegyző a 2011.június 21.napján keltezett számú határozatával a kiskorú gyermekek ideiglenes hatállyal történő elhelyezéséről döntött. Ezen határozatát azzal indokolta, hogy az I.r.felperes a védelembe vétel elrendelését követően saját, valamint gyermekei lakókörnyezetén, életkörülményein, életvitelén nem változtatott, az iskoláskorú gyermekek és a képzésköteles III.r.felperesi gyermekek nem jártak megfelelően iskolába, óvodába. A két kisebb gyermek egészségi állapota labilis, sokat betegeskednek, időben nem kerültek orvoshoz, amelynek következtében már csak sürgős orvosi, vagy kórházi ellátás segített rajtuk. A két kisebb gyermek az előírt kötelező szűrővizsgálatokon nem jelentek meg, a védőoltások beadása is késedelmesen történt, amely a felperes érdektelenségének volt a következménye. A védelembe vételben előírtakat az I.r.felperes nem teljesítette, a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődése gondozásában nem volt biztosított.

A gyámhivatal a 2011.december 20.napján kelt számú határozatával a fenti gyermekek ideiglenes elhelyezését megszüntette és elrendelte gyermek1, gyermek2, valamint III., IV. és V.r.felperesek átmeneti nevelésbe vételét.

gyermek1 nevelésbe vételének megszüntetésére azért került sor, mert nagykorúságát elérte, a határozat 2012.február 28-án kelt. A többi gyermekre nézve az átmeneti nevelés indokoltságát többször felülvizsgálta az első fokú gyámhatóság.