A Zalaegerszegi Törvényszék Pf.20460/2021/10. számú határozata kártérítés (VADKÁR megtérítése) tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 306. §] Bírók: Bartalné dr. Mentes Judit, Mihályi Mónika, Vajda Andrea

...

Az eljáró bíróság: Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság

Az ügy száma: 2.Pf.20.460/2021/10.

A felperes: felperes neve

felperes lakcíme

A felperes képviselője: Baracsi Ügyvédi Iroda

ügyvédi iroda címe

ügyintéző: dr. Baracsi Zoltán ügyvéd)

Az alperes: alperes neve

alperes címe

Az alperes képviselője: képviselő neve

A per tárgya: 1.532.733,- Ft vadkár és járulékai megfizetése

Az elsőfokú bíróság neve Nagykanizsai Járásbíróság

és a határozata száma: 7.P.20.622/2019/25.

A fellebbezést benyújtó fél: alperes

A fellebbezés sorszáma: 26.

A csatlakozó fellebbezést felperes

benyújtó fél:

A csatlakozó fellebbezés Pf.3., Pf.6.

sorszáma:

Ítélet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja,

az alperes által fizetendő vadkár összegét 1.532.733,- (egymillió-ötszázharminckétezer-hétszázharminchárom) Ft-ra,

az elsőfokú perköltség összegét 644.200,- (hatszáznegyvennégyezer-kétszáz) Ft-ra felemeli,

ezt meghaladóan helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 386.255,- (háromszáznyolcvanhatezer-kétszázötvenöt) Ft másodfokú perköltséget, míg az egyéb másodfokú perköltségüket a felek maguk viselik.

Megállapítja, hogy felperes neve (személyes adatok) felperes 30.654,- (harmincezer-hatszázötvennégy) Ft átutalással teljesített csatlakozó fellebbezési illetékkülönbözet visszaigénylésére jogosult.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 766.366,- Ft-ot, annak 2018. november 8. napjától járó törvényes késedelmi kamatát és 322.100,- Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kimondta, hogy a felek az egyéb perköltségeiket maguk viselik.

[2] Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint tulajdonosként a felperes a földhasználója az 1,9557 ha nagyságú, helységnév hrsz. helyrajzi számú területnek, melynek 1,61 ha részén 2018 júniusban 80.500 szem "overland" fajtájú csemegekukorica vetőmagot vetett. Az ingatlan az alperes vadászterületéhez tartozik, erdővel nem határos, erdősült területnek nem minősül, villanypásztorral nincs körbekerítve. 2018 júliustól a perbeli területen a vadak legeléssel, taposással vadkárt okoztak, melynek mértékét a felperes által kezdeményezett előzetes bizonyítási eljárásban közjegyző neve közjegyző által kirendelt szakértő 1.532.733,- Ft-ban állapította meg. A vadkárt a felperes 5 alkalommal - 2018. augusztus 14-én, augusztus 21-én, augusztus 24-én, augusztus 26-án és szeptember 10-én - írásban jelezte az alperesnek.

[3] E tényállás alapján az elsőfokú bíróság a felperes 1.532.733,- Ft és annak 2018. november 8. napjától járó törvényes késedelmi kamata iránti keresetét részben találta megalapozottnak. Indokai szerint a rendelkezésre álló iratok igazolták, hogy a felperes a perbeli területen 2018 júniusban 1,61 ha-on vetett el nagy értékű növénykultúrának minősülő csemegekukoricát, 2018 júliusban észlelte először a vadkártételt és azt elsőként 2018. augusztus 14-én jelentette be az alperesnél. A vadkár mértéke szakértő neve igazságügyi szakértő más eljárásban készült és a felperes által a Pp. 306. §-ának megfelelően előterjesztett szakvéleménye alapján megállapítható volt. A szakvélemény megállapításaival szemben az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felperes a szükséges agrotechnológiai műveleteket nem végezte el. A szakértő ugyanis igazolta, hogy az első károsításig megtörténtek, míg azt követően a gyomirtás, öntözés szükségtelen volt, mert az állatok totálkárt okoztak. A szakértő személyes meghallgatása alapján az is megállapítható volt, hogy a háziállatok által okozott kárt elkülönítette, ebből az okból vadkárral érintett területként az ingatlan 1/3 részét figyelmen kívül hagyta. Ezt a szakértői módszert az alperes szemlén jelen lévő képviselője sem ellenezte. Minderre tekintettel a szakvélemény aggálytalan volt. A perben szakértő kirendelésének a Pp. 317. § (1) bekezdése szerinti feltételei nem álltak fenn, ezért az alperes erre irányuló indítványát elutasította. Az alperes azonban csak a szakvéleményben meghatározott 1.532.733,- Ft vadkár 50%-a megtérítésére volt kötelezhető. A törvény szerinti kármegelőzési, kárelhárítási kötelezettségének ugyanis egyik fél sem tett teljeskörűen eleget. A felperes elmulasztotta a Vtv. 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségét azzal, hogy vetéstervet nem küldött az alperesnek, 2012 óta semmilyen együttműködés nem volt a felek között. Nem tett eleget a Vtv. 79. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak sem, mert a 2018 júliusban észlelt vadkárt csak 2018. augusztus 14-én jelentette be. Elmulasztotta a Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontja szerinti fokozott együttműködési kötelezettségét is. Az alperes pedig a Vtv. 78. § (1) bekezdés c), e), f), g) pontjaiban foglalt kötelezettségeit mulasztotta el. Mindezek alapján a felek között 50 - 50 %-os kármegosztásnak volt helye.