A Nagykanizsai Járásbíróság P.20622/2019/25. számú határozata kártérítés (VADKÁR megtérítése) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 316. § (3) bek.] Bíró: Kránicz Zsófia

...

Nagykanizsai Járásbíróság

7.P.20.622/2019/25. szám

Baracsi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Baracsi Zoltán ügyvéd ( Budapest, Bihari J. u. 20. 4/3. szám) által képviselt Felperes1 ( település, cím6. szám alatti lakos ) felperesnek, dr. Mileji Ádám kamarai jogtanácsos által képviselt Alperes1. ( cím7 ) alperes ellen, vadkár megfizetése iránt indított perében

Í t é l e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 766.366,- (hétszázhatvanhatezer-háromszázhatvanhat) Ft tőkét, és ezen összeg után 2018. november 8. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal meggyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 322.100,- (háromszázhuszonkétezer-száz) Ft ÁFÁ-t is tartalmazó perköltséget.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja, és ezt meghaladóan a felek viselik költségeiket is.

Az ítélet ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a írásban, három példányban, - elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus úton - a Zalaegerszegi Törvényszékhez címzetten Nagykanizsai Járásbíróságon lehet előterjeszteni.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy azt a bíróság indokoltnak tartja vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartása iránti kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság dr. Szántó Ágota közjegyző szám. számú fizetési meghagyásos eljárásának iratai, a keresetet tartalmazó irat, az ellenkérelem, a peres felek előadásai, tanú1, tanú2 tanúk vallomásai, dr. Bagladi Zsolt közjegyző előtt a szám. szám alatti nemperes eljárásban kirendelt szakértő1 szakvéleménye, a szakértő személyes meghallgatása, a felek által becsatolt iratok, és fényképfelvételek alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperes 1/1 tulajdonában és használatában lévő 1,9557 hektár területnagyságú, település, külterület helyrajzi szám1 hrsz.-ú ingatlanon vállalkozóként növénytermesztési, mezőgazdasági termelő tevékenységet folytatott, oly módon, hogy a fenti ingatlan 1,61 hektár területrészén 2018 júniusában 80.500 szem "overland" fajtájú csemegekukorica vetőmagot vetett el.

A perbeli terület nem határos erdővel, és nem minősül erdősült területnek.

A perbeli terület villanypásztorral nincs körbekerítve.

A perbeli terület határos a település helyrajzi szám2, a helyrajzi szám3 hrsz.-ú területekkel , és a helyrajzi szám4. hrsz.-ú területtől földút választja el. Ezen területek a cég1 tulajdonát képezik, ahol a felperes az ügyvezető.

[3] A helyrajzi szám4. hrsz.-ú terület van villanypásztorral körbekerítve, mely közvetlenül nem határos a perbeli területtel, földút választja el a két területet.

[4] A perbeli területen a vadászati jog jogosultja az alperes.

[5] A perbeli területen 2018 júliusától az alperes vadászterületéről kiváltó vadak lelegelték, letaposták a növekedési fázisban lévő kukorica növényeket.

A felperes 5 alkalommal írásban jelezte a vadkárt az alperesnek, az első alkalommal 2018. augusztus 14. napján (60%-os vadkárt jelentett be), majd augusztus 21., augusztus 24., augusztus 26., és szeptember 10. napján (100%-os kárt ) jelentett be.

[6] Mivel a felek a kár körében megállapodni nem tudtak, és a jegyzői utat sem vették igénybe, (mely a Vtv. alapján nem kötelező), a felperes előzetes bizonyítás keretében dr. Bagladi Zsolt közjegyzőtől szakértő kirendelését kérte a vadkár vonatkozásában, majd a szakvélemény elkészültét követően a felperes 2019. július 08. napján fizetési meghagyás kibocsátását kérte dr. Szántó Ágota közjegyzőtől, 1.532.733,- Ft tőke és járulékai megfizetés iránt. A közjegyző a fizetési meghagyást szám1. számon kibocsátotta. Az alperesi ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes a keresetet tartalmazó iratát a törvényes határidőben előterjesztette.

[7] A felperes a keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest, hogy fizessen meg vadkár címén 1.532.733,- Ft tőkét, és ezen összeg után 2018. november 08. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 6 : 48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatot, és perköltséget.

A felperes kereseti kérelme fő jogalapjaként a Vtv. 75. § (1)- (5) bekezdését és a Vtv.78. § (1) bekezdését jelölte meg, továbbá előadta, hogy a felperes a Vtv. 79. § szerinti kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.

Az összegszerűség körében a keresetét a dr. Bagladi Zsolt közjegyző által más eljárásban kirendelt szakértő1 igazságügyi szakértő szakvéleményére alapította, aki a vadkár összegét 1.532.733,- Ft-ban jelölte meg, figyelembe véve a kecskekár összegét, és a Vtv. szerinti 10% -os önrészt is.

[8] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. A keresetet mind jogalapjában, mind összegszerűségében is vitatta. Az alperes az érdemi ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes, mint földhasználó nem tett eleget a Vtv. 79. §-ban meghatározott kármegelőzés, kárenyhítési kötelezettségének, ezzel szemben az alperes a Vtv. 78. §-ban foglalt törvényi kötelezettségét teljesítette.

Az alperes az érdemi ellenkérelmében vitatta a felperesi vadkár bejelentésben szereplő vetésterület nagyságát, továbbá hivatkozott arra, hogy a felperesi ingatlanon kecskék által okozott károkozás is történt, és mivel a kecske nem vadállat, az általa okozott kár nem minősül vadkárnak, így a kecskekár összegéért az alperes nem tartozik helytállni. Előadta, hogy az alperes teljesítette az éves lelövési tervet, a település helyrajzi szám4. hrsz.-ú területen villanypásztorrendszert létesített, esetenként szaghatású vadriasztószert alkalmazott, továbbá a vadetetés, lőfegyveres vadászat megtörtént, vadgazdálkodási bírságot nem kapott. Előadta, hogy a felperes 2018 évben vetéstervet nem küldött az alperesnek, csak a cég1, továbbá hivatkozott arra, hogy a felperes nem tett eleget az ellenőrzési kötelezettségének, és nem jelezte a vadkárt haladéktalanul. Júliusban következett be a vadkár, és a felperes először erről 2018. augusztus 14-én értesítette írásban az alperest.

Hivatkozott arra is, hogy a felperes nem megfelelő agrotechnológiával dolgozik, így a termést akkor sem tudta volna betakarítani, ha a vadkár nem következik be.

[9] A felperes válasziratában a terület nagyságával kapcsolatban előadta, hogy a perbeli terület az ingatlannyilvántartás szerint 1,9557 hektár, azonban a vetésterület ebből 1,61 hektár, és 1,61 hektár után vette igénybe a felperes a földalapú támogatást is. Hivatkozott arra, hogy szakértő1 szakértő a kecskekár összegét a felperes terhére a szakvéleményében értékelte, hiszen a kecskék által károsított részt leszámította a vadkárral érintett területből, így a szakértő 1,0734 hektárt vett figyelembe a vadkár vonatkozásában. Továbbra is hivatkozott arra, hogy a perbeli földterületet vadkár megelőzése céljából az alperes semmilyen eszközzel nem védte, nem került kiépítésre villanypásztor, nem működött semmilyen vadelterelő rendszer, nem volt a közelben magasles, a vadriasztás nem működött, nem volt vadetetés sem, nem alkalmazott az alperes vadriasztószert, vagy az nem volt hatásos, továbbá az alperes semmivel nem bizonyította a vadkilövési eredményeit, így ellenőrizhetetlen a vadászat végrehajtása az alperesi oldalon. Továbbra is fenntartotta azon nyilatkozatát, hogy az alperes nem tett eleget a Vtv. szerinti kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének, azonban a felperes a Vtv. szerinti kötelezettségét teljesítette. A vadkár észlelését követően azt haladéktalanul bejelentette, a kapcsolattartása folyamatos volt az alperessel, és a felperes minden agrotechnikai műveletet elvégzett.