A Székesfehérvári Törvényszék P.20127/2016/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1995. évi CVII. törvény (Bvszt.) 1. §] Bíró: Moróczné dr. Medgyasszay Júlia

íéSzékesfehérvári Törvényszék

27.P.20.127/2016/8.szám

A Székesfehérvári Törvényszék a Fiedler Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek - a Tóth Ügyvédi iroda által képviselt Intézet alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

a keresetet elutasítja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- (tízezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha ezt a felek közösen kérték; illetőleg ha a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, avagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ez utóbbi esetekben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy a fellebbező fél részére az ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet, a közreműködése nélkül eljáró fél nyilatkozata és perbeli cselekménye hatálytalan.

I n d o k o l á s

Felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy alperes megsértette személyiségi jogát, és kötelezze 3.000.000,-Ft kártérítés megfizetésére. Előadta, hogy 2014. július 21-től 2015. szeptember 10-ig tartózkodott az alperesi intézetben, ahol embertelen, zsúfolt és megalázó körülmények között volt. Egy kb. 20 m2-es zárkában nyolcan voltak elhelyezve, és a zárkában csak hideg víz volt. Ezzel az elhelyezéssel az alperes több nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezést is megsértett. Felsorolta itt az Emberi Jogok Európai Egyezményének III. Cikkét, a 1993. évi XXXI. tv. III. Cikkét, az Alaptörvény II. Cikkét, a III. cikk (1) bekezdését, a XX. Cikket, a XXI. Cikk (1) bekezdését, az 1979. évi 11. tvr. egyes rendelkezéseit, a 2013. évi CCX. tv. 122. § a) pontját.

Alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.

Előadta, hogy a zsúfoltság nemcsak az alperesi intézetnél, hanem a fogva tartással kapcsolatban ........on jelenleg mindenütt tapasztalható. A rendelkezésre álló börtönkapacitás, illetőleg a fogvatartotti létszám egy olyan objektív helyzet, melyen az alperes változtatni nem tud. A különböző vizsgálati tapasztalatok szerint az intézetek telítettsége már tartósan, mintegy 10 éve nagyon magas. A túlzsúfoltság a börtönviszonyok olyan objektív körülménye, melyek az alperes működéségétől, tevékenységétől teljesen független külső tényezők. Az alperes nem tagadhatja meg a fogvatartottak befogadását, a Bv.tv. 84. § (1) és (2) bekezdései alapján a szabadságvesztés végrehajtására a megfelelő bv. intézetet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság jelöli ki.

Hivatkozott arra, hogy a Bv.tv. 5. § (1) bekezdés értelmében a végrehajtási rendszer országos működtetése nem az alperes, hanem az állam feladata. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. tv. értelmében a bv. szervezet működését a kormány irányítja, mégpedig a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter útján. Azokat a feltételeket tehát, amelyek között az alperesi intézetnek a törvényben meghatározott feladatukat el kell látni egy elkülönült, önálló jogalany teremti meg, neki kell biztosítania.

Alperes kifejtette, hogy a személyiségi jogok hatékony védelme érdekében az igényérvényesítés széles körét határozza meg a jogalkotás. A védelem megvalósításához a törvényben meghatározott minden jogi eszközt igénybe lehet venni. A felperes részéről indított személyiségi jogsértés megállapítása iránti perben a hatékony polgári jogi védelem nem érvényesülhet. Hiába tiltaná ugyanis el a bíróság az alperest a további jogsértéstől, illetőleg a sérelmes helyzet megszüntetéséről, ha erre jogi lehetőség nincs, mert a felperesnek még büntetését kell töltenie és a polgári bíróságnak nincs arra felhatalmazása, hogy zsúfoltság okán a végrehajtást megszüntesse.

Hivatkozott arra, hogy az alperest egy tőle független körülmény hatására két kötelezettség egyszerre terheli. Ilyen a befogadási és elhelyezési kötelezettség, valamint az elhelyezés körében meghatározott légtér, illetőleg terület biztosítása. Mindkét kötelezettségét teljesíteni kell, mégpedig azonos időben és azonos feltételek mellett. E két kötelezettséget azonban nem lehet teljesíteni, mert gyakorlatilag ellentétesnek mondhatók.

Az alperesi álláspont szerint a Bv.tv. 90. § (1) bekezdése, melyben a túlzsúfoltság, mint befogadást megtagadó ok nem került rögzítésre, nem más, mint jogszabályi engedély arra, hogy az alperesnek a fogvatartottat túlzsúfoltság esetén is kötelessége befogadni és elhelyezni. Álláspontja szerint ez a jogszabályi rendelkezés jogellenességet kizáró jogszabályi engedély.

A bíróság a felek előadása, az alperes által csatolt iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperest 2014. július 22-én fogadta be az alperes intézet, ekkor mindössze egy napot töltött itt, majd 2014. augusztus 11-én végleges szállítással került újra xy---ára. A 2015. augusztus 12-ei yyyyyy-re történő szállításáig még egy ízben, 2014 októberében egy hetet zzzzzz-én is töltött.

Az alperesi intézet xy-i objektumában a fogvatartottak száma tartósan 1000-1100 fő, míg az objektum befogadó képessége 848 fő. A túlzsúfoltság azt eredményezi, hogy az elítéltek számára kialakított zárkák és lakóhelyiségek - figyelembe véve a kötelező felszerelési és berendezési tárgyakat - nem biztosítják a jogszabályban meghatározott fogvatartottanként legalább 3 m2 területet. A zárkában folyóvízzel ellátott mosdó és elkülönített WC is található.