32009R0079[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 79/2009/EK rendelete ( 2009. január 14.) a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 79/2009/EK RENDELETE

(2009. január 14.)

a hidrogénüzemű gépjárművek típusjóváhagyásáról és a 2007/46/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a hidrogénmeghajtású gépjárművek típusjóváhagyására, valamint a hidrogénrendszerek és alkotórészeik típusjóváhagyására vonatkozó előírásokat. Ez a rendelet egyben megállapítja az ilyen rendszerek és alkotórészeik üzembe helyezésének előírásait is.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

1. a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének A. részében meghatározott M és N kategóriájú hidrogénüzemű járművek, ideértve a járművek ütközésvédelmét és elektronikus biztonságát;

2. az M és N kategóriájú járművek számára tervezett, az I. mellékletben felsorolt alkotórészek;

3. az M és N kategóriájú járművek számára tervezett hidrogénrendszerek, ideértve a hidrogén tárolásának és felhasználásának új formáit.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "hidrogénüzemű jármű": olyan gépjármű, amely meghajtásához hidrogént használ üzemanyagként;

b) "meghajtási rendszer": a jármű meghajtásához használt belső égésű motor vagy üzemanyagcella-rendszer;

c) "hidrogénrendszer alkotórésze": a hidrogéntartály és a hidrogénüzemű jármű minden olyan része, amely a hidrogénnel közvetlenül érintkezik, vagy a hidrogén rendszer részét képezi;

d) "hidrogénrendszer": hidrogénüzemű járművekre rögzített alkotórészek és kapcsolóelemek együttese, kivéve a meghajtási rendszereket és a segédhajtóműveket;

e) "megengedett legnagyobb üzemi nyomás" (Maximum Allowable Working Pressure - MAWP): az a legnagyobb nyomás, amelynek egy adott alkotórészt ki lehet tenni, és amely alapján meghatározzák a szóban forgó alkotórész erejét;

f) "névleges üzemi nyomás" (Nominal Working Pressure - NWP): tartályok vonatkozásában a 288 K (15 °C) állandó hőmérsékleten teli tartály mellett megállapított nyomás, vagy más alkotórészek vonatkozásában az a nyomásszint, amelyen az alkotórész általában működik;

g) "belső tartály": a hidrogéntartálynak az a része, amely a folyékony hidrogén használatára készült, és amely a kriogén (rendkívül alacsony hőmérsékletű) hidrogént tárolja.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a "hidrogénrendszerek" többek között a következőket tartalmazzák:

a) használat-ellenőrzési és -irányítási rendszerek;

b) a jármű üzemanyagfeltöltő rendszerei;

c) túlfolyórendszerek;

d) túlnyomás elleni védelmi rendszerek;

e) a hőcserélő meghibásodásának érzékelőrendszerei.

4. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1) A gyártók igazolják, hogy minden olyan új hidrogénüzemű jármű, amelyet a Közösségben adtak el, vettek nyilvántartásba vagy hoztak működésbe, illetve minden olyan hidrogénrendszer és alkotórésze, amelyet a Közösségben adtak el vagy hoztak működésbe, e rendelettel és végrehajtási intézkedéseivel összhangban típusjóváhagyásban részesült.

(2) A jármű típusjóváhagyása céljából a gyártó a hidrogénüzemű járművet olyan hidrogénrendszerekkel és alkotórészekkel látja el, amelyek megfelelnek az e rendeletben és végrehajtási intézkedéseiben foglalt előírásoknak, és amelyeket e rendelettel és végrehajtási intézkedéseivel összhangban teszteltek és helyeztek üzembe.

(3) Az alkotórészek és a rendszerek típusjóváhagyása céljából a gyártó gondoskodik róla, hogy a hidrogénrendszerek és alkotórészeik megfelelnek az e rendeletben és végrehajtási intézkedéseiben foglalt előírásoknak.

(4) A gyártóknak a jármű részletes leírásáról és tesztelési körülményeiről a jóváhagyást végző hatóságoknak megfelelő információkat kell szolgáltatniuk.

(5) A gyártók a hidrogén-alkotórészek és rendszerek ellenőrzése céljából a jármű teljes üzemi élettartama során információkat bocsátanak rendelkezésre.

5. cikk

A hidrogén-alkotórészekkel és rendszerekkel szemben támasztott általános követelmények

A gyártó biztosítja, hogy

a) a hidrogén-alkotórészek és rendszerek megfelelően és biztonságosan működnek, valamint elektronikus, mechanikus, hőmérsékleti és kémiai szempontból az üzemi körülményeket szivárgás és látható eldeformálódás nélkül megbízhatóan bírják;

b) a hidrogénrendszerek túlnyomás elleni védelmi rendszerrel vannak ellátva;

c) a hidrogén alkotórészek és rendszerek azon részeihez használt anyagok, amelyek a hidrogénnel közvetlenül érintkeznek, a hidrogénnel kompatibilisek legyenek;

d) a hidrogénrendszerek és alkotórészeik várható teljes üzemi élettartamuk során jól bírják a várható hőmérsékleti és nyomásviszonyokat;

e) a hidrogén alkatrészek és rendszerek a végrehajtási intézkedésekben előírt üzemi hőmérsékletnek megbízhatóan ellenállnak;

f) a hidrogén alkotórészek és rendszerek a végrehajtási intézkedésekkel összhangban jelöléssel vannak ellátva;

g) a folyadékátfolyással működő alkotórészeken az áramlás iránya egyértelműen fel van tüntetve;

h) a hidrogén alkotórészeket és rendszereket úgy tervezték meg, hogy azok üzembe helyezhetőek legyenek a VI. mellékletben szereplő előírásoknak megfelelően.

6. cikk

A folyékony hidrogén használatára készült hidrogéntartályokkal szemben támasztott követelmények

A folyékony hidrogén használatára készült hidrogéntartályokat a II. mellékletben meghatározott tesztelési eljárásokkal összhangban tesztelik.

7. cikk

A folyékony hidrogén használatára tervezett, tartályon kívüli egyéb alkotórészekkel szemben támasztott követelmények

(1) A tartályon kívüli, folyékony hidrogén használatára készült egyéb alkotórészeket típusuknak megfelelően a III. mellékletben meghatározott tesztelési eljárásokkal összhangban tesztelik.

(2) A nyomáscsökkentő berendezéseket úgy tervezik meg, hogy azok biztosítsák, hogy a belső tartályban vagy egyéb alkotórészekben a nyomás ne haladja meg a megengedett mértéket. Az értékek a hidrogénrendszer megengedett legnagyobb üzemi nyomásához (MAWP) mérten vannak beállítva. A hőcserélő meghibásodását biztonsági rendszer jelzi.

8. cikk

A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára tervezett hidrogéntartályokkal szemben támasztott követelmények

(1) A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült hidrogéntartályokat a IV. melléklet 1. pontjának megfelelően osztályozzák.

(2) Az (1) bekezdésben említett tartályokat típusuknak megfelelően a IV. mellékletben meghatározott tesztelési eljárásokkal összhangban tesztelik.

(3) Biztosítják a tartály készítéséhez használt alapanyag valamennyi főbb tulajdonságának és tűrőképességének részletes leírását, ideértve az anyag tesztelésének eredményeit is.

9. cikk

A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára tervezett, tartályon kívüli egyéb hidrogén alkotórészekkel szemben támasztott követelmények

A tartályon kívüli, sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült egyéb hidrogén alkotórészeket típusuknak megfelelően az V. mellékletben meghatározott tesztelési eljárásokkal összhangban tesztelik.

10. cikk

A hidrogén alkotórészek és rendszerek üzembe helyezésével szemben támasztott általános követelmények

A hidrogén alkotórészeket és rendszereket a VI. mellékletben szereplő előírásoknak megfelelően helyezik üzembe.

11. cikk

Az alkalmazás menetrendje

(1) A 2011. február 24-i hatállyal kezdődően a nemzeti hatóságok megtagadják:

a) a hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján új járművek közösségi vagy nemzeti típusjóváhagyását, ha az ilyen járművek nem felelnek meg az e rendeletben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek; és

b) az új típusú hidrogén-alkotórészek vagy rendszerek EK-típusjóváhagyását, ha az ilyen alkotórész vagy rendszer nem felel meg az e rendeletben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek.

(2) 2012. február 24-i hatállyal kezdődően a nemzeti hatóságok:

a) hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján az új járművek esetében a megfelelőségi bizonyítványokat a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában érvénytelennek tekintik, az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, eladását és üzembe helyezését megtiltják, ha az ilyen járművek nem felelnek meg az e rendeletben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek; és

b) megtiltják az új hidrogén alkotórészek és hidrogénrendszerek eladását és üzembe helyezését, ha az ilyen alkotórész vagy rendszer nem felel meg az e rendeletben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek.

(3) Az (1) és (2) bekezdések sérelme nélkül és a 12. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási intézkedések hatálybalépését követően a gyártó kérelme esetén a nemzeti hatóságok:

a) a hidrogénmeghajtással kapcsolatos indokok alapján nem utasítják el egy új járműtípus közösségi vagy nemzeti típusjóváhagyásának odaítélését, vagy az új típusú hidrogén-alkotórészek vagy rendszerek EK-típusjóváhagyását, ha az ilyen járművek megfelelnek az e rendeletben és annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek; vagy

b) nem tiltják meg új járművek nyilvántartásba vételét, eladását és üzembe helyezését, vagy az új hidrogén-alkotórészek vagy rendszerek eladását és üzembe helyezését, ha az ilyen alkotórész vagy rendszer megfelel az e rendeletben és annak végrehajtási intézkedéseiben megállapított követelményeknek.

12. cikk

Felhatalmazáson alapuló hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a műszaki fejlődés fényében a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az alábbiak meghatározása révén:

a) a II-V. mellékletben előírt tesztelési eljárások részletes szabályai;

b) a VI. mellékletben meghatározott, hidrogén-alkotórészek és rendszerek üzembe helyezésével kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes szabályok;

c) az 5. cikkben meghatározott, a hidrogén-alkotórészek és rendszerek biztonságos és megbízható működésével kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes szabályok;

d) az előírások részletes leírása a következők bármelyikére vonatkozóan:

i. tiszta hidrogén vagy hidrogén-földgáz/biometán keverék használata;

ii. a hidrogén tárolásának és felhasználásának új formái;

iii. a jármű ütközésvédelme a hidrogén-alkotórészek és rendszerek integritása tekintetében;

iv. az integrált rendszerekre vonatkozó biztonsági előírások, amelyek kitérnek legalább a szivárgás érzékelésére és az öblítőgázzal kapcsolatos előírásokra;

v. elektromos szigetelés és elektronikus biztonság;

e) a hidrogénmeghajtás tekintetében a járművek, valamint a hidrogénrendszerek és alkotórészeik EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezések;

f) a gyártók által a típusjóváhagyás és a 4. cikk (4) és (5) bekezdésében említett ellenőrzés céljából rendelkezésre bocsátandó információkra vonatkozó szabályok;

g) a címkézés vagy a hidrogénüzemű jármű VI. melléklet 16. pontjában említett világos és gyors azonosítása egyéb módjának részletes szabályai; és

h) e rendelet alkalmazásához szükséges egyéb intézkedések.

12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 1 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

14. cikk

A 2007/46/EK irányelv módosítása

A 2007/46/EK irányelv IV., VI. és XI. melléklete e rendelet VII. mellékletével összhangban módosul.

15. cikk

A megfelelés elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet és végrehajtási intézkedései rendelkezéseinek a gyártók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseket, és meghozzák a szankciók végrehajtása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről legkésőbb 2010. augusztus 24-ig, valamint a rendelkezéseket érintő valamennyi későbbi módosításról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(2) A szankciókkal sújtható szabálysértések közé legalább az alábbiak tartoznak:

a) hamis nyilatkozat tétele a jóváhagyási eljárás vagy a visszahíváshoz vezető eljárások során;

b) a típusjóváhagyásra vagy a használat közbeni megfelelésre vonatkozó teszteredmények meghamisítása;

c) olyan adatok vagy műszaki előírások visszatartása, amelyek visszahíváshoz vagy a típusjóváhagyás visszavonásához vezethetnek;

d) adatokhoz való hozzáférés megtagadása;

e) hatástalanító berendezés használata.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2011. február 24-től kell alkalmazni, a 11. cikk (3) bekezdése és a 12. cikk kivételével, amelyeket az e rendelet hatálybalépésének dátumával kezdődően kell alkalmazni, és a 11. cikk (2) bekezdése kivételével, amelyet az abban meghatározott dátumtól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A típusjóváhagyást igénylő hidrogén-alkotórészek listája

Amennyiben hidrogénüzemű járműben alkalmazásra kerülnek, a következő hidrogén-alkotórészek igényelnek típusjóváhagyást:

a) folyékony hidrogén használatára készült alkotórészek:

1. tartály;

2. automata elzárószelep;

3. visszacsapó szelep vagy elzáró szelep (ha biztonsági berendezés);

4. hajlékony üzemanyag-vezeték (ha az első automata elzárószelep vagy más biztonsági berendezés előtt);

5. hőcserélő;

6. manuális vagy automata szelep;

7. nyomásszabályozó;

8. nyomáscsökkentő szelep;

9. nyomás-, hőmérséklet- és áramlásérzékelő (ha biztonsági berendezésként használják);

10. feltöltő vezeték vagy töltőcsonk;

11. hidrogénszivárgást érzékelő szenzorok.

b) sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén 3,0 MPa névleges munkanyomásnál nagyobb nyomáson történő használatára készült alkotórészek:

1. tartály;

2. automata elzárószelep;

3. tartályrendszer;

4. alkatrészek;

5. hajlékony üzemanyag-vezeték;

6. hőcserélő;

7. hidrogénszűrő;

8. manuális vagy automata szelep;

9. elzáró szelep;

10. nyomásszabályozó;

11. nyomáscsökkentő berendezés;

12. nyomáscsökkentő szelep;

13. feltöltő vezeték vagy töltőcsonk;

14. eltávolítható tárolórendszer-vezeték;

15. a nyomás-, hőmérséklet-, hidrogén- és áramlásérzékelők (ha biztonsági berendezésként használatos);

16. hidrogénszivárgást érzékelő szenzorok.

II. MELLÉKLET

A folyékony hidrogén használatára készült hidrogéntartályokra alkalmazandó tesztelési eljárások

A folyékony hidrogén használatára tervezett hidrogéntartályok típusjóváhagyására alkalmazandó tesztelési eljárások a következőkre terjednek ki:

a) Felszakadási próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály adott magas nyomás, azaz a felszakadási nyomás eléréséig (a biztonsági tényező megszorozva a MAWP-vel) megfelelően működik. A típusjóváhagyás megszerzése érdekében a teszt során a tényleges felszakadási nyomás értékének meg kell haladnia az előírt minimális felszakadási nyomást.

b) Tűzpróba: a próba célja annak biztosítása, hogy a tűzvédelmi rendszerrel ellátott, bizonyos égésnek kitett tartály nem szakad fel.

c) A maximális feltöltési szint tesztelése: a teszt célja annak biztosítása, hogy a rendszer, amely kiküszöböli a tartály túltöltését, megfelelően működik, valamint hogy a feltöltés során a hidrogén szintjének hatására a nyomáscsökkentő berendezések sosem nyílnak ki.

d) Nyomáspróba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály ellenáll bizonyos szintű magas nyomásnak. Ennek bebizonyítására a tartályban adott ideig adott értékű nyomást alakítanak ki. A próba után a tartályon nem látszódhat semmilyen látható eldeformálódás vagy szivárgás.

e) Szivárgásvizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály bizonyos körülmények között nem kezd el szivárogni. Ennek bebizonyítására a tartályban névleges üzemi nyomást alakítanak ki. Nem észlelhető szivárgás sem repedéseken, sem nyílásokon, sem egyéb hasonló sérülésen.

III. MELLÉKLET

A folyékony hidrogén használatára készült hidrogéntartályokon kívüli egyéb alkotórészekre alkalmazandó tesztelési eljárások

A hidrogénrendszer alkotórészeivel szemben támasztott egyedi követelmények mellett a tartályon kívüli egyéb alkotórészek típusjóváhagyása érdekében alkalmazandó tesztelési eljárások a következők:

a) Nyomáspróba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartalmú alkotórészek ellenállnak az alkotórész üzemi nyomásánál nagyobb nyomásnak. A nyomás bizonyos szintre történő növelése mellett az alkotórészen nem látszódhat semmiféle látható szivárgás, deformáció, törés vagy repedés.

b) Külső szivárgásvizsgálat: a próba célja annak igazolása, hogy az alkotórész külső szivárgástól mentes, és nem látszódnak rajta lyukak.

c) Tartóssági próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei folyamatosan megbízhatóan működnek. A próba adott hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett az alkotórészeken adott számú tesztciklus elvégzéséből áll. Egy tesztciklus az alkotórész szokásos működését (azaz egy kinyílás és egy bezáródás) jelenti.

d) Működési próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei megbízhatóan működnek.

e) Korrózióvizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei ellen tudnak állni a korróziónak. Ennek bebizonyítására az alkotórészeket bizonyos vegyi anyagokkal való érintkezésnek teszik ki.

f) Szárazhő-ellenállás: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer nemfémes alkotórészei ellen tudnak állni a magas hőmérsékletnek. Ennek bebizonyítására az alkotórészeket a maximális üzemi hőmérsékletnek teszik ki.

g) Ózon okozta elöregedés próba: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer nemfémes alkotórészei ellen tudnak állni az ózon okozta elöregedésnek. Ennek bebizonyítására az alkotórészeket magas ózonkoncentrációnak teszik ki.

h) Hőmérsékletciklus-teszt: a teszt célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei ellenállnak az igen nagy hőmérsékletingadozásnak. Ennek bebizonyítására az alkotórészeket adott ideig tartó hőmérsékletciklusoknak teszik ki a minimális üzemi hőmérséklettől egészen a maximális üzemi hőmérsékletig.

i) Ciklikus nyomásvizsgálat: a teszt célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei ellenállnak az igen nagy nyomásingadozásnak. Ennek bebizonyítására az alkotórészeket a légnyomásról a megengedett legnagyobb üzemi nyomásig (MAWP) történő nyomásemelkedésnek teszik ki, majd rövid idő alatt a nyomást újra légnyomásra csökkentik.

j) Hidrogénnel való kompatibilitási próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer fémes alkotórészei (pl. hengerek és szelepek) a hidrogénnel való érintkezés hatására nem válnak töredezetté. Azokban az alkotórészekben, amelyek gyakori terhelési ciklusnak vannak kitéve, el kell kerülni azokat a körülményeket, amelyek helyileg túlzott igénybevételt és a szerkezetben egyre több kifáradás okozta repedést idézhetnek elő.

k) Szelepfészek-szivárgási próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogénrendszer alkotórészei a hidrogénrendszer üzembe helyezésekor nem szivárognak.

IV. MELLÉKLET

A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára készült hidrogéntartályokra alkalmazandó tesztelési eljárások

1. A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára tervezett hidrogéntartályok osztályozása:

1. típus

Varratmentes fémtartály

2. típus

Abroncs bevonatú, varratmentes fémbélésű tartály

3. típus

Teljes bevonatú, varratmentes vagy hegesztett fémbélésű tartály

4. típus

Teljes bevonatú, nemfémes bélésű tartály.

2.

A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára tervezett hidrogéntartályok típusjóváhagyására alkalmazandó tesztelési eljárások a következőkre terjednek ki:

a) Felszakadási próba: a próba célja a tartály felszakadásához szükséges nyomásérték megállapítása. Ennek érdekében a tartályban adott nyomást alakítanak ki, amely a tartály névleges üzemi nyomásánál magasabb. A tartály felszakadási nyomásának egy adott nyomásnál nagyobbnak kell lennie. A tartály felszakadási nyomását feljegyzik, és azt a gyártó magánál tartja a tartály teljes üzemi élettartama során.

b) Ciklikus nyomásvizsgálat szobahőmérsékleten: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály ellenáll az igen nagy nyomásingadozásnak. Ennek bebizonyítására addig alakítanak ki ciklikusan bizonyos nyomásokat a tartályon, ameddig meg nem hibásodik, vagy amíg el nem ér egy bizonyos számú ciklust, amely során a nyomást adott értékre növelik, illetve csökkentik. A tartály nem hibásodhat meg az adott számú ciklus elérése előtt. A meghibásodásig elvégzett ciklusok számát, valamint a meghibásodás helyét és leírását dokumentálni kell. Az eredményeket a gyártó a tartály teljes üzemi élettartama alatt megőrzi.

c) Törés előtti szivárgás (Leak before break - LBB) teljesítménypróba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály elkezd szivárogni, még mielőtt eltörik. Ennek bebizonyítására ciklikusan bizonyos nyomásokat alakítanak ki a tartályban, amely során a nyomást adott értékre növelik, illetve csökkentik. A vizsgált tartályok vagy szivárogni kezdenek, vagy bizonyos számú ciklust meghibásodás nélkül kibírnak. A meghibásodásig elvégzett ciklusok számát, valamint a meghibásodás helyét és leírását fel kell jegyezni.

d) Tűzpróba: a próba célja annak biztosítása, hogy a tűzvédelmi rendszerrel ellátott, bizonyos égésnek kitett tartály nem szakad fel. Az üzemi nyomású tartály csak a nyomáscsökkentő berendezésen keresztül ereszthet, és nem törhet szét.

e) Áthatolási vizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a tartály lövedék behatolása esetén nem törik szét. Ennek bebizonyítására a teljes tartályban védőbevonatával együtt túlnyomást alakítanak ki, és egy lövedék hatol át rajta. A tartály nem törhet szét.

f) Vegyianyag-próba: a próba célja annak igazolása, hogy a tartály bizonyos vegyi anyagokkal való érintkezést kibír. Ennek bebizonyítására a tartályt különféle vegyi oldatokkal hozzák kölcsönhatásba. A tartály nyomását adott értékre növelik, és felszakadási próbát végeznek rajta. A tartály elér egy bizonyos felszakadási nyomást, amelyet fel kell jegyezni.

g) Meggyengített falú műanyag tartály terheléspróbája: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály ellenáll az igen nagy nyomásnak. Ennek bebizonyítására adott formájú bemetszéseket végeznek a tartály falán, és ciklikusan bizonyos nyomásértékeket alakítanak ki. A tartály bizonyos számú ciklus alatt nem szivároghat vagy törhet szét, de a hátralévő ciklus alatt szivárogni kezdhet. A meghibásodásig elvégzett ciklusok számát, valamint a meghibásodás helyét és leírását fel kell jegyezni.

h) Gyorsított szakítófeszítési próba: A vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály tartósan ellen tud állni a magas nyomásnak és a magas hőmérsékletnek a megengedhető üzemi határértékeken belül. Ennek bebizonyítására a tartályban adott ideig adott nyomást és hőmérsékletet alakítanak ki, majd felszakadási próbát végeznek el rajta az a) pontban leírtak szerint. A tartálynak adott felszakadási nyomást kell elérnie.

i) Ciklikus nyomásvizsgálat szélsőséges hőmérsékleten: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály különböző hőmérséklet mellett különböző nyomásváltozásoknak ellenáll. Ennek bebizonyítására a védőbevonat nélküli tartályon ciklikus hidrosztatikus vizsgálatot kell elvégezni úgy, hogy szélsőséges hőmérsékleti viszonyoknak teszik ki, majd felszakadási próbát és szivárgáspróbát végeznek rajta az a) és k) pont szerint. A tartályokon ciklikus vizsgálatot kell elvégezni úgy, hogy az ne szakadjon fel, ne szivárogjon, és ne történjen szálkibomlás. A tartályok adott nyomáson nem szakadhatnak fel.

j) Ütőpróba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály bizonyos mechanikai ütések után is működőképes marad. Ennek bebizonyítására a tartályon ejtőpróbát végeznek, majd többszöri ciklusban ciklikus nyomást alakítanak ki. A tartály bizonyos számú ciklus alatt nem szivároghat vagy törhet szét, de a hátralévő ciklusok alatt szivárogni kezdhet.

k) Szivárgásvizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály bizonyos körülmények között nem kezd el szivárogni. Ennek bebizonyítására a tartályban névleges üzemi nyomást alakítanak ki. Nem szabad szivárgást észlelni sem repedéseken, sem nyílásokon, sem egyéb hasonló hibán.

l) Permeációvizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály egy adott mértéknél jobban nem permeál. Ennek bebizonyítására a hidrogéngázzal teli tartályban névleges üzemi nyomást kell kialakítani, majd adott hőmérsékleten adott ideig zárt szobában meg kell figyelni a permeációt.

m) Csavarónyomaték-próba: a próba célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály adott forgatónyomatéknak ellen tud állni. Ennek bebizonyítása érdekében a tartályra különböző irányból forgatónyomatékot kell gyakorolni. Ezután az a) és k) pont szerint felszakadási próbát és szivárgáspróbát kell rajta elvégezni. A tartálynak eleget kell tennie a felszakadási próba és a szivárgáspróba követelményeinek. A kifejtett forgatónyomatékot, szivárgási és felszakadási nyomást fel kell jegyezni.

n) Ciklikus hidrogénnyomás-vizsgálat: a vizsgálat célja annak igazolása, hogy a hidrogéntartály hidrogéngáz használata esetén az igen nagy nyomásingadozást is jól bírja. Ennek bebizonyítására a tartályban hidrogéngáz használatával ciklikusan adott nyomást kell kialakítani, majd a fenti k) pont szerint szivárgásvizsgálatot kell elvégezni rajta. A sérüléseket, mint például a tartályon kifáradás okozta repedéseket vagy elektrosztatikus kisüléseket meg kell vizsgálni. A tartálynak meg kell felelnie a szivárgásvizsgálat követelményeinek. A tartályon nem látszódhatnak sérülések, mint például kifáradás okozta repedések vagy elektrosztatikus kisülés.

V. MELLÉKLET

A sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára tervezett hidrogéntartályokon kívüli egyéb alkotórészekre alkalmazandó tesztelési eljárások

A hidrogénrendszer alkotórészeivel szemben támasztott egyedi követelmények mellett a tartályon kívüli, sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogén használatára tervezett egyéb alkotórészek típusjóváhagyása érdekében alkalmazandó tesztelési eljárások a következők:

1.

Anyagvizsgálatok:

1.1. A III. melléklet j) pontjában előírt, hidrogénnel való kompatibilitási próba.

1.2. Elhasználódási vizsgálat: a vizsgálat célja annak kiderítése, hogy egy adott alkotórészben használt nemfémes anyag időtálló-e. A vizsgált mintákon látható repedés nem fogadható el.

1.3. Ózonnal való kompatibilitási próba: a próba célja annak kiderítése, hogy egy adott alkotórész elasztomer anyaga kompatibilis-e az ózonnal. A vizsgált mintákon látható repedés nem fogadható el.

2.

A III. melléklet e) pontjában előírt korrózióvizsgálat.

3.

A III. melléklet c) pontjában előírt tartóssági próba.

4.

A III. melléklet i) pontjában előírt, ciklikus nyomásvizsgálat. A hidrogénrendszer alkotórészein nem látszódhat deformáció vagy kitüremkedés, és meg kell felelniük a belső és külső szivárgásvizsgálat követelményeinek.

5.

Belső szivárgásvizsgálat: a belső szivárgásvizsgálat célja annak igazolása, hogy az adott alkotórészek belső szivárgás nélkül működnek. Ennek bebizonyítására, az alkotórészekben különböző hőmérsékleten túlnyomást kell kialakítani, és meg kell figyelni, hogy szivárog-e. Az alkotórésznek buborékmentesnek kell maradnia, és egy adott számnál többször nem szivároghat belsőleg.

6.

A III. melléklet b) pontjában előírt külső szivárgásvizsgálat.

VI. MELLÉKLET

A hidrogén-alkotórészek és rendszerek üzembe helyezésével szemben támasztott követelmények

1.

A hidrogénrendszert oly módon kell üzembe helyezni, hogy az sérülések ellen védve legyen.

A jármű hőforrásaitól el kell különíteni.

2.

A hidrogéntartályt csak feltöltés vagy karbantartás céljából lehet elmozdítani a helyéről, hogy kicseréljék egy másik hidrogéntartályra.

Belső égésű motor esetében a tartályt a jármű motorterében nem lehet üzembe helyezni.

Mindenféle korrózió ellen megfelelően védeni kell.

3.

Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a jármű nem megfelelő üzemanyaggal való feltöltésének elkerülésére és annak megakadályozására, hogy feltöltés esetén a hidrogén kiszivárogjon, és gondoskodni kell arról is, hogy az eltávolítható hidrogéntároló rendszer eltávolítása biztonságosan történik.

4.

A feltöltő vezetéket vagy töltőcsonkot be kell biztosítani hibás beállítás ellen, és távol kell tartani tőle a szennyeződéseket és a vizet. A feltöltő vezetéket vagy töltőcsonkot elzáró szeleppel vagy ugyanilyen funkciót ellátó szeleppel kell ellátni. Amennyiben a feltöltő vezeték nem közvetlenül csatlakozik a tartályhoz, az üzemanyag-vezetéket közvetlenül a tartályra vagy tartályba szerelt elzáró szeleppel vagy ugyanilyen funkciót ellátó szeleppel kell biztosítani.

5.

A hidrogéntartályt úgy kell összeállítani és rögzíteni, hogy teli hidrogéntartály esetén a biztonsági alkatrészek sérülése nélkül lehessen az adott gyorsulást elérni.

6.

A hidrogén-üzemanyagvezetékeket közvetlenül a tartályra vagy tartályba szerelt automata elzáró szeleppel kell biztosítani. A hidrogénrendszer hibás működése esetén, vagy ha valamilyen oknál fogva hidrogénszivárgás észlelhető, a szelepek bezárulnak. Ha a meghajtási rendszer ki van kapcsolva, a tartályból a meghajtási rendszerig vezető üzemanyag-vezeték szintén ki van kapcsolva, és zárva marad, amíg a rendszert működésbe nem hozzák.

7.

Baleset esetén egy közvetlenül a tartályra vagy tartályba szerelt automata elzáró szelep megakadályozza a gázszivárgást a tartályból.

8.

A hidrogén-alkotórészek, ideértve az ilyen alkotórészek részét képező védőanyagokat is, nem terjedhetnek tovább a jármű vagy a védőszerkezet körvonalánál. Ez nem érvényes arra a hidrogén-alkotórészre, amely megfelelő védelem alatt áll, és az alkotórész egy része sem helyezkedik el ezen a védőszerkezeten kívül.

9.

A hidrogénrendszert úgy kell üzembe helyezni, hogy a praktikusság határain belül sérülés - mint pl. a járműalkatrészek elmozdulásából, ütésekből, súrlódásból, vagy a jármű fel- vagy lerakodásából vagy átrakodásból származó sérülés - ne érje.

10.

A hidrogén-alkotórészeket tilos a belső égésű motor kivezetőnyílása vagy bármely más hőforrás közelébe helyezni, kivéve ha ezek az alkotórészek kellőképpen hőállóak.

11.

Az utastér szellőző- vagy fűtőrendszerét és azokat a helyeket, ahol hidrogénszivárgás vagy -felhalmozódás történhet, úgy kell kialakítani, hogy a járműbe ne juthasson hidrogén.

12.

Baleset esetén a praktikusság keretein belül biztosítani kell, hogy a nyomáscsökkentő berendezés és a hozzá kapcsolódó szellőzőrendszer továbbra is működőképes legyen. A nyomáscsökkentő berendezés szellőzőrendszerétől távol kell tartani a szennyeződéseket és a vizet.

13.

A jármű utasterét el kell különíteni a hidrogénrendszertől, hogy a hidrogén ne halmozódhasson fel. Meg kell róla győződni, hogy a tartályból vagy tartozékaiból származó üzemanyag-szivárgás nem jut a jármű utasterébe.

14.

Azokat a hidrogén-alkotórészeket, amelyek az utas- vagy csomagtérbe vagy más nem szellőző térbe hidrogént szivárogtathatnak, gázbiztos burkolattal vagy hasonló megoldással kell ellátni a végrehajtási intézkedésekben foglaltaknak megfelelően.

15.

A hidrogént tartalmazó elektronikus berendezéseket úgy kell elszigetelni, hogy a hidrogént tartalmazó részeket ne érhesse áram, hogy törés esetén ne jöhessen létre elektromos szikra.

A hidrogénrendszer fémes alkotórészei a jármű földelésével elektromos folytonosságot biztosítanak.

16.

Az autómentő szolgálatok számára címkékkel vagy egyéb azonosítókkal kell jelezni, hogy hidrogénüzemű járműről van szó és hogy az folyékony vagy sűrített (gáz halmazállapotú) hidrogénnel működik.

VII. MELLÉKLET

A 2007/46/EK irányelv módosítása

A 2007/46/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A IV. melléklet I. részében a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tétel Tárgy Hivatkozás a szabályozó jogi aktusra Hivatkozás a Hivatalos Lapra Alkalmazhatóság M1 M2 M3 N1 N2 N3 O1 O2 O3 O4 "62 Hidrogénrendszer 79/2009/EK rendelet L 35, 2009.2.4., 32 o. X X X X X X"

2. A IV. melléklet függeléke I. részében a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tárgy Hivatkozás a szabályozó jogi aktusra Hivatkozás a Hivatalos Lapra M1 "62 Hidrogénrendszer 79/2009/EK rendelet L 35, 2009.2.4., 32 o. X"

3. A VI. melléklet függelékében a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tárgy Hivatkozás a szabályozó jogi aktusra (1) Módosította: A következőre alkalmazható: Változatok "62. Hidrogénrendszer 79/2009/EK rendelet"

4. A XI. melléklet 1. függelékében a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tétel Tárgy Hivatkozás a szabályozó jogi aktusra M1 ≤ 2 500 (1) kg M1 > 2 500 (1) kg M2 M3 "62. Hidrogénrendszer 79/2009/EK rendelet Q G + Q G + Q G + Q"

5. A XI. melléklet 2. függelékében a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tétel Tárgy Hivatkozás a szabályozó jogi aktusra M1 M2 M3 N1 N2 N3 O1 O2 O3 O4 "62 Hidrogénrendszer 79/2009/EK rendelet A A A A A A"

6. A XI. melléklet 3. függelékében pontjában a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tétel Tárgy Hivatkozás a szabályozó jogi aktusra M1 "62. Hidrogénrendszer 79/2009/EK rendelet X"

7. A XI. melléklet 4. függelékében a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tétel Tárgy Hivatkozás a szabályozó jogi aktusra M2 M3 N1 N2 N3 O1 O2 O3 O4 "62 Hidrogénrendszer 79/2009/EK rendelet Q Q Q Q Q"

8. A XI. melléklet 5. függelékében a táblázat a következő új sorral egészül ki: Tétel Tárgy Hivatkozás a szabályozó jogi aktusra N3 kategóriájú önjáró daru "62. Hidrogénrendszer 79/2009/EK rendelet X"

( 1 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.