A Fővárosi Törvényszék P.23721/2016/11. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 252. §] Bíró: Szabó Csilla

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/11.

A Fővárosi Törvényszék

a Trinn Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Ligeti György ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.r. alperes neve (I.r. alperes címe.) I.r. alperes és

a dr. Palatics Edit ügyvéd (Németh és Palatics Ügyvédi Iroda - ügyvéd címe.) által képviselt

II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II.r. alperes ellen

személyiségi jogi jogsértés miatt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperes részére 281.455 (kétszáznyolcvanegyezer-négyszázötvenöt) forint, a II.r. alperes részére 269.875 (kétszázhatvankilencezer-nyolcszázhetvenöt) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, külön felhívásra fizessen meg az állam javára 490.000 (négyszázkilencvenezer) forint le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéken kell 4 példányban írásban előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbező fél részére a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, teljesítési határidőre vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I N D O K O L Á S

A magyar sajtóban 2014. októberében nagy visszhangot keltve megjelentek azok a hírek, melyek szerint az ország korrupciós vádakra hivatkozással hat magyar állampolgárt eltiltott a területére történő beutazástól. Az ország települési nagykövetségének ügyvivője, 1-es személy azt is közölte, hogy a kitiltott személyek listáján magyar kormánytisztviselők is szerepelnek. 2014. november 5-én 2-es személy, a hivatal (hivatal) elnöke a 2-es napilapnek adott interjújában elismerte, hogy egyike annak a hat személynek, akiket kitiltottak az országból. 2-es személy ekkor azt is közölte, hogy a hivatal vezetői közül többen is vannak, akiket az országba történő beutazási tilalom érint, és erről biztos tudomása van, lévén, hogy az érintettek informálták. Ugyanakkor az érintettek nevét sem akkor, sem később nem osztotta meg a nyilvánossággal.

A felperes a hivatal Központi Hivatala Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezetője volt ebben az időben és az ezt megelőző években is.

Az I.r. alperes által kiadott napilap című napilapban 2014. november 6-án "cikk címe" címmel újságcikk jelent meg. A cikk kiemelt bevezető része szerint a 2-es napilapban ismerte el 2-es személy, a hivatal elnöke, hogy egyike annak a hat személynek, akiket kitiltottak az országból. Ezt követően az újságcikk az úgynevezett kitiltási botránnyal kapcsolatos eseményeket foglalja össze. Az újságcikk utolsó bekezdése szerint az újság kormányhoz közeli forrásai nem hivatalosan úgy tudják, hogy a hatos listán más hivatal vezetők is szerepelhetnek: 3-as személy az adóellenőrzési, a felperes az ellenőrzési és 4-es személy, a kiemelt ügyek főosztályának vezetője. A források a folyóirat tagadása ellenére úgy vélik, hogy 5-ös személy, a cég neve zrt. elnöke is kapott értesítést az amerikai nagykövetségtől, és a lista hatodik szereplője állítólag egy rendkívül befolyásos üzletember.

Az I.r. alperes által kiadott napilap című napilap 2014. november 8-án megjelent számának 6. oldalán "2-es cikk címe" címmel újságcikk jelent meg. A cikk a november 5-én tartott belvárosi politikai demonstrációról számol be, és arról, hogy az adóhatóság dolgozóit hamarabb hazaengedték, hogy akadálytalanul el tudják hagyni az épületet, ugyanakkor a 3-as napilap a hivatal kiürítéséről számolt be. A hatóság azért került a figyelem középpontjába, mert 2-es személy elnök a héten a 2-es napilapnak adott interjújában elismerte, rajta van az országból kitiltottak listáján. Azt is elárulta, hogy nem ő az egyetlen a hivatal-nál, akit kitiltottak, ám a neveket nem kívánta felfedni. Elsősorban annak a 3-as személynek a neve merül fel 2-es személyé mellett, akivel az elnök nyaralni ment október végén Schwechatból. 3-as személy elnökhelyettes 2-es személy mellett. Az ő nevét még márciusban 6-os személy dobta be a köztudatba. 6-os személy volt a második egykori hivatal alkalmazott 7-es személy mellett, aki kitálalt a hivatal furcsa ügyintézési gyakorlatáról. Állítása szerint 3-as személy és két főosztályvezető ellenőrzéseket állított meg és akadályozott, és ezek hátterében egyértelműen az áfacsalások eltusolása állt. 6-os személy megnevezte 4-es személy kiemelt adózói főigazgatót és a felperest, az ellenőrzési főosztály vezetőjét, akik állítása szerint személyesen akadályoztak meg ellenőrzéseket. Az portál egy konkrét ügyet is bemutatott még márciusban, ahol egy gabonakereskedő cég hajtott végre furcsa ügyleteket, több százmillió forint értékű cukor beszerzésére vonatkozó dokumentációról nem tudott számot adni a cég. Az ellenőrök kapcsolódó vizsgálatokat akartak indítani a társaság üzleti partnereinél, ám ezeket a vizsgálatokat 4-es személy nem engedélyezte. A napilap nemrég kormányközeli forrásokból úgy értesült, hogy 2-es személy mellett 3-as személy, 4-es személy és a felperes is szerepel a kitiltási listán. Ezzel kapcsolatban a lap megkereste az adóhatóságot, de egyenlőre nem kapott választ a kérdésekre.

A II.r. alperes által szerkesztett 4-es napilap napilap 2014. november 7-én megjelent számában "3-as cikk címe" címmel két egész oldalt elfoglaló újságcikk jelent meg. A cikk alcíme: "cikk alcíme". A cikk kiemelt bevezető része szerint azután, hogy az amerikai ügyvivő október elején tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy kormányhivatalnokokat is érintően beutazási engedélyeket vont meg magyar személyektől, a kitiltással csaknem biztosan érintett 8-as személy, miniszterelnöki főtanácsadó azt találta ki, hogy a 5-ös napilapon keresztül szivárogtassanak ki egy, az adóhatóság vezetését látszólag mentegető verziót - állítják a 4-es napilap forrásai. A cikk szerint miközben a kormány nyilvánvalóan kínos helyzetbe került azzal, hogy a hivatal elnöke végül a nyilvánosság elé állt, a kabinet egyenlőre semmilyen lépést nem tett azért, hogy az adóhatóság vezetésének feddhetetlenségét bizonyítsa, tisztára mossa vagy tisztázza a kormány tagjainak a szerepét az amerikai beutazási tilalmak ügyében, a súlyos korrupciós botrányban. A hivatal elnöke a 2-es napilapnek adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták a beutazását az országba, méghozzá korrupciós gyanú miatt. 2-es személy erről az interjú előtt tájékoztatta 9-es személyt. Ám a hivatal elnök szavaiból az is kiderült, hogy már korábban, az őt értesítő követségi levél elolvasása után tájékoztatta a helyzetről a kormányt. Ezt követően a cikk beszámol arról, hogy ezzel nyilvánvalóan kínos helyzetbe hozta a kormány tagjait, tekintettel arra, hogy az 10-es személy-kormány tagjai az elmúlt hetekben és napokban folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy részükre senki nem jelezte az államigazgatásból, hogy a kitiltottak listáján lenne. Ezt követően az újságcikk részletesen beszámol arról, hogy mi lehetett a háttere annak, hogy a kormányközeli cég neve Zrt. tulajdonában lévő 5-ös napilap hozta nyilvánosságra a kitiltási ügyet. Ezután a cikk elemzi hogy miután 2-es személy közismerten 11-es személy köréhez tartozik, ilyen módon amennyiben a kormány konfliktusba került 2-es személyval, akkor ez az 10-es személy - 11-es személy közötti feszültség erősödésével jár. A cikk végül a kitiltási ügynek, illetőleg az alapjául szolgáló ügy kivizsgálása elmaradásának az amerikai-magyar kapcsolatokra történő kihatását vizsgálja.