A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25041/2021/3. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 40. § (2) bek., 79. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 101. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (2) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

A határozat elvi tartalma:

Szakkérdést jelent, hogy a megjelölés szerzői műnek tekinthető-e, ezért amennyiben altérő jogi álláspontja miatt a Hivatal nem folytatott le e körben bizonyítást az elsőfokú bíróságnak kell erről az anyagi pervezetés keretében a feleket kioktatnia és a fél indítványára szakértőt kell kirendelnie. Csak ezt követően dönthető el, hogy a védjegybejelentés sérti-e a felszólaló szerzői jogait.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Pk.22119/2020/10., *Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25041/2021/3.*, 3394/2023. (VII. 27.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.041/2021/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek a dr. Czeglédi Ádám Sándor ügyvéd (ügyvéd címe1.) által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett címe) kérelmezett ellen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegybejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék 2020. október 29. napján kelt, 1.Pk.22.119/2020/10. számú végzése ellen a kérelmezett 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A másodfokú bíróság a kérelmezett másodfokú eljárási költségét 9.000 (Kilencezer) forint fellebbezési illetékben és 25.000 (Huszonötezer forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjban állapítja meg.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A kérelmező 2019. január 21. napján a "dk kérelmező neve az ... PÁRT" szavakat tartalmazó ábrás megjelölés lajstromozását kérte a Nizzai Megállapodás 35., 41. és 45. osztályaiba sorolt szolgáltatások vonatkozásában.

[2] A kérelmezett 2019. december 20. napján felszólalást nyújtott be a megjelölés lajstromozásával szemben szerzői jogainak sérelmét állítva. Előadta, hogy a bejelentés tárgyát képező ábrás megjelölést ő készítette 2015 májusában a kérelmező felkérésére, de írásbeli szerződés megkötésére, a felhasználási jogok átruházására nem került sor. A kérelmező vitatta, hogy a kérelmezett a szerzői jog jogosultja, továbbá azt, hogy az alkotás szerzői jogi védelemben részesülne.

[3] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a felszólalást megalapozottnak találva M1900178/17 ügyiratszámú határozatával a védjegybejelentést elutasította és kötelezte a kérelmezőt, hogy a kérelmezettnek fizessen meg 100.000 forint eljárási költséget. Figyelemmel a megjelölés kialakítására, a bíróságok és a Szerzői Jogi Szakértői Testület (SzJSzT) gyakorlatára megállapította, hogy a bejelentés, mint grafikai alkotás egyéni, eredeti jellege folytán szerzői jogi védelemben részesül, amit a kérelmezett alkotott, ezért őt illetik a szerzői jogok. Utalva a felek által a 2014. február 17. és 2014. április 4. közötti időre kötött, korábbi írásbeli megbízási szerződésre, illetve a 2015. május 11-ei újabb felkérésre, amit a kérelmezett 2015. május 14. napján e-mail útján teljesített megállapította azt is, hogy a bejelentés tárgyául szolgáló ábrás megjelöléssel kapcsolatos szerzői jogok nem kerültek átruházásra és felhasználási díj fizetése sem történt, így a megjelölés kérelmező javára történő lajstromozása a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján sértené a kérelmezett korábbi szerzői jogait.

[4] A kérelmező a döntés ellen jogorvoslattal élt, ebben elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a megjelölés védjegyként történő lajstromozását kérte, másodlagosan a Vt. 91. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozva a határozat hatályon kívül helyezését és a Hivatal új eljárásra történő kötelezését indítványozta.

[5] A kérelmezett ellenkérelme a megváltoztatási kérelem elutasítására irányult. Hivatkozott rá, hogy a felek közötti 1.Pk..../2020. számú alatti ügyben, aminek tárgya a bejelentéssel érintett megjelölésnek egy változata, a bíróság felhívta őt annak bizonyítására, hogy szerzői műről van szó, és ennek megfelelően 2020. szeptember 30. napján a Szerzői Jogi Szakértői Testület kirendelésére tett bizonyítási indítványt. Kezdeményezte a jelen és a megjelölés egy további változatára vonatkozó 3.Pk..../2020. számú ügyeknek az 1.P. tanács előtti ügyhöz való egyesítését és egy szakértői vizsgálat lefolytatását, illetve az utóbbi eljárásban beszerzett szakvéleménynek a tárgyi eljárásban történő felhasználását. Ennek nyomán a 3.P. tanács elrendelte az ügyek egyesítését.

[6] A jelen ügyet tárgyaló 1.P. tanács mellőzte ezen végzések rendelkezéseit, mert egyrészt csak olyan ügyek egyesítése lehetséges, amelyek azonos bírói tanács előtt vannak folyamatban, ez a feltétel a határozatok meghozatalakor még nem állt fenn, másrészt a felek azt nem együttesen kérték (Pp. 117. §). Az átszignálást követően az elsőfokú bíróság az ügyet tárgyalásra tűzte ki és újólag felhívta a kérelmezettet ellenkérelme előterjesztésére. A kérelmezett korábbi ellenkérelmét megismételte és kiegészítette, továbbá fenntartotta az ügyek egyesítése és a szakértő kirendelése iránti kérelmét.

[7] Az elsőfokú bíróság a megváltoztatási kérelmet alaposnak találta, ezért végzésével a Hivatal M1900178/17 számú határozatát megváltoztatta és elrendelte a "dk kérelmező neve az ... PÁRT" ábrás megjelölés lajstromozását a Nizzai Megállapodás 35., 41. és 45. szolgáltatási osztályaiban az árujegyzék szerint. Kötelezte a kérelmezettet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 76.200 forint eljárási költséget.

[8] Kifejtette, hogy a kérelmezett 2020. október 29. napján érkezett előkészítő irata nem tekinthető ellenkérelemnek, az ugyanis már egyszer, 2020. október 15. napján benyújtásra került. Az a körülmény, hogy a tárgyalásra idéző 13. sorszámú végzés tévesen ismét tartalmazott felhívást az ellenkérelem tekintetében, álláspontja szerint nem nyújt lehetőségét a kérelmezettnek a korábbitól eltérő tartalmú ellenkérelem előterjesztésére.

[9] Rögzítette, miszerint a kérelmezett szerzői jogi jogosultságát arra alapította, hogy a hozzá köthető alkotói folyamat révén jött létre a reklám céljára rendelt mű, és noha a felek nem kötöttek írásbeli megállapodást, ő a megrendelést teljesítette, azt a kérelmezőnek megküldte, de díjat nem kapott. Kérelméhez kizárólag a 2018-as (helyesen 2015-ös) írásbeli megkeresést és a 2014-ben megszűnt szerződést csatolta, annak alátámasztására, hogy a felek között korábban fennálló ügynökségi megállapodás szerint csak akkor szerezte meg a megrendelő átruházással a szerzői vagyoni jogokat, ha ennek tartalmi kereteit írásban rögzítették és a díjat kifizette a reklám készítőjének. A kérelmező védekezése szerint nincs szó szerzői jogi oltalom alatt álló műről, mert az elkészült grafikai alkotásnak nincs önálló, eredeti jellege, nem alkotói folyamat révén jött létre, a grafika elemeit, színeit megrendelőként ő bocsátotta a kérelmezett rendelkezésére. Amennyiben pedig mégis védett műről van szó, annak vagyoni jogai őt illetik, mert a felek közötti korábbi együttműködésből, a szerződés tartalmából, a korábbi jogátruházásokból erre lehet következtetni. Nem tette vitássá, hogy 2015-ben nem volt írábeli szerződés, és azt sem, hogy a grafikát megkapta. Ugyanakkor vitatta, hogy részéről nem történt díjfizetés, e körben a felek közötti elszámolásra hivatkozott, de ennek igazolására okiratot nem csatolt.