32018D1993[1]

A Tanács (EU) 2018/1993 végrehajtási határozata (2018. december 11.) az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusról

A TANÁCS (EU) 2018/1993 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. december 11.)

az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szolidaritási klauzula Unió által történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2014. június 24-i 2014/415/EU tanácsi határozatra (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1) Ez a határozat a Tanács által 2013. június 25-én jóváhagyott és a 2014/415/EU határozat 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus kiigazítására vonatkozik. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusnak nagy horderejű vagy politikai jelentőségű válság esetén lehetővé kell tenniük uniós politikai szinten a kellő időben történő koordinációt és válságelhárítást, függetlenül attól, hogy a válság az EU területén belülről vagy kívülről ered.

(2) Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusnak támogatnia kell a szolidaritási klauzula végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. A 2014/415/EU határozatban foglaltaknak megfelelően az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus a szolidaritási klauzula alkalmazása iránti kérést megelőzően és a válságelhárítás fokozatos megszüntetését követően is igénybe vehető. Ezért az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust úgy kell kialakítani, hogy az releváns legyen egyaránt a szolidaritási klauzula alkalmazása iránti kérés összefüggésében és e kéréstől függetlenül is.

(3) Az uniós szintű válságelhárítási mechanizmusnak javítania kell a hatékonyságot olyan megerősített koordináció révén, amely a meglévő eszközökre épül, továbbá tiszteletben tartja az intézmények jogköreit, valamint a tagállamok hatásköreit és feladatait.

(4) A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: az EUSZ) 16. cikke alapján politikameghatározási és koordinatív feladatokat ellátó intézményt bíz meg az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal, mivel ez utóbbi érinti az uniós politikai szintű koordinációt és válságelhárítást. Az EUMSZ 222. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanács az az intézmény, ahol a 2014/415/EU határozat 1. cikkének (2) bekezdése alapján megvalósul a szolidaritási klauzula az Unió és a tagállamok általi végrehajtását célzó koordinációja.

(5) Az EUMSZ 240. cikkével létrehozott, az Európai Unió tagállamai kormányainak állandó képviselőiből álló bizottság (Coreper) feladata az EUSZ és az EUMSZ a Tanács eljárási szabályzata alapján az, hogy előkészítse valamennyi tanácsülés munkáját, és hogy biztosítsa az Unió szakpolitikáinak és fellépéseinek összhangját.

A Corepernek az uniós szakpolitikai területeken átívelő felelőssége, valamint a gyorsasággal ötvözött magas szintű politikai szerepvállalás központi helyet biztosít a Coreper számára az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatban a Tanácson belül végzett munka terén. Tekintettel az elnökségnek a hivatali ideje során fennálló átfogó politikai felelősségére, a Coreper szintjén az elnökségnek kell irányítania az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos folyamatot.

(6) Az EUMSZ 71. cikkével létrehozott, a Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság gondoskodik arról, hogy az Unióban ösztönzést kapjon és megerősödjön a belső biztonsággal kapcsolatos operatív együttműködés. Az EUMSZ 240. cikkének sérelme nélkül e bizottság elősegíti a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok intézkedéseinek összehangolását.

(7) Az EUSZ 38. cikkével létrehozott Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) alá tartozó területeken, és hozzájárul a politikák meghatározásához azáltal, hogy a Coreper szerepének sérelme nélkül véleményeket terjeszt a Tanács elé. Olyan válság esetén, amely kihatással van a KKBP hatálya alá tartozó területekre, szoros koordinációra van szükség a Coreper elnöke és a PBB elnöke között.

(8) A Bizottság, amely az Unió általános érdekeit előmozdító intézmény, és amely ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket, továbbá gondoskodik a Szerződések, valamint az EUSZ 17. cikke alapján az intézmények által elfogadott intézkedések alkalmazásáról, kulcsszerepet tölt be az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusban történő részvétele során.

(9) Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) és az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: az EKSZ) rendelkezésére állnak hírszerzési, illetve katonai szakértelemmel bíró struktúrák, valamint a küldöttségek hálózata, amely hozzájárulhat a külső dimenzióval bíró válságok elhárításához. A válság jellegétől függően - adott esetben - a KKBP vagy a közös biztonság- és védelempolitika területén működő egyéb struktúráknak vagy uniós ügynökségeknek is szerepet kell vállalniuk az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(10) Minden válsághelyzet különböző jellegzetességekkel bírhat, amit a Tanácsnak megfelelő módon kell kezelnie. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust úgy alakították ki, hogy rugalmas és méretezhető legyen annak érdekében, hogy a válság következtében jelentkező szükségletekhez lehessen igazítani a politikai szintű szerepvállalást és a szükséges támogatást. A rugalmasság a kétféle aktiválási móddal valósul meg, nevezetesen az információmegosztással vagy a teljeskörű aktiválással, valamint a megfelelő szereplők bevonásának lehetőségével. A méretezhetőség a politikai döntéshozatal szintjére utal.

(11) 2013-ban a Bizottság és a főképviselő tevékenyen hozzájárult az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus megformálásához és létrehozásához. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus létrehozása óta a Bizottság és a főképviselő következetesen úgy határoznak, hogy támogatják ezt a mechanizmust, és továbbra is elkötelezettek amellett, hogy hozzájáruljanak a végrehajtásához. A Bizottságnak és a főképviselőnek az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmushoz történő hozzájárulását szintén bele kell foglalni ebbe a határozatba, teljes mértékben figyelembe véve a Bizottság és a főképviselő hatáskörét.

(12) Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust széleskörűen alkalmazták az összetett válsághelyzetekkel (nyomonkövetési weboldalak Szíriáról/Irakról, Jemenről, az eboláról, Ukrajnáról, Nepálról stb.), a válsághelyzeti kommunikációval (bevált gyakorlatok és kommunikációs stratégiák), a humanitárius segítségnyújtással és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos információcsere támogatására. A mechanizmus aktiválására első alkalommal 2015 októberében, a menekültügyi és migrációs válság idején került sor. Aktiválása óta elősegítette a válságelhárítás nyomon követését és támogatását, valamint a Coreper, a Tanács és az Európai Tanács részére történő jelentéstételt. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust emellett olyan gyakorlatokhoz is igénybe vették, amelyek kibertámadások, természeti katasztrófák, illetve hibrid fenyegetések nyomán kialakuló súlyosabb válsághelyzeteknek az Unió részéről történő elhárítására irányultak.

(13) A jelenlegi uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus alapján már létező és egy külön dokumentumban részletezett, a mechanizmusra vonatkozó eljárási standardokat szükség szerint tovább kell fejleszteni és aktualizálni kell annak érdekében, hogy az eljárásokat, valamint az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos folyamat során az egyes szereplőktől elvárt intézkedéseket egyértelműen meg lehessen határozni.

(14) A Bizottság és az EKSZ által saját szerep- és feladatkörén belül - az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusra vonatkozó eljárási standardokkal összhangban - kidolgozott, az integrált helyzetismeretre és -elemzésre vonatkozó eljárási standardokban mindenekelőtt az integrált helyzetismereti és -elemzési jelentések előállításának és a tagállamok által biztosított információk beépítésének módját részletesen meg kell határozni. Az integrált helyzetismereti és -elemzési jelentések előállításához elengedhetetlen, hogy maximálisan kiaknázzuk az érdekelt felek és az uniós szinten meglévő eszközök, struktúrák és képességek közötti lehetséges szinergiákat, elkerülve a meglévő struktúrák közötti átfedéseket és új állandó struktúrák létrehozását.

(15) A felkészültséghez különösen a bevált gyakorlatok és a leszűrt tanulságok révén történő hozzájárulás céljából létrejött az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus keretében működő válsághelyzeti kommunikátori hálózat, amely a tagállamok és az érintett uniós szervek kommunikációs szakembereiből áll.

(16) Az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően egyik tagállam sem köteles olyan információt szolgáltatni, amelynek közlését ellentétesnek tartja alapvető biztonsági érdekeivel. Bármilyen minősített adatot a 2013/488/EU tanácsi határozattal (2) összhangban kell kezelni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és Hatály

(1) Ez a határozat megállapítja az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus a nagy horderejű vagy politikai jelentőségű válságok esetén lehetővé teszi uniós politikai szinten a kellő időben történő koordinációt és válságelhárítást, függetlenül attól, hogy az adott válság az Unió területén belülről vagy kívülről ered.

(2) Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus biztosítja a Tanács számára a szükséges eszközöket és rugalmasságot az uniós szintű válságelhárításról való döntéshozatalhoz, többek között gyors konzultációk és lehetséges fellépési javaslatok révén. A politikai ellenőrzés és a stratégiai irányítás az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos folyamat valamennyi szakaszában a Tanács elnökségének vezetésével történik, teljes mértékben figyelembe véve a Bizottság és a főképviselő hatáskörét.

(3) Ahhoz, hogy uniós politikai szinten egységesen, hatékonyan és időben el lehessen hárítani a válságokat, az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusnak egyetlen intézkedéscsomagot kell alkotnia. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust a Tanács alkalmazza, hogy az EUMSZ 222. cikkének (3) bekezdése értelmében elvégezze a szolidaritási klauzula alkalmazása iránti kérésre való reagálás politikai szintű koordinálását a 2014/415/EU tanácsi határozat 1. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(4) Az említett mechanizmus nem váltja fel a már létező uniós mechanizmusokat és intézkedéseket, illetve nem jelenti azok megkettőzését.

2. cikk

Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus struktúrája

(1) Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus az elnökség döntése alapján a válság súlyosságától és a válságelhárítási szükségletektől függően kétféle módon aktiválható:

a) információmegosztási módban, ami arra szolgál, hogy egyértelmű képet lehessen alkotni a helyzetről és elő lehessen készíteni az esetleges teljeskörű aktiválást;

b) teljeskörűen, amibe beletartozik a válságelhárítási intézkedések kidolgozása.

(2) Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus olyan támogató elemekből áll, amelyek elengedhetetlenek a Tanácson belüli megalapozott döntéshozatal és az uniós szintű hatékony politikai koordináció biztosításához. Az említett támogató elemek a következők:

a) a nem hivatalos kerekasztal-megbeszélések, amelyeket az elnökség hív össze és amelyekhez a Tanács Főtitkársága nyújt támogatást és tanácsadást, a 7. cikkben említettek szerint;

b) az integrált helyzetismereti és -elemzési képesség, amelyet a Bizottság szolgálatai és az EKSZ fejlesztenek ki saját szerep- és feladatkörükön belül, a 8. cikkben említettek szerint;

c) a tanácsi tulajdonú, célzott és védett internetes platform, amely elősegíti a kellő időben történő információcserét, a 9. cikkben említettek szerint; és

d) az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal foglalkozó, a hét minden napján 24 órában működő, uniós szintű központi kapcsolattartó pont, amely a tagállamok illetékes hatóságai és más érdekelt felek rendelkezésére áll és amelyet az Európai Bizottság Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja biztosít, a 10. cikkben említettek szerint.

(3) Az uniós politikai szintű döntéshozatal javítása érdekében a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett támogató elemeket az alábbiaknak kell jellemezniük:

a) a politikai döntéshozatali szint igényeihez szabottak; erről az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus aktiválását követően az elnökség irányítása mellett, valamint a Bizottság szolgálataival és az EKSZ-szel konzultálva kell gondoskodni;

b) kiterjednek a válság által érintett fontosabb ágazatokra;

c) integráltak, a válság különböző dimenzióit koherens módon egybefűzve;

d) megfelelő szinten részletezettek, valamint

e) rövid határidővel elkészülnek, lehetővé téve, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a hivatalos megbeszélések előtt.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) "válság": egy olyan, nagy horderejű vagy politikai jelentőségű helyzet, amely kellő időben történő politikai koordinációt és válságelhárítást tesz szükségessé uniós politikai szinten;

b) "válságelhárítás": válság esetén tett fellépés, amelynek célja a válság káros hatásainak kezelése.

4. cikk

Aktiválás

(1) Válság esetén az elnökségnek kell meghoznia az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus aktiválására vonatkozó döntést. Erre az elnökséget bármely tagállam felkérheti.

(2) A szolidaritási klauzula alkalmazása iránti kérést követően az elnökségnek a 2014/415/EU határozat 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban haladéktalanul teljeskörűen aktiválnia kell az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmust, amennyiben annak alkalmazására még nem került sor.

(3) Ha még nem kérték a szolidaritási klauzula alkalmazását, az elnökségnek a mechanizmus aktiválásáról való döntést megelőzően adott esetben konzultálnia kell az érintett tagállamokkal, valamint a Bizottsággal és a főképviselővel.

(4) Az elnökségnek a Tanács Főtitkársága nyújt tanácsot és támogatást. Az elnökség igénybe veheti a bizottsági szolgálatok és az EKSZ - azok saját szerep- és feladatkörén belül -, valamint az érintett uniós ügynökségek, a tagállamok és a releváns érdekelt felek és szervezetek szakértelmét is.

(5) Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus információmegosztási módban történő aktiválására vonatkozó döntés az elnökséggel konzultálva, a Tanács Főtitkársága, a Bizottság szolgálatai és az EKSZ egyetértése alapján is meghozható.

(6) A válság alakulásától és a politikai igényektől függően az elnökség bármikor dönthet úgy, hogy a műveletet az egyik aktiválási módról a másikra váltva feljebb vagy lejjebb minősíti. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus teljeskörű aktiválását addig kell érvényben tartani, amíg fennáll a szolidaritási klauzula alkalmazása iránti kérés.

(7) Az elnökségnek értesítenie kell a Tanács Főtitkárságát az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus aktiválására vonatkozó döntésről. A Tanács Főtitkárságának erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a főképviselőt, valamint az Európai Tanács elnökének kabinetjét.

5. cikk

A mechanizmus alkalmazásának megszüntetése

Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus alkalmazásának megszüntetésére vonatkozó döntést az elnökség fogja meghozni, azt követően, hogy adott esetben konzultált az érintett tagállamokkal, valamint azt követően, hogy konzultált a Bizottsággal és a főképviselővel. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus alkalmazása nem szüntethető meg addig, amíg fennáll a szolidaritási klauzula alkalmazása iránti kérés.

6. cikk

Coreper szint

(1) Az uniós szakpolitikák és fellépések koherenciájának biztosítása érdekében alapesetben a Coreper szintjén kell végezni az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus végrehajtásának felügyeletét. Az elnökségnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Corepert a válság főbb vonatkozásairól és a tervezett eljárásról.

(2) Az elnökségnek - a válság jellegét és a válságelhárításhoz kapcsolódó politikai igényeket figyelembe véve - kell döntenie arról, hogy a megvitatandó kérdéseket a Tanács eljárási szabályzatának megfelelően a Tanács megfelelő előkészítő szervei elé terjeszti-e. A féléves elnökségnek az adott esettől függően koordinálnia kell a főképviselőnek az illetékes tanácsi előkészítő szervek elnökségét ellátó képviselőivel, valamint adott esetben a Katonai Bizottság elnökével, akinek feladata az említett szervek üléseinek összehívása.

7. cikk

Kerekasztal-megbeszélések

(1) A kerekasztal-megbeszélések a válsághelyzet azonosítására és feltárására szolgálnak annak érdekében, hogy a politikai döntéshozatal kellően megalapozott legyen.

(2) A kerekasztal-megbeszélések, amelyekhez a Tanács Főtitkársága nyújt támogatást és tanácsadást, az elnökség kezdeményezésére hívhatóak össze.

(3) A kerekasztal-megbeszélések összetételéről az elnökségnek kell döntenie. A Bizottság szolgálatait és az EKSZ-t meg kell hívni, hogy saját hatáskörükben hozzájáruljanak a kerekasztal-megbeszéléshez. Az Európai Tanács elnökének kabinetjét szintén meg kell hívni. Adott esetben az érintett tagállamokat és más érdekelt feleket, valamint bizonyos kérdések szakértőit, többek között harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselőit, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorát is meg kell hívni.

(4) Ha az elnökség "információmegosztási" módban összehív egy kerekasztal-megbeszélést, akkor ezen kerekasztal-megbeszélés elsősorban a helyzet figyelemmel kísérésére, a tájékoztatási kötelezettségek felmérésére és annak értékelésére szolgál, hogy szükség van-e a mechanizmus teljeskörű aktiválására. Teljeskörű aktiválás esetén a kerekasztal-megbeszélés résztvevőinek - az elnökség vezetésével - szükség szerint a fellépési javaslatok tervezeteit kell előkészíteniük, kidolgozniuk, illetve naprakésszé tenniük, amelyeket adott esetben megvitatás és döntéshozatal céljából a Tanács elé kell terjeszteni.

8. cikk

Integrált helyzetismeret és -elemzés

(1) Az Integrált helyzetismereti és -elemzési támogatási képességnek olyan jelentéseket kell előállítania, amelyek információt szolgáltatnak a Tanács, annak előkészítő szervei, valamint az Európai Tanács ülésein folytatott kerekasztal-megbeszélésekhez.

(2) Az integrált helyzetismereti és -elemzési jelentéseket az uniós politikai szint igényeihez igazítva kell összeállítani, a Tanács elnöksége által meghatározottaknak megfelelően. Az elnökség e célból - a Bizottság szolgálataival és az EKSZ-szel folytatott konzultációt követően - politikai és stratégiai iránymutatást ad ki, és azt szükség szerint aktualizálja.

(3) Az integrált helyzetismereti és -elemzési támogatási képességnek lehetővé kell tennie a következőket:

a) az aktuális helyzetre, az Unió és a tagállamok által végzett elemzésekre, az érintett érdekelt felek által hozott vagy meghozandó döntésekre és intézkedésekre, valamint az említett érdekelt felek által kifejezett, uniós szintű politikai koordináció iránti igényekre vonatkozó információk összegyűjtése és megosztása;

b) az a) pontban említett információk feldolgozása és a helyzetre vonatkozó átfogó kép kialakítása; és

c) integrált elemzés készítése többek között a helyzet lehetséges alakulásáról és következményeiről.

A tagállamok, valamint az érintett uniós ügynökségek és szervek e célból törekednek az ezzel kapcsolatos munka támogatására, továbbá a releváns információk időben történő szolgáltatására.

(4) Az integrált helyzetismeretnek és -elemzésnek olyan információmegosztási eszköznek kell lennie, amely információkat szolgáltat a tagállamok számára, valamint támogatja a Bizottságot és a főképviselőt a tevékenységeik végzése során.

(5) Az integrált helyzetismeretet és -elemzést a Bizottság szolgálatai és az EKSZ fejleszti ki, saját szerep- és feladatkör belül, a meglévő eszközeik és képességeik keretében. Az integrált helyzetismeretnek és -elemzésnek emellett támaszkodnia kell a tagállamok (például az érintett nemzeti válságközpontok) által - elsősorban az internetes platformján keresztül - továbbított releváns információkra és elemzésekre, valamint az uniós ügynökségek által szolgáltatott releváns információkra és elemzésekre is.

(6) Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus aktiválását követően, a mechanizmus alkalmazásának megszüntetéséig, a támogatási képességnek állandó jelleggel rendelkezésre kell állnia. A támogatási képességet a válság teljes ideje alatt, rövid határidővel biztosítani kell az elnökség és a Tanács számára, lehetővé téve ezáltal a proaktív válságkezelést. A válság alakulásától függően az elnökség dönthet úgy, hogy az integrált helyzetismereti és -elemzési támogatás fokozását vagy csökkentését kéri. Folytatni kell az ágazati uniós források általi rendszeres ellenőrzést.

(7) A válság jellegétől függően a Coreper egy konkrét válság tekintetében hozzáférést engedélyezhet harmadik országok és nemzetközi partnerek - például a schengeni társult országok - számára az integrált helyzetismereti és -elemzési jelentésekhez.

9. cikk

Internetes platform

(1) A Tanács Főtitkársága által erre a célra létrehozott és kezelt internetes platformnak az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus kulcsfontosságú eszközeként az érintett érdekelt felek közös elektronikus platformjaként kell működnie.

(2) Az internetes platformhoz való hozzáférést az érintett érdekelt felek - azaz a Tanács és az Európai Tanács vonatkozásában a Tanács Főtitkársága, a tagállamok, a Bizottság, a főképviselő vonatkozásában az EKSZ, valamint a releváns uniós ügynökségek - által kijelölt személyekre kell korlátozni.

(3) Az internetes platformon keresztül történő információcsere ösztönzése érdekében - különös tekintettel az érzékeny információkra - az információk nem hozhatók olyan felek tudomására, amelyek nem a (2) bekezdésben meghatározott érintett érdekelt felek, kivéve abban az esetben, ha ezt a Coreper kifejezetten engedélyezi. Az említett felektől érkező információkérések megválaszolásába be kell vonni a Tanács Főtitkárságát, az elnökséggel együttműködésben.

(4) Az átfedések elkerülése érdekében az internetes platform nem válthatja fel egyik uniós ágazati internetes eszközt sem, és egyik uniós ágazati internetes eszköz sem léphet annak helyébe. A "RESTREINT UE/EU RESTRICTED" minősítésnél magasabb minősítésű információk a megfelelő akkreditált csatornákon keresztül kell megosztani.

(5) Az internetes platformnak az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus aktiválása nélkül is hozzáférhetőnek kell lennie, különösen a releváns háttér-információk, gyakorlatok, tanulságok és képzések, valamint az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos kapcsolattartó pontok vonatkozásában. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus minden egyes aktiválásakor külön válsághelyzeti weboldalt kell létrehozni.

(6) Olyan válság esetén, amikor nem kerül sor az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus aktiválására, a Tanács Főtitkársága - az elnökséggel egyetértésben - az érintett tagállam, a Bizottság szolgálatai, illetve az EKSZ kérésére "nyomonkövetési weboldalt" hozhat létre. A nyomonkövetési weboldalnak elő kell segítenie az információcserét, és azonnal hozzáférhető jelentések és helyzetismereti információk tárhelyeként kell szolgálnia. A nyomonkövetési weboldal létrehozása önmagában nem jelenti azt, hogy integrált helyzetismereti és -elemzési jelentések előállítására kerül sor.

(7) Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus internetes platformján lehetőséget kell biztosítani olyan konkrét tematikus véleménycserékre vagy "fórumokra" is, amelyeket különösen válsághelyzeten kívüli időszakokban lehet használni hálózatépítés, információcsere és együttműködés céljára, a válságkezelésre való felkészültség erősítése érdekében.

(8) A Tanács Főtitkárságának konzultálnia kell az elnökséggel és a tanácsi delegációkkal, amennyiben az internetes platformot érintő strukturális változtatásokat tervez.

10. cikk

24/7 központi kapcsolattartó pont

Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus aktiválását követően, a Bizottság szolgálatain és az EKSZ-en belüli hatáskörmegosztás, valamint a már meglévő információs hálózatok sérelme nélkül, létre kell hozni egy a hét minden napján, napi 24 órában működő központi kapcsolattartó pontnak.

11. cikk

Eljárási standardok

(1) Az elnökség - a Tanács Főtitkárságának támogatásával - továbbfejleszti és szükség szerint naprakésszé teszi az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusra vonatkozó, már meglévő eljárási standardokat, az eljárások, valamint az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos folyamat egyes szereplőitől elvárt intézkedések egyértelmű meghatározása érdekében. A tagállamokat, a Bizottság szolgálatait és az EKSZ-t fel kell kérni az e munkában való közreműködésre. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusra vonatkozó eljárási standardok minden egyes új változatát jóváhagyás céljából be kell nyújtani a Corepernek.

(2) Az Európai Bizottság és az EKSZ a saját szerep- és feladatkörükön belül kidolgozzák az integrált helyzetismeretre és -elemzésre vonatkozó - az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusra vonatkozó eljárási standardokkal összhangban lévő - eljárási standardokat, amelyek részletesen leírják az integrált helyzetismereti és -elemzési jelentések előállításának és a tagállamok által nyújtott információk beépítésének módját.

12. cikk

Felkészültség

(1) A válsághelyzetek gyors, uniós politikai szintű elhárítását célzó képesség további erősítése érdekében felkészültségi intézkedéseket és kommunikációs stratégiai keretet kell kialakítani. Az említett intézkedéseket az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus potenciális aktiválása szempontjából aggodalomra leginkább okot adó területek figyelembevételével kell kidolgozni, és azokat az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos felkészültségre vonatkozó stratégiának és az ahhoz kapcsolódó felkészültségi programnak kell támogatnia; e stratégia és program célja az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos képesség minden összetevőjének javítása.

(2) A felkészültségre vonatkozó stratégiát jóváhagyásra be kell nyújtani a Tanácsnak. A felkészültségi programot be kell nyújtani a Corepernek.

(3) Valamennyi érintett érdekelt fél ismereteinek és felkészültségének javítása érdekében az uniós politikai szintű koordinációt szükségessé tevő válsághelyzetekben alkalmazandó eljárásokkal és eszközökkel kapcsolatos, testre szabott képzéseket kell szervezni.

(4) A felkészültségre vonatkozó stratégiában ágazatokon átnyúló gyakorlatokat kell előirányozni, valamint meg kell határozni az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos gyakorlatok tervezésére vonatkozó eljárásokat és részletes szabályokat. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos gyakorlatokat az elnökségnek kell megszerveznie a Tanács Főtitkárságának támogatásával, valamint önkéntes alapon a tagállamok bevonásával. Ezt a munkát a Bizottság és a főképviselő szorosan figyelemmel kíséri, és szükség szerint fel kell kérni őket az abban való közreműködésre. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos gyakorlatok keretében tiszteletben kell tartani az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos felkészültségre vonatkozó stratégiát.

(5) Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmussal kapcsolatos felkészültségre vonatkozó stratégiának hozzá kell járulnia továbbá a nyilvánossággal való kommunikáció javításához és a válsághelyzetekben adott tájékoztatás összhangjának növeléséhez. Ezt a munkát támogathatja a válsághelyzeti kommunikátorok informális hálózata.

(6) A gyakorlatokból és az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus valós helyzetben történő aktiválásából levont tanulságokat fel kell jegyezni. A levont tanulságokra vonatkozóan strukturált eljárást kell alkalmazni.

13. cikk

Az Európai Tanács

A válság jellegétől függően sürgős konzultációkra és döntéshozatalra lehet szükség az Európai Tanács szintjén. E célból az Európai Tanács elnöki kabinetjét is fel kell kérni arra, hogy teljeskörűen vegyen részt az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusban, annak aktiválásától kezdődően, továbbá a felkészültséget szolgáló tevékenységekben.

14. cikk

Tájékoztatás és Kommunikáció

(1) Az elnökség haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus aktiválásáról.

(2) Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus aktiválásának esetére előirányzott válságelhárítási intézkedések részeként koherens kommunikációs stratégiát kell kialakítani, amely többek között közös üzeneteket is magában foglal.

15. cikk

Felülvizsgálat

(1) Az e határozat szerinti mechanizmust felül kell vizsgálni az azonosított igényeknek megfelelően, de minden esetben az alkalmazásának megszüntetését követő tizenkét hónapon belül, a vonatkozó tanulságok levonása és hasznosítása érdekében. A felülvizsgálatot a Tanács keretében kell elvégezni, a tagállamok, a Bizottság és a főképviselő által adott visszajelzések alapján.

(2) Adott esetben ez a határozat módosítható, különösen a Tanács által a felülvizsgálattal összefüggésben azonosított igények kezelése érdekében, a 2014/415/EU határozat 9. cikkének (3) bekezdése értelmében.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. BLÜMEL

(1) HL L 192., 2014.7.1., 53. o.

(2) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).