A Kecskeméti Törvényszék Bf.83/2009/4. számú határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 91. §, 170. §, 176. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 330. §, 348. §, 349. §, 351. §, 371. §, 386. §] Bírók: Gál Erika, Hadnagy Ibolya, Szuromi Mária

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG, KECSKEMÉT

3. Bf. 83 / 2009 / 4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság,

mint másodfokú bíróság a Kecskeméten, 2010. évi március hó 4. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

V É G Z É S T :

A megyei bíróság a testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt AB és társai ellen indított büntető ügyben

a Kiskunhalasi Városi Bíróság 2009. év január hó 13. napján 7.B.233/2007/27. szám alatt hozott ítéletét II.rendű vádlott neve II.r., III.rendű vádlott neve III.r. és II.rendű vádlott neve né II.rendű vádlott anyja neve - helyesen - IV.r. vádlottak tekintetében

h e l y b e n h a g y j a azzal, hogy

II.rendű vádlott neve II.r. vádlottat érintően a korábbi próbára bocsátást kimondó határozat helyesen 2004. december 3. napján emelkedett jogerőre, továbbá, hogy

II.rendű vádlott neve II.r. és III.rendű vádlott neve III.r. vádlottak testi épség elleni bűncselekményének megnevezése - a feltüntetett jogszabályhelyek érintetlenül hagyása mellett - helyesen testi sértés bűntette.

A másodfokú bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG, KECSKEMÉT

3. Bf. 83 / 2009 / 4. szám

- 2 -

I N D O K O L Á S :

Az első fokú bíróság ítélete ellen az ügyész II.rendű vádlott neve II.r., III.rendű vádlott neve III.r. és II.rendű vádlott neve né IV.r. vádlottak terhére súlyosításért, velük szemben hosszabb tartamú börtönbüntetés kiszabása, emellett a III.r. és IV.r. vádlottakat érintően alkalmazott felfüggesztés próbaidejének is hosszabb tartamban történő meghatározása érdekében, míg II.rendű vádlott neve II.r., III.rendű vádlott neve III.r. és II.rendű vádlott neve né IV.r. vádlottak, valamint védőjük felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A védő a másodfokú nyilvános ülésen akként módosította fellebbezését, hogy elsődlegesen az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az ügyben új eljárás elrendelését kérte megalapozatlanság okából, ezen belül a megállapított tényállás hiányosságára, iratellenességére és helytelen ténybeli következtetésre hivatkozva. A felmentés végett bejelentett fellebbezését másodlagosan tartotta fenn, de azt is kiegészítette, illetve módosította a következők szerint:

a magánlaksértés bűntette vonatkozásában mindhárom védence felmentését bűncselekmény hiányában kérte, a testi sértés bűntettét illetően a II. és III.r. vádlottak felmentését elsősorban büntethetőséget kizáró okból, jogos védelem címén kérte, másodsorban, ha a terhükre jogos védelem időbeli túllépése kerülne elfogadásra, akkor a cselekményüknek a különös kegyetlenség, mint minősítő körülmény mellőzésével, a Btk.170.§ (2) bekezdése szerinti súlyos testi sértés bűntetteként való minősítését indítványozta, és vélt jogos védelmi helyzet, mint enyhítő körülmény figyelembevételével velük szemben pénzbüntetés kiszabását kérte, a garázdaság kapcsán a II. és III.r. vádlottak felmentését bűncselekmény hiányában, a személyi szabadság megsértésének bűntettét érintően pedig a IV.r. vádlott felmentését büntethetőséget kizáró okból, végszükségre hivatkozással indítványozta.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Bfel.B.657/2009/1.szám alatti átiratában az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta.

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG, KECSKEMÉT

3. Bf. 83 / 2009 / 4. szám

- 3 -

Az első fokú bíróság ítélete AB I.r. vádlott tekintetében - akit a városi bíróság valamennyi ellene emelt vád alól felmentett - első fokon jogerőre emelkedett, ezért a megyei bíróság a Be. 349.§ (1) bekezdése értelmében csak a fellebbezéssel érintett II.r., III.r. és IV.r. vádlottakra vonatkozó részében bírálta felül az első fokú ítéletet és az azt megelőzően lefolytatott bírósági eljárást, a kölcsönösen bejelentett fellebbezések folytán a Be. 348.§ (1) bekezdésére figyelemmel teljes terjedelmében.

A felülbírálat eredményeként megállapította, hogy az első fokú bíróság az ügyben szükséges bizonyítást hiánytalanul felvette, a beszerzett bizonyítékok minden lényeges részletre kiterjedő mérlegelésével megalapozott tényállást állapított meg, indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, és más eljárási szabályt sem sértett.

A városi bíróság által megállapított történeti tényállás csupán egyes vádlottak rendbeliségét érintően tartalmaz néhány helyen nyilvánvaló elírást, de ez a tényállás megalapozottságát nem érintette, így az első fokú ítéleti tényállás a Be. 351.§ (1) bekezdése szerint a megyei bíróság számára is irányadó volt a felülbírálat során azzal a helyesbítéssel, hogy az ügyben AB I. r. vádlott, míg II.rendű vádlott neve II.r vádlott volt.

Nem osztotta tehát a megyei bíróság a védelem azon álláspontját, hogy a tényállás hiányos, iratellenes lenne, vagy akár helytelen ténybeli következtetést tartalmazna, ezért a hatályon kívül helyezésre irányuló indítványt, mint alaptalant elutasította. A védő e körben egyébként kizárólag a városi bíróság mérlegelését támadta.

A védelem lényegében azt kifogásolta, hogy a városi bíróság miért nem a II.,III. és IV.r. vádlottak vallomását fogadta el a tényállás alapjául, és ezek alapján miért nem más tényeket állapított meg ( így például azt, hogy a II. és III.r. vádlottak mindvégig, még az utcán is jogos védelmi helyzetben voltak, annak megszűnése után pedig nem bántalmazták AB-t, csupán vissza akarták tartani, nehogy megszökjön).

A védő vitatta, hogy AB, tanú 1 és tanú 2 vallomásaira - azok ellentmondásossága miatt, de a közöttük fennálló hozzátartozói viszonyra tekintettel is - tényállást lehetne alapítani. Álláspontja szerint a fenti

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG, KECSKEMÉT

3. Bf. 83 / 2009 / 4. szám

- 4 -

terhelő bizonyítékok a rendőri jelentés és a helyszíni szemle adatai alapján sem fogadhatók el, illetve azokkal szemben az orvosszakértői vélemény is részben alátámasztotta védencei előadását ( pl. a III.r. vádlott térdsérülésének keletkezése kapcsán). Kifogásolta még, hogy a városi bíróság egyes tényeket kizárólag a vádlottak terhére értékelt, holott azokból javukra szóló következtetés is levonható lett volna ( pl. a sértettet a csaphoz engedték, hogy megmosakodjon, a II.r.vádlott hívta ki a rendőrséget).