A Fővárosi Ítélőtábla Bf.185/2008/6. számú határozata vesztegetés bűntette (HIVATALI vesztegetés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. §, 250. §, 275. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 74. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Halász Irén, Magócsi István, Zólyominé dr. Törő Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.817/2007/15., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.185/2008/6.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

5.Bf.185/2008/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2009. év január hó 7. napján megtartott fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt I. r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 20.B.817/2007/15. számú ítéletét mindkét vádlott tekintetében az alábbiak szerint változtatja meg:

Az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség összege helyesen 203.597,-(kétszázháromezer-ötszázkilencvenhét) forint, melyből az I. r. vádlottat 108.457.- (száznyolcezer-négyszázötvenhét) forint; a II. r. 56800,- (ötvenhatezer-nyolcszáz) forint külön-külön történő megfizetésére kötelezi. Az eljárás során felmerült további 38.340,- (harmincnyolcezer-háromszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a bűncselekmények helyes megnevezése társtettesként elkövetett vesztegetés bűntette és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette.

Az I. r. vádlott születési ideje helyesen 1953. december 16.

A II. r. vádlottat kötelezi a másodfokú eljárásban felmerült 17.700,- ( tizenhétezer-hétszáz ) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Felhívja az elsőfokú bíróságot, hogy a II. r. vádlott elővezetésével kapcsolatos 3200,- (háromezer-kétszáz) forint költségről külön rendelkezzen.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S:

A Fővárosi Bíróság a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás keretében a 2008. április 15. napján kihirdetett 20.B.817/2007/15. számú ítéletével az I. r. és a II. r. vádlott bűnösségét társtettesként hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében (Btk. 250.§ (1) bekezdés) és társtettesként hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 275.§ (1) bekezdés a) pontja) állapította meg. Ezért halmazati büntetésül az I. r. vádlottat 1 év, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 50.000,- forint pénzmellékbüntetésre, a II. r. vádlottat 1 év, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történ átváltoztatásáról, valamint a bűnügyi költség viseléséről is, megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban 206.797,- forint bűnügyi költség merült fel, melyből 83.840,- forint megfizetésére a II. r. vádlottat kötelezte, míg a fennmaradó 122.957,- forint tekintetében megállapította, hogy azt az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész mindkét vádlott terhére súlyosításért, a börtönbüntetés és a próbaidő tartamának súlyosítása végett, a vádlottak és védőik felmentéséért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.431/2008/1. számú átiratában - bejelentve, hogy a nyilvános ülésen részt vesz - fenntartotta az ügyészi fellebbezést és az elsőfokú ítélet megváltoztatását, az I. és II. r. vádlottra hosszabb tartamú, hosszabb próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

Az ítélőtábla a 2008. november 14. napján tartott nyilvános ülésen tárgyalásra tért át és megkereste a hatóságot annak közlése végett, hogy a cég. teljesített-e befizetéseket 2005. február 24. és 2005. május 31. között.

A tárgyaláson a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az átirattal egyezően tartotta fenn a bejelentett fellebbezést és indítványt.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a bizonyítékokat feltárta és azokat akként értékelte, hogy a vádlottak tagadásával szemben tanú 1. tényállításait fogadta el, melyet tanúvallomások, okirati bizonyítékok és a hatóságnak a megkeresésre adott válasza is alátámasztott.

A fellebbezések a bizonyítékok értékelését támadják, amelyek a megalapozott tényállás miatt eredményre nem vezethetnek.

Okszerű a vádlottnak bűnösségének megállapítása, cselekményeik minősítése törvényes.

Az elsőfokú bíróság helyesen sorolta fel a bűnösségi körülményeket, de azokat nem súlyuknak megfelelően értékelte. A korrupciós bűncselekmények elszaporodottsága és társadalomra veszélyessége miatt a vádlottakkal szemben hosszabb tartamú és hosszabb próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

Az I. r. vádlott védője fenntartotta a bejelentett fellebbezést. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg, abból nem vonható következtetés a vádlott bűnösségére.

Utalt arra, hogy a vádlottaknak 300-400 folyamatos ügyük volt, ami azt jelentette, hogy 3-4 havonta vettek elő egy-egy ügyet. A vádlottak általános jegyzőkönyvet vettek fel, ami az ügyfél nyilatkozatát tartalmazza, ezért ennek a jegyzőkönyvnek joghatása nincs, a vádlott bűncselekményt nem követett el.

A bűncselekmény kapcsán a hatóságnál vizsgálatot folytattak, a vizsgálat szabálytalanságot nem tárt fel, a vádlottak ellen fegyelmi eljárást nem indítottak.

Álláspontja szerint a bejelentő tanú nem érdektelen, mint könyvelő tudta mire van lehetősége. Mivel az ő állításával szemben kettő tagadás van, nincs kétséget kizáró bizonyíték a vesztegetésre. Elsődlegesen a vádlott felmentését, másodlagosan előzetes mentesítésben részesítését indítványozta.

A II. r. vádlott védője fenntartotta a bejelentett fellebbezést. A tényállás megalapozatlanságát hangsúlyozta azzal, hogy tanú 1. nem érdektelen, mert 2002-től folyt az ügye. 2005-ben beszélte meg a vádlottakkal, hogy fizetni fog. A vállalt fizetést nem teljesítette, a kérelmet nem adta be, a telefonon történt megbeszélésre nem reagált, helyette május végén bement a hatóság egyik vezetőjéhez és feljelentést tett. Életszerűtlennek tartotta azon előadását a tanúnak, hogy a vádlottak 50.000,- forintot kértek tőle és azt, hogy ezt az összeget a hatóságba vigye be részükre.