A Debreceni Ítélőtábla Pf.20516/2008/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 8. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §, 84. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Veszprémy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék P.20028/2008/13., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20516/2008/4.*

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.516/2008/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Szabó Sándor ügyvéd (Nyíregyháza, Iskola utca 3. földszint 2. szám) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a perben előbb személyesen eljárt, utóbb dr. Nemes Gábor ügyvéd (Nyíregyháza, Hősök tere 14. II. emelet 12. szám) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.P.20.028/2007/13. számú ítélete ellen az alperesek által 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg 15 nap alatt a felperesnek 3 000 (háromezer) forint általános forgalmi adót tartalmazó 18 000 (tizennyolcezer) forint fellebbezési eljárási költséget, és térítsenek meg az államnak külön felhívásra 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A peres felek testvérek. A N. ... helyrajzi számú, 823 négyzetméter területű, ténylegesen ... szám alatti ingatlan az 1990. szeptember 15-én kelt és a N Városi Bíróság 2002. május 31-én jogerőre emelkedett 22.P.23.054/2001/18. számú ítéletével a tulajdoni hányadok tekintetében módosított alapító okirat szerint társasház. A felperes és házastársa közös tulajdonában áll a .../A/1 helyrajzi szám alatti 142 négyzet-méter területű, lakást és orvosi rendelőt magában foglaló külön tulajdoni egység, a felperesé a .../A/6. helyrajzi számú garázs, a felperes és az I. rendű alperes közös tulajdona a .../A/2 helyrajzi számú, 115 négyzetméter területű lakás. Az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonosa a .../A/3 helyrajzi számú, 68 négyzetméter alapterületű lakásnak és a .../A/4 helyrajzi számú 47 négyzetméter területű orvosi rendelőnek. A .../A/5 szám alatti 12 négyzetméter területű üzlethelyiségnek a perben nem álló BI a tulajdonosa. Az ingatlanban lévő három lakásban életvitelszerűen lakik a felperes a családjával, az I. rendű alperes, valamint a peres felek édesanyja, akinek a javára a .../A/2. és a .../A/4. helyrajzi számú ingatlanokon holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve. Az ingatlan két utcára nyílik, és azon a felépítmény "L" alakú. A felperes és családja által használt első, utcafronti lakásban lévő orvosi rendelő a zárt kapualjból nyílik, de a felperes lakásának az udvari részén a felépítmény vonalában végig húzódó teraszról is van bejárata. A felperes lakását hosszanti irányban, illetve merőlegesen követik az I. rendű alperes és családja, valamint a peres felek édesanyja által lakott lakrészek. A lakóépület és a kerítések által határolt kert közös tulajdonban áll.

Az alperesek 2006. augusztusában a saját épületrészükre, egymástól egyenlő távolságra, három térfigyelő kamerát helyeztek el, amelyek mozgásra, illetve fényviszony változásra automatikusan képfelvételt készítenek, azt rögzítik, és amelyek 24 órás felvett anyag tárolására alkalmasak, és azok által a teljes udvar megfigyelhető és belátható. Az I. rendű alperes a választása szerinti felvételeket a számítógépén tárolja. A kamerák kihelyezéséről a felperes tudta és beleegyezése nélkül került sor. A kamerák egyike a felperes udvari bejáratára néz.

A felperes keresetében előadta, hogy a kamerák kihelyezése, a megfigyelés, a felvételkészítés és tárolás jogosulatlan adatkezelésnek minősül és sérti a magánélethez, magánszférához való jogát, az információs önrendelkezési jogát, ennek következtében az emberi méltóságát, valamint a képmáshoz fűződő jogát. A felvételek felhasználását kontrollálni nem tudja, a folyamatos felvételkészítés az őt meglátogató barátait, illetve a hozzáérkező betegeket zavarja, és az ingatlan értékesítését is meghiusítja. Erre tekintettel a Ptk. 84. §-ának rendelkezésére hivatkozva kérte az elsőfokú bíróságtól a személyhez fűződő jogai megsértésének megállapítását, az alperesek kötelezését a jogait sértő állapot megszüntetésére, és a megelőző állapot helyreállítására, valamint az alperesek eltiltását a további jogsértéstől.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy vagyon- és személyvédelmi szempontok indokolták a kamerák elhelyezését. A közös udvarban ugyanis rendszeresen tapasztaltak rongálási cselekményeket, amelyeknek elkövetőjét eddig nem sikerült azonosítani, ezért a lakóközösség többségi akaratának megfelelően a kamerák elhelyezése azt a célt szolgálja, hogy bizonyítékot szerezzenek a jövőbeni hatósági eljárásokban való felhasználásra. Hivatkoztak arra, hogy a felperes lakásának bejárata a zárt kapualjból nyílik, és a kamerák hatósugara ezt a bejáratot nem fogja be.

Az elsőfokú bíróság beszerezte a felek között korábban ráépítés címén történő tulajdonszerzés megállapítása iránt folyamatban volt per iratait, tanúkat hallgatott meg. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként meghozott ítéletében a keresetnek helyt adva megállapította a személyiségi jogsértést, az alpereseket kötelezte a jogsértés abbahagyására és eltiltotta őket a további jogsértéstől, kötelezte őket a jogsértést megelőző állapot helyreállítására akként, hogy a kamerákat 8 napon belül saját költségükön szereljék le, a rögzített és tárolt felvételeket pedig semmisítsék meg. Rendelkezett egyidejűleg a felperes javára perköltség és az állam javára kereseti illeték megtérítéséről is.