31978L0764[1]

A Tanács irányelve (1978. július 25.) a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőülésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1978. július 25.)

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőülésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(78/764/EGK )

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

mivel a műszaki követelmények, amelyeknek a nemzeti jogszabályok alapján a traktoroknak meg kell felelniük, többek között a traktorok vezetőülésére is vonatkoznak;

mivel e követelmények tagállamonként különböznek, szükséges, hogy minden tagállam ugyanazon követelményeket fogadja el vagy a hatályos szabályokon felül, vagy azok helyett, különösen azért, hogy lehetővé tegye az EGK-típusjóváhagyási eljárás egységes alkalmazását, amely a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv tárgya ( 3 ), és amelyet minden traktortípusra alkalmazni kell;

mivel a vezetőülésre vonatkozó szabályok nemcsak a traktorra való felszerelésük előírásaira terjednek ki, hanem ezen ülések szerkezeti előírásaira is; mivel a vezetőülésekre vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyási eljárás keretében minden tagállam megállapíthatja, hogy betartották-e a gyártásra és a vizsgálatra vonatkozó közösségi előírásokat, és megállapításairól tájékoztatja a többi tagállamot az alkatrész-típusjóváhagyási bizonyítvány egy másolatának megküldésével; mivel az alkatrész-típusjóváhagyási jel elhelyezése az összes olyan vezetőülésre, amelyet a jóváhagyott típussal azonos kivitelben gyártottak, feleslegessé teszi a műszaki ellenőrzést a többi tagállamban,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Minden tagállam megadja az EGK alkatrész-típusjóváhagyást minden olyan vezetőülés-típusra, amely megfelel az I. és a II. mellékletben megállapított gyártási és vizsgálati kritériumoknak.

(2) Az EGK alkatrész-típusjóváhagyást megadó tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket adott esetben a másik tagállam illetékes hatóságaival együttműködve, hogy ellenőrizze, hogy a gyártási modellek megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak. Ezen ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik.

2. cikk

A tagállamok a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének a vezetőülés minden típusára, amelyet az 1. cikk alapján jóváhagytak, a II. melléklet 3.5. pontjában megtalálható minta szerinti EGK-típusjóváhagyási jelet adnak.

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy megakadályozzák olyan EGK-típusjóváhagyási jelek alkalmazását, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy összetévesszék más berendezésekkel azon vezetőüléseket, amelyekre az 1. cikk szerint a alkatrész-típusjóváhagyást megadták.

3. cikk

(1) A tagállamok nem tilthatják meg a vezetőülések forgalomba hozatalát kialakításukra való hivatkozással, ha azok el vannak látva az EGK alkatrész-típusjóváhagyási jellel.

(2) A tagállamok azonban megtilthatják olyan EGK típus-jóváhagyási jellel ellátott vezetőülések forgalomba hozatalát, amelyek rendszeresen nem egyeznek meg a jóváhagyott típussal.

Az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot a megtett intézkedésekről, és döntését megindokolja.

4. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai egy hónapon belül átadják a többi tagállam illetékes hatóságának a III. melléklet mintája szerinti EGK típusbizonyítványok egy példányát minden olyan vezetőülés-típus esetében, amelyre a típusjóváhagyást megadják vagy elutasítják.

5. cikk

(1) Ha az a tagállam, amely az EGK alkatrész-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy az ugyanazon EGK alkatrész-típusjóváhagyással ellátott vezetőülések közül több nem egyezik meg azon típussal, amelyet jóváhagyott, akkor megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a gyártásnak a jóváhagyott típussal való egyezését. E tagállam illetékes hatóságai értesítik a többi tagállam illetékes hatóságát a megtett intézkedésekről, amelyek jelentős és ismétlődő meg nem egyezés esetén az EGK alkatrész-típusjóváhagyás visszavonásáig terjedhetnek. E hatóságok megteszik ugyanazon intézkedéseket, ha valamely másik tagállam illetékes hatóságától ilyen jellegű meg nem egyezésről értesültek.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai egy hónapon belül kölcsönösen tájékoztatják egymást valamely megadott EGK alkatrész-típusjóváhagyás visszavonásáról és ennek indokairól.

6. cikk

Az ezen irányelv végrehajtására kiadott előírások alapján hozott minden olyan intézkedést, amellyel egy EGK alkatrész-típusjóváhagyást megtagadnak vagy visszavonnak, forgalomba hozatalt vagy használatot megtiltanak, részletesen meg kell indokolni. Az indoklást el kell juttatni az érdekelt felekhez, feltüntetve a tagállamokban hatályos jogszabályok szerint előirányzott jogorvoslatokat és jogorvoslati határidőket.

7. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg valamely traktor EGK alkatrész-típusjóváhagyását, illetve a nemzeti típusjóváhagyást a vezetőülésre való hivatkozással, ha azt ellátták az EGK-típusjóváhagyási jellel és a IV. melléklet előírásai szerint szerelték fel.

8. cikk

A tagállamok nem tagadhatják vagy nem tilthatják meg azon traktorok értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a vezetőülésre való hivatkozással, amelyeket elláttak EGK-típusjóváhagyási jellel és a IV. melléklet előírásai szerint szerelték fel.

9. cikk

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a mezőgazdasági vagy erdészeti traktor az összes kerekes vagy lánctalpas, legalább kéttengelyű gépjármű, amely funkciója lényegében a vonóteljesítmény kifejtéséből áll, és amely különösen meghatározott eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, hordozására vagy működtetésére van berendezve, és amelyeket mezőgazdasági vagy erdészeti alkalmazásra szántak. Teher vagy utasok szállítására is fel lehet szerelni e járműveket.

(2) Ezen irányelv csak az (1) bekezdésben meghatározott, fúvott gumiabronccsal felszerelt, kéttengelyű traktorokra vonatkozik, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 6 és 40 km/h között van.

10. cikk

Azon változtatásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a mellékleteket a műszaki fejlődéshez hozzáigazítsák, a 74/150/EGK irányelv 13. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően fogadják el.

11. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított 18 hónapon belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

12. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. Vezetőülés

"Vezetőülés": egyetlen személy számára helyet biztosító ülés, amelyet a vezető részére terveztek, amikor a traktort vezeti.

2. Ülésfelület

"Ülésfelület": az ülésnek az a közel vízszintes felülete, amely lehetővé teszi a vezető ülő testtartását.

3. Az ülés háttámlája

"Ülés háttámlája": az ülésnek az a közel függőleges felülete, amely a vezető részére háttámaszul szolgál.

4. Az ülés oldalsó tartóelemei

"Oldalsó tartóelemek": az ülés olyan elemei vagy alakjából következő részei, amelyek akadályozzák a vezető oldalirányú elcsúszását.

4.1. Az ülés kartámaszai

"Ülés kartámaszai": az ülő vezető karjait az ülés mindkét oldalán megtámasztó elemek.

5. Az ülés referenciapontja (S)

"Ülés referenciapontja": (S) az ülés hosszanti középsíkjának az a pontja, amelyben a párnázott háttámasz alsó részének érintő síkja és az ülés felületén lévő vízszintes sík metszi egymást; e vízszintes sík az ülés felületét a referenciapont (S) előtt 150 mm-re metszi (lásd. II. melléklet, 1. függelék).

6. Az ülésfelület mélysége

"Ülésfelület mélysége": az ülés referenciapontja (S) és az ülésfelület elülső széle közötti távolság.

7. Az ülésfelület szélessége

"Ülésfelület szélessége": az ülésfelület külső szélei között az ülés hosszanti középsíkjára merőlegesen mért távolság.

8. Az ülés beállítási tartománya a vezető tömege szerint

"Ülés beállítási tartománya a vezető tömege szerint": az a két tömeg közötti tartomány, amely a rugó jelleggörbe legkönnyebb és legnehezebb vezetővel számított középértékei alapján adódik.

9. Rugóút

A "felfüggesztés mozgása": a függőleges távolság a legmagasabb állapot és a középső hosszirányú síkban az ülés referenciapontja előtt 200 mm-re az ülés felületén egy adott pillanatban található pont között.

10. Lengés

"Lengés": a vezetőülés függőleges felfelé és lefelé irányuló mozgása.

11. Lengésgyorsulás (a)

"Lengésgyorsulás": a rugóút idő szerinti második differenciálja.

12. A gyorsulás effektív értéke (aeff)

"Gyorsulás effektív értéke (aeff)": a gyorsulások négyzetének időszerű középértékéből vont négyzetgyök.

13. Súlyozott lengésgyorsulás (aW)

"Súlyozott lengésgyorsulás (aW)": a II. melléklet 2.5.3.3.5.2. pontja szerinti súlyozó szűrővel súlyozott lengésgyorsulás.

awS

=

az ülés súlyozott lengési gyorsulásának sávszűrt értéke (rms) standard országúti vizsgálat során, vagy próbapadon mérve;

awB

=

a súlyozott lengési gyorsulás sávszűrt értéke (rms) az ülés rögzítési pontján mérve próbapadi vizsgálat során;

=

a súlyozott referencia lengési gyorsulás sávszűrt értéke (rms) az ülés rögzítési pontján mérve;

=

az ülés súlyozott lengési gyorsulásának korrigált értéke (rms) próbapadi vizsgálat során mérve;

=

az ülés súlyozott lengési gyorsulásának sávszűrt értéke (rms) az ülés rögzítési pontján standard országúti vizsgálat során mérve.

14. Lengési viszony

"Lengési viszony": a vezetőülés súlyozott lengésgyorsulásának és az ülés rögzítési pontján a II. melléklet 2.5.3.3.2. pontja szerint mért gyorsulás közötti viszony.

15. Lengési osztály

"Lengési osztály": a traktorok olyan osztálya, illetve csoportja, amelyeknek azonosak a lengési jellemzőik.

16. A. kategóriájú traktor

Az "A kategóriájú traktor": olyan traktor, amelyet hasonló tervezési jellemzői folytán egy bizonyos lengési osztályba lehet besorolni.

16.1.

E traktorok jellemző műszaki tulajdonságai a következők:

Tengelyek száma: kettő

Felfüggesztés: felfüggesztés nélküli hátsó tengely.

16.2. Az A. kategóriájú traktorok három osztályba sorolhatók:

I. osztály

:

legfeljebb 3 600 kg saját tömeggel rendelkező traktorok;

II. osztály

:

3 600-6 500 kg saját tömeggel rendelkező traktorok;

III. osztály

:

6 500 kg-ot meghaladó saját tömeggel rendelkező traktorok.

17. B. kategóriájú traktor

A "B. kategóriájú traktor": olyan traktor, amelyet az A. kategória egyik lengési osztályához sem lehet hozzárendelni.

18. Azonos típusú ülések

"Azonos típusú ülések": olyan ülések, amelyek között nincs lényeges különbség; az alábbi jellemzőkben azonban eltérhetnek egymástól:

18.1.

méretek;

18.2.

a háttámla helyzete és dőlése;

18.3.

az ülésfelület dőlése;

18.4.

hossz-és magasságbeállítás.

II. MELLÉKLET

GYÁRTÁSI ÉS VIZSGÁLATI ELŐÍRÁSOK - AZ EGK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS ÉS JELMEGADÁSÁNAK FELTÉTELEI

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.

A vezetőülést úgy kell kialakítani, hogy a traktor vezetése és kezelése közben a vezető részére kényelmes testtartást tegyen lehetővé és a lehetőségeken belül ne veszélyeztesse a vezető egészségét és biztonságát.

1.2.

Az ülés magassága és hosszirányú helyzete szerszám nélkül legyen állítható.

1.3. Az ülés olyan legyen, hogy a lengéseket és rázkódásokat rugózással és lengéscsillapítással korlátozza, továbbá megfelelő hát- és kartámaszai legyenek. Az oldalirányú megtámasztás akkor tekinthető kielégítőnek, ha a vezető ülő testtartásban oldalirányban nem csúszhat el.

1.3.1.

Az ülés különböző tömegű személyekhez legyen illeszthető. Ha ehhez állítás szükséges, akkor azt szerszám nélkül lehessen végrehajtani.

1.4.

Az ülésfelület, a háttámla, az oldalirányú tartóelemek és adott esetben a levehető, visszacsapható vagy rögzített kartámaszok is legyenek párnázottak.

1.5.

Az ülés referenciapontját (S) a II. melléklet 1. függeléke szerint kell meghatározni.

1.6. A méretekre és tűréshatárokra - egyéb rendelkezés hiányában - az alábbi előírások vonatkoznak:

1.6.1.

a méreteket egész számmal kell megadni, adott esetben azokat fel vagy le kell kerekíteni.

1.6.2.

olyan eszközökkel kell mérni, amelyek lehetővé teszik a mérési érték hozzárendelését a legközelebbi egész számhoz. A felhasznált mérőműszereknek a következő pontosságú méréseket kell lehetővé tennie:

- hosszmérések: + 0,5 %

- szögmérések: + 1 °

- a traktor tömegének megállapítása: + 20 kg

- a gumiabroncsok nyomása: ± 0,1 bar.

1.6.3.

A mennyiségek megadásakor + 5 %-os tűréshatár megengedett.

1.7. Az ülésen a következő vizsgálatokat kell elvégezni az alábbi sorrendben, méghozzá valamennyi vizsgálatot ugyanazon az ülésen:

1.7.1.

a rugókarakterisztikák meghatározása és a beállítási tartománynak a vezető tömegéhez való hozzáigazítása;

1.7.2.

az oldalstabilitás meghatározása;

1.7.3.

a függőleges lengési jellemzők meghatározása;

1.7.4.

a csillapítási jellemzők meghatározása a rezonanciatartományban.

1.8.

Ha az ülés a függőleges tengely körül elfordítható, akkor a vizsgálat alkalmával az ülést "előre néző" helyzetbe kell állítani és a traktor hosszanti középsíkjával párhuzamosan kell rögzíteni.

1.9.

A fenti vizsgálatnak alávetett ülés kialakítása és felszereltsége - a vizsgálandó tulajdonságok szempontjából - legyen azonos a sorozatszerűen gyártott, illetve szállított ülésekkel.

1.10.

A vizsgálatok előtt a gyártónak el kell végeznie a szükséges bejáratásokat.

1.11.

A vizsgáló műszaki szolgálatnak vizsgálati jelentést kell készítenie, amelyben igazolja azt, hogy az ülésen elvégezte az összes előírt vizsgálatot anélkül, hogy az ülés károsodott volna, és részletesen meg kell adnia a vizsgált ülés lengési jellemzőit.

1.12.

Azt az ülést, amelyet I. osztályú traktoron vizsgáltak, csak ilyen osztályba tartozó traktoron szabad alkalmazni, amelyet azonban II. osztályú traktoron vizsgáltak, az I. és II. osztályú traktoron is alkalmazható és az az ülés, amelyet a III. osztályba sorolt traktoron vizsgáltak, alkalmazható a II. és III. osztályba sorolt traktorokon is.

2. KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

2.1. Az ülésfelület méretei

2.1.1.

Az ülés mélysége hosszanti középsíkjával párhuzamosan és a referenciaponttól 150 mm-re mérve (lásd a következő ábrát) 400 + 50 mm legyen.

2.1.2.

Az ülés szélessége, középsíkjára merőlegesen, a referenciaponttól 150 mm-re és attól legfeljebb 80 mm magasságban, legalább 450 mm legyen (lásd a következő ábrát).

2.1.3.

Azon traktorokon, amelyeken a hátsó kerekek legkisebb nyomtávolsága az 1150 mm-t nem haladja meg, az ülésfelület mélysége legfeljebb 300 mm-re, szélessége legfeljebb 400 mm-re csökkenthető, abban az esetben, ha a traktor szerkezeti kialakítása miatt a 2.1.1. és a 2.1.2. pont előírásai nem tarthatók be.

2.2. A háttámla helyzete és dőlése

2.2.1.

A háttámla felső széle a referenciapont (S) felett legalább 260 mm magas legyen (lásd a következő ábrát).

2.2.2.

A háttámla dőlése 10 + 5 ° legyen (lásd a következő ábrát).

2.3. Az ülésfelület dőlése

2.3.1.

A párnázott felület hátrafele irányuló dőlése terhelt állapotban (lásd a következő ábrán az α szöget) terhelő berendezéssel mérve a II. melléklet 1. függeléke szerint, a vízszinteshez képest 3-12 o legyen.

2.4. Az ülés állíthatósága (lásd a következő ábrát).

2.4.1.

Az ülést hosszirányban az alábbi - legkisebb - tartományokon belül lehessen állítani:

- 150 mm azon traktoroknál, amelyek hátsó kerekeinek legkisebb nyomtávolsága nagyobb 1150 mm-nél,

- 60 mm azon traktoroknál, amelyek hátsó kerekének legkisebb nyomtávolsága 1150 mm vagy annál kisebb.

2.4.2.

Az ülés magasságát az alábbi - legkisebb - tartományokon belül lehessen állítani:

- 60 mm azon traktoroknál, amelyek hátsó kerekeinek legkisebb nyomtávolsága nagyobb 1150 mm-nél,

- 30 mm azon traktoroknál, amelyek hátsó kerekeinek legkisebb nyomtávolsága 1150 mm, vagy annál kisebb.

2.5. Az ülés vizsgálata

2.5.1. A felfüggesztési jellemzőknek és a beállítási tartománynak a járművezető tömegéhez való hozzáigazításának meghatározása

2.5.1.1.

A felfüggesztési jellemzőket statikus vizsgálattal határozzák meg. A járművezető tömegéhez történő hozzáigazítás tartományát a felfüggesztési jellemzőkből számítják ki. E számítások nem szükségesek az olyan üléseknél, amelyeket nem lehet kézzel hozzáigazítani a járművezető tömegéhez.

2.5.1.2.

Az ülést a próbapadra vagy a traktorra kell felszerelni, és a terhelést közvetlenül vagy valamilyen készülékkel kell előállítani; az legfeljebb 5 N-nal térhet el a névleges terheléstől. A mérési hiba a felfüggesztés mozgásában nem haladhatja meg a ± 1 mm-t. A terhelést az 1. függelék 3. pontjában szabályozott eljárásnak megfelelően kell alkalmazni.

2.5.1.3.

A felfüggesztési rendszert ábrázoló teljes karakterisztika-görbét a zérus terheléstől a legnagyobb terhelésig és vissza a zérusig kell megrajzolni. A terhelési fokozatok, amelyeknél a felfüggesztés elmozdulását mérik, nem haladhatják meg a 100 N-t; legalább 8 mérési pontot kell felrajzolni megközelítőleg azonos intervallumokban a felfüggesztés elmozdulására. A maximális terhelésként választott pont vagy az, ahol nem lehet többé elmozdulást mérni, vagy az 1500 N értékű terhelés. A terhelés minden alkalmazása vagy megszüntetése után a felfüggesztés elmozdulását 200 mm-re az ülés referenciapontja előtt kell mérni az ülés felületének középső hosszanti síkjában. A terhelés alkalmazása vagy megszüntetése után mindig meg kell várni, hogy az ülés visszatérjen nyugalmi helyzetébe.

2.5.1.4. A tömegbeállítási skálával rendelkező üléseknél a felfüggesztő rendszer deflexióját képviselő jelleggörbéket az 50 és 120 kg tömegű járművezetők tömegbeállításánál kell megjelölni. A tömegbeállítási skála nélküli és beállítási ütközővel ellátott üléseknél a méréseket a legnagyobb és legkisebb tömegbeállítási állapotban kell végezni. A tömegbeállítási skála és beállítási ütköző nélküli üléseknél a beállításokat úgy kell megválasztani, hogy:

2.5.1.4.1.

az alacsonyabb tömegbeállítási határnál az ülés éppen visszatérjen a rugóút felső értékéhez, amikor a terhelést eltávolítják, és

2.5.1.4.2.

a felső tömegbeállítási határnál az 1500 N terhelés a rugóút alsó határáig nyomja le az ülést.

2.5.1.5.

Középhelyzetnek azt a helyzetet kell tekinteni, amelyet az ülés akkor foglal el, amikor teljes lengési tartományának felére süllyed be.

2.5.1.6.

Tekintve, hogy a rugó jelleggörbék általában hiszterézis hurkok, ezért a hozzárendelt terhelés felfüggesztési rendszer középhelyzetében fennálló meghatározása érdekében ezekbe be kell rajzolni (lásd I. melléklet 8. szakaszát, valamint II. melléklet 2. függelékének A. és B. szakaszát) a középvonalat.

2.5.1.7.

A tömegbeállítási tartomány határainak megállapításához a járművezető tömegének függvényében, a függőleges erőket a 2.5.1.6. pont értelmében az A. és B. pontokra meghatározva (lásd e melléklet 2. függelékét) meg kell szorozni a 0,13 kg/N skálatényezővel.

2.5.2. Az oldalirányú stabilitás meghatározása

2.5.2.1.

Az ülést a tömegbeállítás felső határára kell állítani, és összekapcsolni a próbapaddal vagy a traktorral olyan módon, hogy alaplapja ennél az alaplapnál nem kisebb, a próbapadhoz tartozó merev lapon nyugodjon.

2.5.2.2.

Az ülés ülőfelületére vagy az ülőpárnára 1000 N-t kell terhelni. A terhelés támadáspontjai az ülés referenciapontja (S) előtt 200 mm-re, az ülés szimmetriasíkjától mindkét oldalon 150 mm-re legyenek.

2.5.2.3.

A terhelés hatása alatt mérni kell az ülésfelület keresztirányú dőlésszögének változását; a méréseket a vízszintes és függőleges ülésállítási véghelyzetekben kell végrehajtani. A terhelés támadáspontja közelében lévő maradó alakváltozás figyelmen kívül hagyható.

2.5.3. A függőleges lengési jellemzők vizsgálata

Az ülés lengését - aszerint, hogy az ülés az A. kategóriájú traktorok egy meghatározott osztálya (vagy osztályai) számára, vagy a B. kategória egy traktorára készült - lengésvizsgáló próbapadon és/vagy szabványos kísérleti útszakaszon kell meghatározni.

2.5.3.1. A próbapad

2.5.3.1.1.

A próbapadnak szimulálnia kell a függőleges lengéseket a járművezetői ülés rögzítési pontjánál. A lengéseket elektrohidraulikus szerkezettel állítják elő. Az előírt lengési értékek vagy a II. melléklet 4., 5a. és 5b. függelékében a szóban forgó traktorosztályra megtalálható értékek, vagy azok a kettős integrált gyorsulásjelek, amelyeket a B. kategóriájú traktor ülésrögzítésénél regisztráltak, miközben az 12 ± 0,5 km/óra sebességgel mozgott a 2.5.3.2.1. szerinti útszakaszon. A lengések keltéséhez a beállított értékek meg nem szakított kétszeres lefuttatását kell alkalmazni.

Sima és zökkenőmentes legyen az átmenet az első menetben a szabványos úton regisztrált gyorsulási jelek folyamatának végén és a második menet indítása között. A mérések nem végezhetők el a beállított értékek vagy a gyorsulási lengések első lefutásánál. A II. melléklet 4., 5a. és 5b. függelékében meghatározott 700-as értéknél nagyobbat akkor lehet használni, ha ezen értékeket pl. egy térbeli görbe függvénnyel számították az eredeti 700-as értékből.

2.5.3.1.2.

A vizsgálandó vezetőülést felfogó készüléken kívül kormánykerék és lábtámaszok is legyenek beszerelve, amelyek elrendezése meg kell hogy feleljen a II. melléklet 6. függeléknek.

2.5.3.1.3.

A próbapadnak nagyfokú rugalmassággal és csavarással szembeni merevséggel kell rendelkeznie, valamint csapágyainak és vezető elemeinek csak a műszakilag szükséges hézaggal kell rendelkezniük. Ha a tálcát egy rezgőkar tartja, annak R mérete legalább 2000 mm legyen (lásd a II. melléklet 6. függelékét). A lengési arány nagysága a 0,5 és 5,0 Hz frekvenciák között az 1,00 ± 0,05 tartományon belül legyen, legfeljebb 0,5 Hz-es intervallumban nézve. A fáziseltolódás legfeljebb 20°-os lehet ugyanazon frekvencia-tartományban.

2.5.3.2. Vizsgálat szabványos útszakaszon

2.5.3.2.1.

Az úttest két párhuzamos nyomsáv, amelyek egymástól a traktor nyomtávolságának megfelelő távolságra vannak. Mindkét sávot rugalmatlan anyagból kell készíteni, pl. fából vagy betonból, és vagy tömbök alakjában kell kialakítani az alap-szerkezetben, vagy folytonos sima felületként. Az egyes sávok hosszirányú profilját a megemelés ordinátái adják meg az alapszinthez képest, ezen ordináták e melléklet 3. függelékének táblázataiban találhatók. Az útszakasz megemelését mindkét nyomsáv mentén az egymástól 16 cm-re lévő pontok alapján határozzák meg.

Az útszakasz szilárdan legyen az alapba elhelyezve, és a nyomsávok egymástól mért távolsága a teljes hosszon a lehető legkisebb mértékben változhat; a nyomsávoknak a traktor kerekeit az egész idő alatt alá kell támasztania. Ha a nyomsávokat tömbökből készítik, akkor ezek 6-8 cm vastagok legyenek, a tömbök középpontja között 16 cm legyen a távolság. A kísérleti útszakasznak 100 m hosszúnak kell lennie.

A mérésnek ott kell kezdődnie, ahol a traktor hátsó tengelye merőleges a D = 0 pontra az úton, és ott kell végződnie, ahol a traktor első tengelye merőleges a D = 100 pontra (lásd a II. melléklet 3. függelékének táblázatát).

2.5.3.2.2.

A méréseket 12 ± 0,5 km/h sebességnél kell végezni.

Az előírt sebességet a fékek használata nélkül kell tartani. A lengéseket az ülésen és azon a ponton kell mérni, ahol az ülés a traktorhoz van erősítve, egy könnyű és egy nehezebb vezetővel.

A 12 km/h sebességet egy felfutási szakasz megtétele után kell elérni. E szakasz felületének simának kell lennie, és szintváltás nélkül kell csatlakoznia a szabványos kísérleti útszakaszhoz.

2.5.3.2.3.

Az ülést a gyártó előírásai szerint kell a vezető tömegéhez beállítani.

2.5.3.2.4.

A traktorra legyen felszerelve a védőkeret vagy biztonsági vezetőfülke, kivéve, ha az adott traktortípusra ez kifejezetten nincs előírva. A traktor azonban semmi egyéb eszközt nem hordozhat. A kerekeken vagy a kereten továbbá nem lehet pótsúly, sem a gumiabroncsokban folyadék.

2.5.3.2.5.

A vizsgálat alkalmával a gumiabroncsok a traktorra előírt és a gyártó adatainak megfelelő méretűek legyenek, beleértve a szövetrétegek számát is. A mintázat magassága legalább az új mintázat magasságának 65 %-a legyen.

2.5.3.2.6.

A gumiabroncs oldalfala nem lehet sérült. A nyomás a gyártó által ajánlott alapértékek matematikai középértékének feleljen meg. A nyomtávolságot úgy kell beállítani, hogy az megfeleljen azon traktortípus alapbeállításának normál munkavégzés közben, amelyhez az ülést szánták.

2.5.3.2.7.

Az ülés rögzítésénél és az ülésen végzett méréseket ugyanazon menet során kell végrehajtani.

A lengések méréséhez és rögzítéséhez egy gyorsulásmérő, egy méréserősítő és egy magnetofon vagy egy közvetlenül jelző lengésmérő szükséges. E berendezésekre vonatkozó követelményeket a 2.5.3.3.2-2.5.3.3.6 pont tartalmazza.

2.5.3.3. A vizsgálati útszakaszon és a próbapadon végzett vizsgálatokra vonatkozó előírások

2.5.3.3.1.

A járművezető tömege

A vizsgálatokat két járművezetővel kell végrehajtani: az egyiknek 59 ± 1kg legyen a tömege, és ebből nem több mint 5 kg legyen a test körüli övre erősítve; a másik tömege 98 ± 5 kg legyen, legfeljebb 8 kg-os, az övre erősített póttömeggel.

2.5.3.3.2.

A gyorsulásmérő helyzete

A járművezetőre átvitt lengések mérésére egy gyorsulásmérőt rögzítenek egy 250 ± 50 mm átmérőjű sík lapra, amelynek középső részének merevnek kell lennie 75 mm átmérőig, és tartalmaznia kell egy merev szerkezetet a gyorsulásmérő védelmére. E lemezt az ülés felületének közepére kell helyezni a járművezető alá, és egy csúszásgátló felülettel kell ellátni.

Az ülésrögzítésnél a keletkező lengések mérésére gyorsulásmérőt kell rögzíteni e rögzítési pont közelében egy olyan pontban, amely legfeljebb 100 mm-re van a traktor középső hosszirányú tengelyétől, és nem esik az ülésfelületnek a traktorra eső vetületén kívülre.

2.5.3.3.3.

A lengésgyorsulás mérése

A gyorsulásfelvevő és a vele összekapcsolt erősítő, illetve az átviteli rendszer legyen alkalmas 0,05 m/s2 effektív értékű, és 5 m/s2 effektív értékű, 3 csúcstényezőjű (a csúcsérték és az effektív érték viszonya) lengések torzulás nélküli mérésére az 1 Hz-től 80 Hz-ig terjedő tartományban legfeljebb + 2,5 % maximális hibával.

2.5.3.3.4.

A magnetofon

Ha magnetofont alkalmaznak, akkor annak legnagyobb visszajátszási hibája az 1 Hz-től 80 Hz-ig terjedő frekvenciatartományban + 3,5 % lehet, beleszámítva az elemzésre való visszajátszás során keletkező sebességváltozásokat is.

2.5.3.3.5. A lengésmérő műszer

2.5.3.3.5.1.

A 10 Hz feletti lengéseket nem kell figyelembe venni. Ezért megengedhető, hogy a lengésmérő műszer elé egy kb. 10 Hz vágási frekvenciájú és 12 dB/oktáv vágási meredekségű aluláteresztő szűrőt kapcsoljanak.

2.5.3.3.5.2.

A lengésmérő műszer a vevő és az integráló fokozat között tartalmazzon elektronikus súlyozó szűrőt. E szűrő feleljen meg a 8. függelék szerinti görbének, attól legfeljebb + 0,5 dB-lel térhet el a 2 Hz-től 4 Hz-ig tartó sávban, és + 2 dB-lel a többi frekvencián.

2.5.3.3.5.3.

Az elektronikus mérőműszer legyen alkalmas jelezni:

- vagy a súlyozott lengésgyorsulás (aw) négyzetének (T) a vizsgálati időre vonatkozó integrálját (I)

-

- vagy ezen integrál négyzetgyökét,

- közvetlenül a súlyozott lengésgyorsulás effektív értékét (aweff)

-

A gyorsulás effektív értékének mérésére szolgáló teljes mérési rendszer pontatlansága nem lépheti túl a mérési érték ± 5 %-át.

2.5.3.3.6.

Kalibrálás

Az összes berendezést rendszeresen kalibrálni kell.

2.5.3.3.7. A lengésvizsgálatok kiértékelése

2.5.3.3.7.1.

A lengésgyorsulást minden vizsgálat során, a teljes vizsgálati időre, a 2.5.3.3.5. pont szerinti lengésmérővel kell megállapítani.

2.5.3.3.7.2.

A vizsgálati jegyzőkönyvben meg kell adni az ülés súlyozott lengési gyorsulása effektív értékeinek számtani átlagát (aWS) a könnyű, és meg kell adni az ülés súlyozott lengési gyorsulása effektív értékeinek számtani átlagát (aWS) a súlyos járművezetőre is. A vizsgálati jegyzőkönyvnek meg kell adnia az ülésen mért súlyozott lengési gyorsulás effektív értékei számtani átlagának az ülésrögzítésen mért effektív értékhez (aWB) viszonyított arányát. Ezen arányt két tizedes jegy pontossággal kell megadni.

2.5.3.3.7.3.

A környezeti hőmérsékletet a lengési vizsgálat alatt mérni kell, és fel kell jegyezni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

2.5.4. A traktorülések tervezett alkalmazásának megfelelő lengésvizsgálat

2.5.4.1.

Azon ülést, amelyet A. kategóriájú traktorok valamely osztályára (osztályaira) terveztek, a lengésvizsgáló berendezéssel, előírt értékű elmozdulások alkalmazásával kell vizsgálni.

2.5.4.2.

Azon ülést, amelyet a B. kategóriájú traktortípusokhoz terveztek, egy ilyen típusú traktoron, szabványos vizsgálati útszakaszon kell vizsgálni. Végezhető azonban olyan lengésvizsgáló berendezéssel is e vizsgálat, amelyben előírt elmozdulásokat alkalmaznak, és amely során olyan értékeket kell alkalmazni, amelyek megfelelnek azon gyorsuláslefolyásnak, amelyet a szabványosított vizsgálati útszakaszon azon traktortípussal határoztak meg, amelyre az ülést tervezték.

2.5.4.3.

Azon ülés, amelyet csak az A. kategória meghatározott traktortípusához terveztek, vizsgálható a 2.5.4.2. pont szerint is; ekkor azonban az engedélyt csak arra a traktortípusra adják meg, amelyen a vizsgált ülést alkalmazni kell.

2.5.5. Eljárás az A. kategóriájú traktorokra szánt ülések súlyozott lengési gyorsulásának meghatározására

2.5.5.1. A lengési próbapadon a vizsgálatot a 2.5.3.1. pont szerint kell elvégezni, a mérés közben az ülésrögzítési ponton ténylegesen jelen lévő awb-t kell meghatározni. Az alábbi referenciaértékektől való eltérés esetén: A járművezető ülésén mért awS gyorsulást a következő egyenlet szerint kell korrigálni:

a* wB

=

2,05 m/s2 az A. kategóriájú, I. osztályba sorolt traktorok esetében,

a* wB

=

1,5 m/s2 az A. kategóriájú, II. osztályba sorolt traktorok esetében,

a* wB

=

1,3 m/s2 az A. kategóriájú, III. osztályba sorolt traktorok esetében.

2.5.5.2.

A 2.5.3.3.1 pontban előírt mindkét vezető vonatkozásában a lengőmozgás súlyozott gyorsulását az I. és III. osztályba tartozó üléseknél 28 másodpercig, míg a II. osztály esetében 31 másodpercig kell mérni. A mérést a t = 0 időpontnak megfelelő mérési pontnál kell megkezdeni, és a t = 28 vagy 31 másodpercnek megfelelő mért értéknél kell befejezni (lásd e melléklet 4., 5a. és 5b. függelékében található táblázatot). Legalább 2 próbamérést kell végezni. A mért értékek ± 5 %-nál nagyobb mértékben nem térhetnek el a számtani középértéktől. Minden teljes beállításipont-sorozatot 28 vagy 31 ± 0,5 másodperc alatt kell reprodukálni.

2.5.6. Eljárás a B kategóriájú traktorokra szánt ülések súlyozott lengési gyorsulásának meghatározására

2.5.6.1.

A 2.5.4.2. pont alapján az ülés lengésvizsgálata nem alkalmazható a traktorok valamely osztályára, hanem csak arra a traktortípusra, amelyhez az ülést tervezték.

2.5.6.2.

A szabványos kísérleti útszakaszon végzett vizsgálatot a 2.5.3.2. és 2.5.3.3. pont követelményei szerint kell végezni. A járművezető ülésén mért lengési gyorsulást (awS) nem kell korrigálni. Legalább két kísérletet kell végezni a szabványos kísérleti útszakaszon. A mért értékeknek nem szabad ± 10 %-nál többel eltérni a számtani átlagtól.

2.5.6.3.

Adott esetben a próbapadon végzett lengésvizsgálatot a szabványos kísérleti útszakaszon végzett kísérlettel összekapcsolva kell elvégezni a 2.5.3.1. és a 2.5.3.3. pont követelményeinek megfelelően.

2.5.6.4.

A lengés vizsgálatához a próbapadot úgy kell beállítani, hogy az ülés rögzítésen regisztrált súlyozott lengési gyorsulás effektív értéke (awB) ± 5 %-nál kevesebbel térjen el a szabványos kísérleti úton mért súlyozott lengési gyorsulás effektív értékétől (a*wF). Az ülés rögzítési pontján a kísérleti útszakaszon mért (

) értéktől való eltérések esetén, a vezetőülésen a próbapadon végzett vizsgálat során mért súlyozott lengésgyorsulást az alábbiak szerint kell helyesbíteni:

A próbapadon minden vizsgálatot kétszer kell elvégezni. A mért értékek a számtani középértéktől legfeljebb ± 5 %-kal térhetnek el.

2.5.7. Vizsgálat a csillapítási jellemzők meghatározására a rezonanciatartományban

2.5.7.1.

A vizsgálatot próbapadon végzik a 2.5.3.1. pontban előírt módon. Figyelembe kell venni azonban a következőket:

2.5.7.2.

A 2.5.3.1.1. pont második bekezdésében előírt értékek helyett (lásd II. melléklet 4., 5a. és 5b. függelékére) 0,5-től 2 Hz-ig terjedő frekvencián ± 15 mm amplitúdójú szinuszrezgéseket gerjesztenek. A frekvencia-tartományon állandó mértékű frekvencia-változással kell végigmenni nem kevesebb, mint 60 másodperc alatt, vagy növekvő frekvencia esetén 0,05 Hz-t nem meghaladó intervallumokban, és hasonlóképpen csökkenő frekvencia esetén is. E mérés alatt megengedett a gyorsulásmérőkből kibocsátott jelek szűrése 0,5-2,0 Hz vágási frekvenciájú sávszűrőn keresztül.

2.5.7.3.

Az ülést az első vizsgálat során 40 kg-os nehezékkel, a második vizsgálat során 80 kg tömeggel kell terhelni; a nehezéket a II. melléklet 1. függelékének 1. ábráján megjelenített műszerre kell erősíteni ugyanazon erőhatásvonallal, mint az ülés referenciapontjának meghatározásakor.

2.5.7.4.

Az aws ülésfelületen mért lengésgyorsulás effektív értékének és az ülés rögzítési pontján mért lengésgyorsulás effektív értékének awB aránya:

ezt a 0,5-től 2,0 Hz-ig terjedő frekvenciatartományban kell meghatározni 0,05 Hz-et nem meghaladó intervallumban.

2.5.7.5.

Ezen arány meghatározása során megállapított értéket két tizedes pontossággal kell a vizsgálati jegyzőkönyvben megadni.

3. AZ EGK ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS A JELÖLÉS

3.1. Az ülés EGK alkatrész-típusjóváhagyásának feltételei

Az EGK alkatrész-típusjóváhagyás megadásához az ülés az eddigi előírásokon túlmenően az alábbi követelményeknek is meg kell hogy feleljen:

3.1.1.

az ülésnek a vezető tömege szerinti beállítási tartománya legalább 50 kg-tól 120 kg-ig terjedjen.

3.1.2.

az oldalstabilitás vizsgálatakor mért dőlésszög nem lehet több 5 o-nál;

3.1.3.

A 2.5.3.3.7.2. pont szerinti értékek egyike sem lehet 1,25 m/s2-nál nagyobb;

3.1.4.

A 2.5.7.4. és 2.5.7.5. pontban említett arány értéke nem haladhatja meg a 2-t.

3.2. Az EGK alkatrész-típusjóváhagyás iránti kérelem

3.2.1.

Az EGK alkatrész-típusjóváhagyás iránti kérelmet a kereskedelmi név tulajdonosának vagy annak meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

3.2.2. A kérelemhez, minden vezetőülés-típusra, az alábbiakat kell csatolni:

3.2.2.1.

rövid műszaki leírás, amelyben azt a traktortípust, illetve típusokat kell megnevezni, amely(ek)re az ülést tervezték;

3.2.2.2.

műszaki rajzok 3 példányban, amelyek lehetővé teszik a vezetőülés típus azonosítását, és megadják az ülés méreteit, tömegét, rugózási rendszerét és rögzítésének módját;

3.2.2.3.

legalább 1 darab ülés;

3.2.2.4.

azon traktortípusra jellemző traktor (szükség esetén), amelyhez az ülést tervezték.

3.3. Feliratok

3.3.1.

Az EGK alkatrész-típusjóváhagyásra előterjesztett ülésen legyen rögzítve jól olvashatóan és eltávolíthatatlanul a kérelmező kereskedelmi neve vagy védjegye.

3.3.2.

Minden ülésen legyen egy kellően nagy felület az EGK alkatrész-típusjóváhagyási jel számára; e felületet a 3.2.2.2. pontban meghatározott rajzokon fel kell tüntetni.

3.4. EGK alkatrész-típusjóváhagyás

3.4.1.

Ha a 3.2. pont szerint bemutatott ülés megfelel a 3.1. és 3.3. pont követelményeinek, akkor megadják az EGK alkatrész-típusjóváhagyást és egy típus-jóváhagyási számot.

3.4.2.

E szám más üléstípushoz nem rendelhető hozzá.

3.5. Jelölés

3.5.1.

Minden, az ezen irányelv keretében jóváhagyott üléstípusnak megfelelő ülésen EGK-típusjóváhagyási jelnek kell lennie.

3.5.2. A típus-jóváhagyási jel az alábbiakból áll:

3.5.2.1.

egy négyszög, benne az "e" betűvel, amelyet azon ország jelzőszáma vagy jelzőbetűje követ, amely az engedélyt megadta:

1 Németország esetében

2 Franciaország esetében

3 Olaszország esetében

4 Hollandia esetében

6 Belgium esetében

9 Spanyolország esetében

11 az Egyesült Királyság esetében

13 Luxemburg esetében

18 Dánia esetében

EL Görögország esetében

IRL Írország esetében

P Portugália esetében

12 Ausztria esetében

17 Finnország esetében

5 Svédország esetében

8 Cseh Köztársaság esetében

29 Észtország esetében

CY Ciprus esetében

32 Lettország esetében

36 Litvánia esetében

7 Magyarország esetében

MT Málta esetében

20 Lengyelország esetében

26 Szlovénia esetében

27 Szlovákia esetében

34 Bulgária esetében

19 Románia esetében

25 Horvátország esetében

3.5.2.2.

egy EGK-típusjóváhagyási szám, amely megfelel az adott üléstípusra kiállított típusbizonyítvány számának, és amelyet a négyszög közelében kell elhelyezni; és

3.5.2.3.

azon A. kategóriájú traktortípusnak az adatai a négyszög felett, annak közelében, amelyhez az ülést tervezték. Ez utóbbit a következőképpen kell feltüntetni:

- I: az A. kategóriájú I. osztályú traktorokra,

- I és II: az A. kategóriájú, I. és II. osztályú traktorokra,

- II. és III.: az A. kategóriájú traktorok II. és III. osztálya számára.

Ha a négyszög felett nincs adat feltűntetve, akkor ez azt jelenti, hogy az adott ülést B. kategóriájú traktorokra tervezték.

3.5.3.

Az EGK-típusjóváhagyási jelet az ülésen úgy kell elhelyezni, hogy az tartós legyen, továbbá, hogy az ülésnek a traktorra való felszerelése után is jól olvasható legyen.

3.5.4.

Az EGK-típusjóváhagyási jelre mintát a 11. függelék tartalmaz.

3.5.5.

A típus-jóváhagyási jel különböző részeinek méretei nem lehetnek kisebbek a 11. függelékben a jelre megadott legkisebb méreteknél.

1. függelék

Az ülés referenciapontjának meghatározási módszere

1. AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK (S) FOGALMA

Az ülés referenciapontja (S) az ülés hosszanti középsíkjába eső pont, ahol a párnázott háttámla alsó részének érintő síkja egy vízszintes síkot metsz az ülés felületén; e vízszintes sík az ülés felületét az ülés referenciapontja (S) előtt 150 mm-rel metszi.

2. KÉSZÜLÉK AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK (S) MEGHATÁROZÁSÁRA

Az 1. ábra szerinti készülék egy ülőlapból és a hátrész lemezeiből áll. A háttámla alsó lemeze az ülőcsont (A) és az ágyék (B) tájékán csuklózott, és a B csukló magassága állítható.

3. AZ ÜLÉS REFERENCIAPONTJÁNAK (S) MEGHATÁROZÁSA

Az ülés referenciapontját (S) az 1. és 2. ábra szerinti készülékkel kell meghatározni, amely az ülésnek a vezető által okozott terhelését szimulálja. A készülék helyzetét az ülésen be kell állítani. Az ülést az A csukló előtt 50 mm-rel 550 N erővel meg kell terhelni, miközben a háttámla lemezének két elemét érintőlegesen és enyhén a párnázott háttámlához kell nyomni.

Ha a párnázott háttámla két részének felületén (az ágyéktáj felett és alatt) határozott érintők nem állapíthatók meg, akkor az alábbi eljárást kell követni:

a) ha az érintő nem határozható meg a lehető legalsó felületen, akkor a háttámla lemezének legalsó részét, függőleges állásban, enyhén a párnázott háttámlához kell nyomni;

b) ha az érintő nem határozható meg a legfelső felületen, akkor a (B) csuklót 230 mm magasan az ülés referenciapontja fölé kell állítani, miközben a háttámla lemezének legalsó része függőlegesen áll. Ezután a háttámla lemezének mindkét elemét függőlegesen, enyhén és érintőlegesen a párnázott háttámlához kell nyomni.

1. ábra

Készülék az ülés referenciapontjának (S) meghatározásához

2. ábra

A készülék beállított helyzetben

2. függelék

A rugókarakterisztika és a beállítási tartomány meghatározása (2.5.1. pont)

3. függelék

Vizsgálat szabványos kísérleti útszakaszon

Kontúrordináták táblázata eg választott alapszinthez viszonyítva, amelyek meghatározzák a vizsgálati szakasz mindkét nyomsávjának felületét (2.5.3.2.1. pont)

D

=

a szabványos kísérleti útszakasz kezdetétől mért távolság (méterben)

L

=

a bal nyomsáv ordinátája, mm

R

=

a jobb nyomsáv ordinátája, mm

4. függelék

Beállítási értékek az A kategóriájú (I. osztály) traktorok vezetőülésének próbapadon végzett vizsgálatához (2.5.3.1.1. pont):

PS

=

beállítási pont;

a

=

a beállítási érték jelének amplitúdója (10- 4 m-ben);

t

=

mérési idő (másodpercben).

Ha a jelsorozat a táblázat 701. pontjáig ismétlődik, akkor a 700. és a 0. pont időben egybeesik az a = 0 amplitúdóval.

5a. függelék

Beállítási értékek az A kategóriájú (II. osztály) traktorok vezetőülésének próbapadon végzett vizsgálatához (2.5.3.1.1. pont)

PS

=

beállítási pontok;

a

=

a beállítási érték jelének amplitúdója (10- 4 m-ben);

t

=

mérési idő (másodpercben).

Ha a jelsorozat a táblázat 701. pontjáig ismétlődik, akkor a 700. és a 0. pont időben egybeesik az a = 0 amplitúdóval:

5b. függelék

Beállítási értékek az A. kategóriájú (I. osztály) traktorok vezetőülésének vizsgálatához (2.5.3.1.1. pont)

PS

=

beállítási pontok

a

=

a beállítási érték jelének amplitúdója mm-ben

t

=

mérésidő másodpercben

Ha a jelsorozat a táblázat 701. pontjáig ismétlődik, akkor a 700. és a 0. pont időben egybeesik az a = 0 amplitúdóval.

6. függelék

Vizsgálóberendezés (2.5.3.1. pont); konstrukciós példa (méretek mm-ben)

7. függelék

A rezgésmérő készülék szűrőjének jellemzői (2.5.3.3.5. pont)

8. függelék

Az EGK-típusjóváhagyási jel mintája (3.5.pont)

Az e típus-jóváhagyási jellel ellátott vezetőülést az I. osztály A. kategóriájú traktoraihoz hagyták jóvá Németországban (e1) az 1005 szám alatt.

III. MELLÉKLET

EGK ALKATRÉSZTÍPUS-BIZONYÍTVÁNY MINTÁJA

IV. MELLÉKLET

A VEZETŐÜLÉS FELSZERELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A TRAKTOR EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁHOZ

1. Minden vezetőülésen rajta kell lennie az EGK-típusjóváhagyási jelnek, valamint mindegyiknek meg kell felelnie az alábbi előírásoknak:

1.1. a vezetőülést úgy kell felszerelni, hogy:

1.1.1.

a vezetőnek a traktor kormányzása és kezelése közben kényelmes testtartást biztosítson;

1.1.2.

könnyen hozzáférhető legyen;

1.1.3.

a vezető rendes testtartásában könnyen elérhesse a traktor minden olyan kezelőelemét, amelyet vezetés közben valószínűleg kezelnie kell;

1.1.4.

a vezetőülés és a traktor alkatrészei között ne legyenek olyanok, amelyek vágásokat vagy sérüléseket okozhatnak;

1.1.5.

azon esetekben, amikor az ülés helyzete csak hosszanti irányban és függőlegesen állítható be, az ülés referenciapontján átmenő hosszanti tengelynek párhuzamosnak kell lennie a traktorkormánykerék-középponton átmenő függőleges hosszanti síkjával, és az ettől a síktól mért 100 mm távolságon belül helyezkedjen el;

1.1.6.

ha az ülés forgatható, akkor az összes lehetséges, vagy csak a meghatározott helyzetekben, de az 1.1.5. pont szerinti helyzetekben mindenképpen rögzíthető legyen.

2. Az EGK típusjóváhagyás tulajdonosa kérheti annak kiterjesztését más üléstípusokra is. Az illetékes hatóság akkor ad helyt e kérelemnek, ha a következő feltételek teljesülnek:

2.1.

az új üléstípusra már megadták az EGK-típusjóváhagyást;

2.2.

az ülést arra a traktortípusra szánták, amelyre az EGK típusjóváhagyás kiterjesztését kérik;

2.3.

az ülést e melléklet felszerelési előírásainak betartásával szerelik fel.

3.

Az olyan traktorokhoz való ülés esetében, amelyek legkisebb nyomtávolsága nem haladja meg az 1150 mm-t, az ülésfelület mélysége és szélessége tekintetében a következő legkisebb méretek engedhetők meg:

- az ülésfelület mélysége: 300 mm,

- az ülésfelület szélessége: 400 mm.

A fenti előírás csak akkor érvényes, ha az ülésfelület előírt mélysége és szélessége (azaz 400 + 50 mm legkisebb mélység, illetve 450 mm legkisebb szélesség) a traktor szerkezeti kialakítása miatt nem tartható be.

4.

Az EGK típusbizonyítvány adatlapjához az V. melléklet mintája szerinti bizonyítványt csatolnak minden olyan típusjóváhagyáshoz vagy típusjóváhagyás kiterjesztéséhez, amelyet megadnak vagy elutasítanak.

V. MELLÉKLET

EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNY MELLÉKLETE VALAMELY TRAKTORTÍPUS VEZETŐÜLÉSÉRE VONATKOZÓAN

(A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. március 4-i 74/150/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke)

( 1 ) HL C 299., 1977.12.12., 61. o.

( 2 ) HL C 84., 1978.4.8., 11. o.

( 3 ) HL L 84., 1974.3.28., 10. o.