ÍH 2004.130 KÖTELEZŐ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK - ÖNKORMÁNYZATI KÖZFELADATOK - IEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ MINŐSÍTÉS FELTÉTELEI - A LEGFŐBB SZERV, ÉS AZ ÜGYINTÉZŐ SZERV ÜLÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGÁRÓL RENDELKEZNI KELL - NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

I. A kötelező önkormányzati közfeladat ellátásának vállalása eredményezheti a szervezet kiemelkedően közhasznú minősítéssel történő nyilvántartásba vételét.

II. A vezető szervek: közgyűlés, elnökség üléseinek nyilvánosságáról az alapszabályban rendelkezni kell.

III. A közgyűlésen történő kihirdetés nem teljesíti a nyilvánosságra hozatal követelményét [1997. évi CLVI. tv. 5. §, 7. § (1) bek.; (3) bek.].

2003. október 29. napján 23 természetes személy kimondta a társadalmi szervezet megalakulását, elfogadta az alapszabályt, és megválasztotta a tisztségviselőket, majd kérték a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételt. A bíróság hiánypótlási felhívása alapján 2003. november 29. napján közgyűlést tartottak, amelyen az alapító tagok közül 16-an megváltoztatta az alapszabályt.

Az alapszabály a kiemelkedően közhasznú tevékenységként a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a (1) bekezdése utolsó fordulata szerinti "egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése" közfeladat végzését jelölte meg. Kimondta, hogy a vezető szervének döntéseit az érintettekkel írásban közölni kell, a tagságot érintő határozatokat a soron következő közgyűlésen, kihirdetés útján kell közölni, nyilvánosságra hozni. A közgyűlés napirendje közlésének rendje és az ülés nyilvánossága megjelölés alatt tartalmazza, hogy a közgyűlés összehívásakor az tagoknak küldött írásbeli meghívóban közölni kell, a tervezett időpontot megelőzően legalább 8 nappal, a tervezett napirendet. A tagság önkéntes, a tagok jogai egyenlők. A pártoló tagok javaslattételi joggal részt vehetnek az egyesület rendezvényein, gyűlésein. A tagok egyenlő jogai, ezek között a részvétel és javaslattételi jog mellett szabályozza a választási, és választhatósági, valamint iratbetekintési jogot és tanácskozási jogot.

Az elsőfokú bíróság az egyesületet kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. A végzés ellen a megyei főügyészség által előterjesztett fellebbezést a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kiegészítette. A végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását azért kérte, mert álláspontja szerint a szervezet nyilvántartásba vételének a törvényes feltételek hiányában nincs helye. Kifogásolta az alakulás körülményeit, valamint azt, hogy a kérelmező által megjelölt feladat nem közfeladat, nem tartozik az 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (4) bekezdésébe. Hiányolta az 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban Ksz.) 7. §-a szerinti alapszabályi rendelkezéseket. A kérelmező a fellebbezésre észrevételt nem tett.

A fellebbezés alapos.