A Debreceni Törvényszék G.40191/2014/21. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 199. §, 200. §, 326. §, 327. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 86. §, 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 6. §, (1) bek., 18. §]

Debreceni Törvényszék

6.G.40.191/2014/21.

A ... Törvényszék a Kodela Ügyvédi Iroda (ügyintéző Dr. Kodela Viktor ügyvéd) által képviselt felperesnek, a Igazgató által képviselt I. r. és személyesen eljárt II. r. alperesek ellen pályázat és szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett és a ... Törvényszéken írásban 4 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek kérték, illetve ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy elbírálása tárgyaláson kívül is lehetséges.

A másodfokú bíróság a felek kérelmére tárgyalást tart, a tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve a másodfokú bíróság tájékoztatása szerint kérheti.

I n d o k o l á s :

A bíróság a peres felek előadása, a csatolt iratok tartalma és a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

Az I. r. alperes 2013. szeptember 12. napján B. település ... Pályázati azonosító számon földhaszonbérleti pályázatot írt ki.

A pályázati felhívás célja a természeti értékek megóvása mellett, a természetkímélő gazdálkodási módokat alkalmazó családi gazdaságok megerősítése, az állattenyésztési tevékenység ösztönzése, és az állattenyésztés termőföld igényének biztosítása, különös tekintettel a védett, őshonos és veszélyeztetett háziállat fajtáinak megőrzésére.

A pályázat tárgyát a B. település ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott összesen 45, 798 hektár N. országos jelentőségű természetvédelmi terület haszonbérbeadása képezte. A pályázati kiírás 11. pontja tartalmazta a pályázat érvényességének a feltételeit, mely szerint a pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó által vállalt szolgáltatásokat és kötelezettségeket, az ajánlott ellenszolgáltatást, valamint meghatározta, hogy a pályázó mely tartalmú nyilatkozatokat köteles csatolni. A pályázati felhívás 14. pontja értelmében a nyertes pályázó az 1/a számú mellékletben meghatározott földterület után a haszonbérlet gyakorlásáért a pályázati felhívás 13. pontjában meghatározott éves díjat köteles fizetni.

A pályázati felhívás 1/A számú mellékletét képezte a pályázati felhívás tárgyát képező földrészletek főbb adatai, 1/B számú mellékletét a birtoklásra vonatkozó speciális kezelési előírás, a 2. számú melléklet pedig áttekinthető térkép volt.

A pályázóknak az előírt nyilatkozatok csatolásán túl gazdálkodási tervet kellett készíteni, annak formai és tartalmi követelményeit a pályázati kiírás 8. számú melléklete tartalmazta. A gazdálkodási tervre 80 pont volt adható.

A perbeli pályázati kiírásra a felperes és a II. r. alperes nyújtott be pályázatot, az I. r. alperes bíráló bizottsága a pályázók által elért pontokat az értékelési jegyzőkönyvben rögzítette.

A pályázók gazdasági helyzete, mint objektív szempontok vonatkozásában a felperes és a II. r. alperes azonos pontszámot kapott, a gazdálkodási terv után a felperes 70 a II. r. alperes pedig 80 pontot, így összesen a felperes 143, míg a II. r. alperes 153 pontot ért el.

Az I. r. alperes igazgatója a pályázat nyertesének a II. r. alperest nyilvánította, arról 2014. január 6. napján hirdetményt tett közzé és a felperest a 2014. január 6. napján kelt levelével értesítette.

A felperes a 2014. december 17. napján előterjesztett keresetében elsődlegesen a Tpvt 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy az I. r. alperes ... pályázati azonosító számú pályázata, illetve a pályázat eredményeként az I. r. és II. r. alperes között létrejött szerződés jogsértő és kérte a Tpvt. 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását.

Az elsődleges kereseti kérelmének jogalapjaként elsődlegesen a Tpvt 7. §-át, másodlagosan pedig a Tpvt 2. §-át jelölte meg.

A felperes másodlagos kereseti kérelmében a régi Ptk. 199. §-a szerint alkalmazandó 200. § (2) bekezdés I. fordulata alapján kérte annak megállapítását, hogy az I. r. alperes ... pályázati azonosító számú teljes pályázata, illetve a pályázat eredményeként az I. és II. r. alperesek között létrejött szerződés jogszabályba ütköző, semmis. A másodlagos kereseti kérelem jogalapja körében előadta, hogy a pályázati eljárás és az annak alapján megkötött szerződés a nemzeti földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI.17.) Korm. rendelet szabályaiba, különösen annak 6. § (1) bekezdésébe 19. §-ába, 20. §-ába 43/C-D §-aiba, valamint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVIII. törvénybe, különösen annak 1. § (3) bekezdésébe, 13. § (2)-(3) bekezdéseibe, 18. §-aiba, továbbá a régi Ptk. 4. § (1) bekezdés és (4) bekezdéseibe (jóhiszeműség és tisztesség, elvárható magatartás követelményei), az 5. § (1)-(2) bekezdéseibe (joggal való visszaélés) ütközik.

A felperes harmadlagosan előterjesztett keresetében pedig a régi Ptk. 200. § (2) bekezdés 2. mondata alapján kérte annak megállapítását, hogy az I. r. alperes ... pályázati azonosító számú pályázata, illetve a pályázat eredményeként az I. és II. r. alperes között létrejött szerződés jó erkölcsbe ütközés okán semmis.

Kérte továbbá az alpereseket a perrel felmerült költségeiben marasztalni.

A felperes által előadott kereseti tényállás szerint a felperese 15 éve merinói juh tenyésztéssel foglalkozó aranykalászos gazda, családi gazdálkodó, 130 db-os juhállománnyal rendelkezik, amelyet az I. r. alperestől haszonbérelt területeken legeltetett. Előadta, hogy a haszonbérleti szerződések lejártával és a perbeli pályázat elvesztésével a felperes legelő nélkül maradt.

A felperes álláspontja szerint az I. r. alperes tisztességtelenül és jogellenesen utasította el a felperes pályázatát és nyilvánította nyertesnek a II. r. alperes pályázatát, ezért a pályázati felhívás, a pályázati eljárás és a pályázat eredménye érvénytelen. Állította, hogy a pályázata minden tekintetben lényegesen kedvezőbb volt, mint a II. r. alperes nyertes pályázata, mely állítását részben a felperesi pályázat tartalmára, másrészt arra a tényre alapozta, hogy a II. r. alperes a saját állományát az általa haszonbérelt más területeken legelteti, illetve olyan kötelezettségvállalásokat tett, amelyekről már annak megtételekor tudta, hogy nem fogja teljesíteni.

Az elsődleges kereseti kérelemmel összefüggésben a felperes hivatkozott arra, hogy az I. r. alperes és az általa tanúsított magatartások aggálytalanul a Tpvt. személyi és tárgyi hatálya alá tartoznak, utalt a BH.2011.256. szám alatt közzétett eseti döntésre, valamint a 4/1999. PJE határozatra.