BH 2015.9.268 A normahierarchiában azonos tárgykörben rendelkező jogszabályokat egymással és az Alaptörvénnyel is összhangban kell értelmezni, alkalmazni [1992. évi XXXVIII. tv. 15/B. § (2) bek., 108. § (1) bek.].

[1]A bírósági eljárás alapjául szolgáló tényállás szerint II. rendű alperes a 2010. április 26. napján kelt kérelmében jelezte Vác Város Polgármesteri Hivatal részére, hogy az I. rendű alperesi önkormányzat tulajdonát képező három ingatlant meg kívánja vásárolni. Vác Város Polgármesteri Hivatala a 2010. május 4. napján kelt és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére készített előterjesztésben jelezte alperes vételi szándékát azzal, hogy az előterjesztésben nem három, hanem öt ingatlan szerepelt. Értékbecslés alapján az érintett ingatlanok vételárát 6 539 200 Ft + áfa állapították meg.

[2]A Bizottság 2010. május 10. napján a GVB 93/2010. (V. 10.) számú határozatával hozzájárult az értékesítéshez. A határozat ugyanakkor kiemelte, hogy két ingatlant - az egyik kivett közterület, a másik közút - a törzsvagyonból át kell sorolni a forgalomképes vagyonba. Ennek határidejét 2010. szeptember 30-ban jelölték meg.

[3]Az I. rendű alperesi önkormányzat a 24/2010. (XI. 28.) számú rendeletével az ingatlanokat átsorolta a törzsvagyonból azzal, hogy a rendelet 2010. szeptember 30-án lép hatályba. A telekalakítási szerződés amelyben az önkormányzat értékesítette az ingatlanokat - s amely a bíróság szerint tartalmilag adásvételi szerződésnek minősült - 2010. szeptember 15. napján kelt, amikor még a jelölt ingatlanok a forgalomképtelen törzsvagyon részét képezték.

Az értékesítést megelőzően versenyeztetésre nem került sor.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4]A fenti tényállás alapján folyó perben - felperesi kezdeményezésre - a Váci Járásbíróság (a továbbiakban: indítványozó) a per tárgyalását felfüggesztette és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 48. § (3) bekezdése alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult indítvánnyal a perben alkalmazandó rendelet törvényességi vizsgálatát kezdeményezve. Az indítványozó vizsgálni kérte Vác Város Önkormányzata által alkotott, az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 29/2005. (X. 17.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) 16. § (1) és (4) bekezdéseinek 2010. szeptember 15. napján hatályban volt szövegét. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. jelölt rendelkezései az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Áht.) - a 2010. szeptember 15. napján hatályban volt - 15/B. § (2) bekezdésével és a 108. § (1) bekezdésével ellentétesek.

[5]Az Áht. akkori 108. §-a szerint az államháztartás alrendszeréhez tartozó vagyon elidegenítésének fő szabálya a versenyeztetési eljárás volt, a 2004. január 1-jétől hatályos szabályok szerint pedig az egyedileg meghatározott vagyontömeg alapján volt lehetőség a kivételek meghatározására. Az Áht. 15/B. § (2) bekezdése értelmében a szerződés ellenértéke alatt a szerződésben kikötött - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértéket kell érteni.

[6]Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy az önkormányzat nem határozta meg, hogy amennyiben egy szerződésben több vagyontárgy kerül értékesítésre, abban az esetben az egyes vagyonelemekért kikötött ellenszolgáltatásokat össze kell adni, megsértette az Áht. rendelkezéseit. Az Ör. 16. § (1) bekezdése később, a 43/2012. (X. 19.) számú rendelet útján ugyan kiegészítésre került - az alábbi szöveggel: "Amennyiben az értékesítésre irányuló szerződés tárgya több vagyontárgy, akkor e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó" -, azonban a perben alkalmazandó Ör. 16. § (1) bekezdése e kitételt még nem tartalmazza.

[7]Az indítványozó bíróság végül utalt arra, hogy a perben az I. rendű alperesi önkormányzat észrevételt tett a felperesnek a norma törvényességét kétségbe vonó kezdeményezésére, amelyben nem zárta ki, hogy az Ör. egyes rendelkezései az Áht.-vel nem voltak összhangban.

[8]A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Bszi. 52. §-a alapján megküldte az érintett önkormányzatnak álláspontja kifejtése végett.

A Kúria döntésének jogi indoka

[9]Az indítványozó az Ör. 2010. szeptember 15-én hatályban volt 16. § (1) és (4) bekezdését kéri vizsgálni az Áht. szintén 2010. szeptember 15-én hatályban volt rendelkezései alapján. Ezzel összefüggésben a Kúria Önkormányzati Tanácsa utal arra, hogy az indítványozó a vizsgálandó normák hatályával összefüggésben a normakontrolltanács eddigi gyakorlatával összhangban terjesztette elő kérelmét. A Kúria Önkormányzati Tanácsa több döntésben - elsőként a Köf. 5043/2012/3. számú határozatában - rögzítette, hogy az indítványozó bíró csak abban az esetben tud eleget tenni alkotmányos kötelezettségének, ha arra kap választ, hogy a perben alkalmazandó és a perbe vitt jogokat keletkeztető önkormányzati rendelet hatályossága idején megfelelt-e a hatályos jogrendnek. Bírói kezdeményezés esetén így lehetőség van már nem hatályos önkormányzati rendelet vizsgálatát is kezdeményezni a perben releváns időszakban hatályban lévő magasabb jogszabály alapján.

[10]A bírói kezdeményezésben foglaltak lényege szerint: mivel az Ör. 16. § (1) bekezdése 2010. szeptember 15-én nem tartalmazta, hogy ha az értékesítésre irányuló szerződés tárgya több vagyontárgy, akkor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó az érték megállapítása során, ezért a per alapjául szolgáló szerződésben szereplő öt ingatlannak nem az együttes - nettó 6 539 200 Ft., bruttó 8 174 000 Ft - összege került figyelembevételre. Az egyes ingatlanok értéke pedig nem haladta meg az Ör. 16. § (4) bekezdésben meghatározott nettó 5 millió forintot, így pályázati kiírás, versenyeztetés nélkül történhetett az értékesítés.

[11]Az Áht. 15/B. § (1) bekezdése értelmében az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - vagyonértékesítésre vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát nettó ötmillió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. A 15/B. § (2) bekezdése szerint a szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

[12]Az Áht. 108. § (1) bekezdése alapján az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, az állami vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni - ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.