A Pécsi Törvényszék P.21092/2007/22. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 599. §, 623. §, 649. §, 668. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Döme Attila

A Baranya Megyei Bíróság

8.P.21.092/2007/22.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság mint elsőfokú bíróság a dr. Molnár Lajos Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Molnár Lajos ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Szende Csaba ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen, végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek mint együttes jogosultaknak 15 nap alatt 600.000 (hatszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Baranya Megyei Bíróságon, mint elsőfokú bíróságon három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek tényelőadása, az általuk becsatolt iratok, (név)1.számú tanú, (név)2.számú tanú, (név)3.számú tanú és (név)4.számú tanú tanúk vallomása, továbbá a (szám)-ú hagyatéki eljárás iratai alapján az alábbi tényeket állapította meg.

A peres felek a gyermekei néhai (név) örökhagyónak (a továbbiakban: örökhagyó).

Az örökhagyó az 1990-es években kárpótlás keretében termőföldeket kapott, ahol gazdálkodni kezdett. Ennek érdekében gyermekeivel családi gazdaságot alapított. A tulajdonában álló földeket javarészt haszonbérbe adás és bérműveltetés útján hasznosította. A családi gazdálkodással kapcsolatos kérdésekről önállóan döntött, az adminisztratív teendőket egyedül látta el. Őt a környezetében mindenki erős akaratú asszonynak ismerte.

2003. november 28. napján vált ismertté, hogy az örökhagyónak végzetes kimenetelű daganatos megbetegedése van. 2003. decemberében az örökhagyó kórházba került, ahol megműtötték. Miután a kórházból hazatért, rendelkezési jogot biztosított a bankszámlája felett legidősebb gyermekének, a felperesnek, akivel egy községben lakott, és hasonlóképp rendelkezési jogot biztosított a bankszámlája feletti rendelkezésre legkisebb gyermekének, a II. rendű alperesnek is, akivel egy házban élt. Ők mindhárman (helységnév) éltek ekkor, míg az örökhagyó középső gyermeke, az I. rendű alperes, (helységnév).

2004. év végén az örökhagyó ismét kórházba került. Amíg kórházban volt, a felperes 2004. december 21-én az örökhagyó bankszámlájáról felvett 7.600.000,- Ft-ot. Ez a pénz az örökhagyónak az (név) Rt.-nél lévő hitele fedezetéül szolgált volna. Ugyancsak ebben az időben végeztette el a felperes az örökhagyó tulajdonában volt (helységnév) (hrsz.)-ú erdő területen a tarvágást, amire - mint az örökhagyó megbízott erdőgazdálkodója - 2004. november 29-én kapott engedélyt az Állami Erdészeti Szolgálattól. E történésekről az örökhagyó a 2005. év elején értesült, miután a kórházból hazaengedték. A banki pénzkivételről a postai úton átvett bankszámlakivonatból szerzett tudomást.

Az örökhagyó többször kérte a felperest, hogy számoljon el vele a pénzfelvételről, és a kitermelt fáról, ez azonban nem történt meg.

2005. április 25-én felkereste az örökhagyó 4.számú tanú (helységnév) ügyvédet, akitől tájékoztatást kért a végrendelet érvényességének jogi feltételeiről. Végrendelet megszerkesztésére ekkor még nem adott megbízást az ügyvédnek, mondván, hogy a kapott tájékoztatásnak megfelelően saját kezűleg írt végrendeletet kíván tenni. Az ügyvéd felajánlotta az örökhagyónak, hogy az elkészült végrendeletet ellenőrzi.

Az örökhagyó 2005. május 1-én (helységnév) saját kezűleg írt végrendeletet készített. Ebben a (helységnév) (hrsz.)-ú lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlanban fennállt 1/2 tulajdoni illetősége örökösévé a felperest nevezete, minden egyéb ingó- és ingatlan vagyona örököseivé az alpereseket nevezte egymás között egyenlő arányban. Ezeken kívül rendelkezett arról, hogy a felperesnek járó köteles részből kerüljön levonásra 7.400.000,- Ft, e rendelkezését meg is indokolta részletesen, a következőkkel: "Ezen kívánságomat azért rendelem el, mivel a felperesnek még életemben ilyen összegű juttatást nyújtottam abból, mely halálom esetén a hagyaték tárgyát képezné. Nevezetesen a felperes 2004. decemberében a nevemen álló számláról felvett 7.600.000,- azaz hétmillió-hatszázezer forintot, mely összeget a saját részére megnyitott számlára utalta. 800.000,- Ft értékben kitermelte a (helységnév) (hrsz.)-ú erdő megjelölésű ingatlanon található erdőt, melynek ellenértékét szintén a saját maga céljaira fordította, abból sem az I. rendű alperes, sem a II. rendű alperes nem részesült. 5.000.000,- Ft összegben a felperes nevére került megvételre 1995. és 2003. között több ingatlan is. Ezen ingatlanok vételárát csak és kizárólag én fizettem, nevemre a hagyatékhoz tartozóan nem feltüntetésre csak holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyeztettem be ezen ingatlanokra. A bejegyzett haszonélvezeti jog ugyanakkor halálom esetén törlésre kerül. Több esetben a családi gazdaság üzemeltetésével kapcsolatban tartozások kiegyenlítésére tőlem pénzt kapott, összesen 2.200.000,- Ft összegben, amit később saját céljaira fordított. A betárolt 300 mázsa kukoricát 2004-ben értékesített, és az ellenértékét összesen 1.300.000,- Ft-ot szintén a saját céljaira fordított. Több esetben kért tőlem kölcsön pénzt autóvásárlásra, gépvásárlására, üzlet vásárlásra, lakás vásárlásra, ügyvédi munkadíjra, [olvashatatlan szó következik] összesen 12 millió forint, amit a mai napig nem adott meg". A végintézkedés kettő különálló lapon készült. Az oldalakat az örökhagyó folyamatos sorszámozással látta el. Elejétől a végéig saját kezűleg írta, és valamennyi oldal alján elhelyezte a névaláírását. A végrendelet tanúsítására megkérte a menyét és a vejét, azaz az alperesek házastársait. A végrendeleti tanúk a végrendeletet követően az utolsó oldalra vezetett szöveg szerint aláírásukkal azt tanúsították, hogy a végrendeletet az örökhagyó sajátjának ismerte el előttük, és együttes jelenlétükben írta alá. A tanúzásra vonatkozó szövegrészt a II. rendű alperes házastársa vezette rá saját kezével az okiratra. Erről a végrendeletről a jelen ítélet meghozatalát eredményező tárgyalás megkezdéséig a peres felek egyikének sem volt tudomása.