A Fővárosi Törvényszék G.40656/2010/24. számú határozata kiürítés (INGATLAN kiürítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 196. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 98. §, 193. §, 200. §, 210. §, 375. §, 423. §] Bíró: Gyulafalvi Edith

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest , Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

21.G.40.656/2010/24.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság dr. Lékó László ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, Hidasi Gábor ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) I. r. és a alperes neve (alperes címe) II. r. alperes ellen ingatlan kiürítése és használati díj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t.

A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 nap alatt az ítélet elválaszthatatlan mellékletét képező 9/F/5. szám alatti iraton ....., ....., ......., ....., ...., .... és .... számon megjelölt, a Budapest , ...... szám alatti ingatlan VII. emeletén található helyiségeket rendeletésszerű használatra alkalmas, üres állapotban adja át a felperes részére azzal, hogy elhelyezésre nem tarthat igényt.

A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy 2010. január 1. napjától a helyiségek birtokba adásáig a jövőben esedékessé váló díjak tekintetében előre esedékesen, minden hónap 15. napjáig fizessen meg havi 500.465.- (ötszázezer-négyszázhatvanöt) Ft-ot.

A bíróság kötelezi az I. és a II. r. alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 1.439.990.- (egymillió-négyszázharminckilencezer-kilencszázkilencven) Ft perköltséget.

Amennyiben a II. r. alperes a fenti fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a fenti fizetési kötelezettség teljesítésére - egyetemlegesen - az I. r. alperes köteles.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell benyújtani 4 példányban.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s

A felperes - mint bérbeadó - és az I. r. alperes - mint bérlő - között 1998. június 18. napján írásban bérleti szerződés jött létre a Budapest , ..... szám alatti, a B. K. és I. Sz. N. Közhasznú Társaság tulajdonában lévő ingatlanban található irodahelyiségek bérletére vonatkozóan. A bérlet tárgyát a szerződés 1. számú mellékletét képező rajzon ferde vonallal megjelölt területek és helyiségek képezték.

A felek a bérleti szerződést határozott időre kötötték, a bérleti idő 1998. július 1. napjától 2003. december 31. napjáig tartott.

A szerződést megkötő felek a szerződés 9. pontjában rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményt bérlő által megtekintett, rendeltetésszerű használatra alkalmas, üres állapotban a bérleményben felvett jegyzőkönyv szerint adja át a bérlőnek a szerződés 3. pontjában meghatározott bérleti idő kezdő napján.

A szerződés 16. pontja szerint a határozott idejű bérleti jogviszony a bérlet időtartamának elteltével szűnik meg.

A 19. pontban a felek rögzítették, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján a bérleményt jegyzőkönyvben rögzített állapotban adja át a bérbeadónak. Amennyiben a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján a bérleményt nem üríti ki, köteles arra az időre, amíg a bérleményt jogcím nélkül használja, a bérleti díj kétszeresének megfelelő használati díjat fizetni.

A szerződést megkötő felek a szerződés 21. pontja szerint abban állapodtak meg, hogy a 2004. január 1-től 2090. december 31-ig a bérlőt opciós bérleti jog illeti meg a 2. pontban meghatározott iroda területre. Az opciós jogot legalább 2 évre jogosult gyakorolni a bérlő a határozott idejű bérleti szerződés megszűnése előtt 2 hónappal, első alkalommal 2003. október 30-ig.

A B. K. és I., mint az ingatlan tulajdonosa és a B. K. és I. Sz. N. Kht., mint hasznosító között 2001. szeptember 28. napján írásban hasznosítási szerződés jött létre, melyben a szerződést megkötő felek rögzítették, hogy a perbeli ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítására a Kht. jogosult, a Kht. a saját nevében köti meg a bérleti szerződést, és gyakorolja a bérbeadói jogokat.

A felperes és az I.r. alperes a bérleti szerződést 2001. október 31. napján írásban módosította. A módosítás szerint a bérleti szerződés 1. pontjában felsorolt, a B. K. és I. tulajdonában lévő ingatlant a 2001. január 20. napján kötött hasznosítási szerződés alapján a B. K. és I. Sz. N. Kht. hasznosítja, a bérlővel saját nevében köti meg a bérleti szerződést, a B. K. és I. helyett és nevében teljes jogkörrel gyakorolja a bérbeadót megillető jogokat.

Az I. r. alperes a 2003. október 9. napján kelt, a B. K. és I. Sz. N. Kht.-nak címzett levelében a bérleti szerződés 21. pontjában foglalt jogával élve bejelentette, hogy első alkalommal további 3 éves időtartamra, azaz 2007. január 1-ig a szerződéses feltételek mellett tovább kívánja bérelni az ingatlanrészt. Az I. r. alperes által gyakorolt opciós bérleti jog alapján a felek közötti bérleti szerződés 2004. január 1. napjától 2006. december 31-ig állt fenn.

Az I. r. alperes a 2006. október 5. napján kelt, a B.K.I.K.I. Kht.-nak címzett levelében az opciós lehetőségével második alkalommal élve a helyiségbérleti szerződés időtartamát 2009. december 31-ig meghosszabbította.

A felperes a 2009. október 8. napján kelt levelében, amelyet a felperes neve ... Kft.-nek címzett az irodahelyiségekre kötött bérleti szerződésben foglalt opciós lehetőségével élve a helyiségbérleti szerződés időtartamát 2011. december 31-ig kívánta meghosszabbítani.

A felperes és az I.r. alperes között létrejött bérleti szerződés 2009. január 31. napján megszűnt. 2010. januárjától a helyiségek az I.r. alperes, majd a II.r. alperes birtokában vannak.

Az I. r. alperes 2003. november 6-án - jogi képviselője útján - a B. K. és I. Sz. N. Kht. ügyvezető igazgatójának, L. K.-nak címzett levelében leírta, hogy "az 1998. június 18-i bérleti szerződés 21. pontja nem hagy kétséget afelől, hogy ügyfelem jogosult ez év október 30-ig bejelenteni, hogy legfeljebb 2009. december 31-ig egyoldalúan meghosszabbítja a bérleti jogviszony tartamát."