Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni bennük a Jogkódex?

...Bővebben...

PK 1. szám

A bíróság az eltűnt személyt holtnak nyilvánító határozatában a halál helyét nem állapíthatja meg. Ha a halál helye a bizonyítási eljárás adatai alapján ismertté válik, a halál ténye megállapításának van helye.

A Ptk. 23. §-a szerint az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna.

E rendelkezés értelmében tehát az eltűnt személyt lehet holtnak nyilvánítani, nem pedig a bizonyíthatóan meghatározott helyen meghalt személyt. A holtnak nyilvánításnak éppen az a feltétele, hogy a bíróság megállapítsa az eltűnést, továbbá azt is, hogy az eltűnt személy életben létére utaló adatok már legalább öt év óta nem ismeretesek. Abban az esetben, ha a bizonyítékok alapján a halál helye és ezzel egyben természetszerűleg a halál ténye is megállapítható, nem holtnak nyilvánításnak, hanem a halál ténye megállapításának [1/1960. (IV. 13.) IM rend. 20. §] van helye.

A kifejtettek következnek a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet szabályaiból is. Míg ugyanis a rendelet 6. §-ának (2) bekezdése a holtnak nyilvánítás iránt indult eljárás során kibocsátandó hirdetmény tartalmának meghatározásánál a halál helyére vonatkozó adatokról nem tesz említést, addig a 21. § (3) bekezdése a halál tényének megállapítása iránt indult eljárással kapcsolatban kifejezetten előírja, hogy a bíróság a halál helyét és okát is közli végzésében az anyakönyvvezetővel. Ez a rendelkezés azonban nyilvánvalóan csak a halál tényének megállapítására vonatkozik. A 21. § ugyanis - a szövegéből kétségtelenül megállapíthatóan - a holtnak nyilvánítás és a halál tényének megállapítása iránt folyamatban volt eljárással kapcsolatos közös rendelkezéseket tartalmaz, s összevontan határozza meg, hogy a holtnak nyilvánító, illetőleg a halál tényét megállapító végzést mely szerveknek kell megküldeni, továbbá hogy mely adatokat kell közölni az anyakönyvvezetővel.