T/9929. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításáról
Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.)
Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:
1. cikk
Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony."
2. cikk
Az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését."
3. cikk
Az Alaptörvény "ALAPVETÉS" része a következő U) cikkel egészül ki:
"U) cikk
(1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak
a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért;
b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;
c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;
d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért;
e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;
f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért;
g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;
h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;
i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.
A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani.
(3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
(4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
(5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető; az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.
(6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
(7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntető törvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna.
(8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.
(9) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg.
(10) A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni."
4. cikk
(1) Az Alaptörvény VII. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik.
(3) Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak."
(2) Az Alaptörvény VII. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést és társadalmi támogatottságot írhat elő."
5. cikk
(1) Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében, sarkalatos törvényben meghatározottak szerint, az országos támogatottsággal rendelkező pártok és más jelölő szervezetek számára az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően ingyenesen és egyenlő feltételek mellett biztosítani kell a választási politikai hirdetések közszolgálati médiaszolgáltatásokban való közzétételét. Sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételét korlátozhatja."
(2) Az Alaptörvény IX. cikke a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.
(6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg."
6. cikk
Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli."
7. cikk
Az Alaptörvény XI. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz."
8. cikk
Az Alaptörvény XXII. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
"XXII. cikk
(1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
(3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást."
9. cikk
Az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti."
10. cikk
(1) Az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol."
(2) Az Alaptörvény 5. cikke a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az Országgyűlés elnöke irányítja."
11. cikk
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köztársasági elnök)
"i) az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;"
12. cikk
(1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alkotmánybíróság)
"b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;"
(2) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az Alkotmánybíróság)
"e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;
f) a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteknek az Alaptörvénnyel való összhangját;
g) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;"
(3) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az Alkotmánybíróság)
"h) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol."
(4) Az Alaptörvény 24. cikk (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll.
(5) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot
a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök,
b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti."
(5) Az Alaptörvény 24. cikke a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárási követelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását
a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyűlés újratárgyalja,
b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
(7) Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabály megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képviselőjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakasza nyilvános.
(8) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(9) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg."
13. cikk
(1) Az Alaptörvény 25. cikk (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők.
(5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.
(6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(7) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti."
(2) Az Alaptörvény 25. cikke a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg."
14. cikk
Az Alaptörvény 27. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki."
15. cikk
(1) Az Alaptörvény 29. cikk (3)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a legfőbb ügyész sarkalatos törvényben meghatározott ügyekben az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adhat utasítást. Ez a rendelkezés nem érinti az Országos Bírósági Hivatal elnökének a 27. cikk (4) bekezdése szerinti jogát, valamint az egyes ügyészségeknek azt a jogát, hogy az illetékességi területükön működő bármely bíróság előtt vádat emeljenek. (4) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
(5) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(6) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(7) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet."
(2) Az Alaptörvény 29. cikke a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg."
16. cikk
Az Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat."
17. cikk
(1) Az Alaptörvény 37. cikk (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg."
(2) Az Alaptörvény 37. cikke a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra rendelkezésre álló összeg nem elegendő, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. (7) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (l)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg."
18. cikk
Az Alaptörvény "ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK" rész megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
"ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK"
19. cikk
Az Alaptörvény 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozat és annak indokolása az Alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe."
20. cikk
Az Alaptörvény "ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK" része a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:
"6. Április 25. napja - az Alaptörvény kihirdetésének emlékére - az Alaptörvény napja.
7. A helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor."
21. cikk
Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései 5-31. cikkének számozása az Alaptörvény "ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK" része 8-26. pontjára módosul:
"8. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát.
9. A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.
10. Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.
11. Az Alaptörvény hatálybalépése - a 9-18. cikkben meghatározottak szerinti kivétellel -nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselő-testületek, valamint az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását.
12. Az Alaptörvény
a) 3. és 4. cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgyűlési képviselő,
b) 12. és 13. cikkét a hivatalban levő köztársasági elnök,
c) 20. és 21. cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban levő tagja,
d) 27. cikk (3) bekezdését a hivatalban levő bírósági titkár,
e) 33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyűlés hivatalban levő elnöke és
f) 35. cikk (3)-(6) bekezdését a hivatalban levő helyi önkormányzati képviselő-testület és polgármester
megbízatása tekintetében is alkalmazni kell.
13. Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvény hatálybalépésével kezdődik.
14. (1) A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
15. (1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkor követelményét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az Alaptörvény hatálybalépését követően kiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni.
(2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követően kinevezett bíróra kell alkalmazni.
16. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásuk megszűnik az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnésével.
17. A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
18. A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, annak hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyei képviselőtestület a megyei közgyűlés jogutódja.
19. (1) Az Alaptörvény rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépését követően kezdődő első ülésétől kell alkalmazni.
(3) Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás - ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett - megszűnik. Az indítványozó az indítványt - sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint - ismételten benyújthatja.
(4) A 2012. január l-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.
(5) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december 31-éig alkalmazni kell.
20. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 26. § (6) bekezdését, 28/D. §-át, 28/E. §-át, 31. § (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követően is alkalmazni kell
21. A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét először az országgyűlési képviselőknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló Országgyűlés munkájában kell biztosítani.
22. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti -a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit.
23. Kihirdetett
a) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra,
b) szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra,
c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény veszélyhelyzetre,
d) megelőző védelmi helyzetre az Alaptörvény megelőző védelmi helyzetre,
e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19/E. §-a szerinti helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra és
f) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
24. (1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.
(2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.
25. (1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására 2013. december 31-ig alkalmazni kell.
(2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 44/B. § (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell. 2011. december 31-ét követően törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek.
(3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 22. § (1) és (3)-(5) bekezdését az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerinti sarkalatos törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell. Az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése és 7. cikk (3) bekezdése szerinti sarkalatos törvényt az Országgyűlés 2012. június 30-ig alkotja meg.
(4) 2012. december 31-ig az Országgyűlés egyes döntéseinek meghozatalát sarkalatos törvény minősített többséghez kötheti.
26. (1) Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések) 2012. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,
b) az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló 1972. évi I. törvény,
c) az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény,
d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény,
e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX. törvény,
f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény,
g) az Alkotmány 2010. május 25-ei módosítása,
h) az Alkotmány 2010. július 5-ei módosítása,
i) az Alkotmány 2010. július 6-ai módosításai,
j) az Alkotmány 2010. augusztus 11-ei módosításai,
k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény,
1) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény,
m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXIII. törvény,
n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló 2011. évi LXI. törvény,
o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLVI. törvény, és
p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLIX. törvény."
22. cikk
(1) Az Alaptörvény
a) "NEMZETI HITVALLÁS" részében az "A velünk élő" szövegrész helyébe a "Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő" szöveg, a "kommunista diktatúrák" szövegrész helyébe az "a kommunista diktatúra" szöveg, a "jogrendünk alapja: szerződés" szövegrész helyébe a "jogrendünk alapja, szövetség" szöveg,
b) F) cikk (2) bekezdésében a "megyékre" szövegrész helyébe a "fővárosra, megyékre" szöveg, a "városokban" szövegrész helyébe a "fővárosban és a városokban" szöveg,
c) P) cikk (2) bekezdésében a "mezőgazdasági üzemre" szövegrész helyébe a "családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre" szöveg,
d) T) cikk (1) bekezdésében az "Alaptörvényben" szövegrész helyébe az "Alaptörvény és az Alaptörvényben" szöveg,
e) XV. cikk (5) bekezdésében a "gyermekeket" szövegrész helyébe a "családokat, a gyermekeket" szöveg,
f) XVII. cikk (2) bekezdésében a "vagy munkabeszüntetést tartsanak" szövegrész helyébe az "amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát" szöveg,
g) XIX. cikk (1) bekezdésében a "rokkantság" szövegrész helyébe a "fogyatékosság" szöveg,
h) 1. cikk (2) bekezdés e) pontjában az "a legfőbb ügyészt" szövegrész helyébe az "az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt" szöveg,
i) 5. cikk (4) bekezdésében a "Házszabályban" szövegrész helyére a "házszabályi rendelkezésekben" szöveg,
j) 5. cikk (6) bekezdésében a "Házszabály" szövegrész helyébe a "házszabályi rendelkezések" szöveg,
k) 9. cikk (3) bekezdés j) pontjában az "a legfőbb ügyész" szövegrész helyébe az "az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész" szöveg,
1) 9. cikk (3) bekezdés 1) pontjában az "elnökét" szövegrész helyébe az "elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét" szöveg,
m) 13. cikk (2) bekezdésében a "szándékos" szövegrész helyébe az "a szándékos" szöveg,
n) 24. cikk (3) bekezdés a) pontjában a "c) és e)" szövegrész helyébe a "c), e) és f)" szöveg,
o) 24. cikk (3) bekezdés c) pontjában az "f)" szövegrész helyébe a "g)" szöveg,
p) 26. cikk (2) bekezdésében a "Kúria elnöke" szövegrész helyébe a "Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke" szöveg,
q) 29. cikk (1) bekezdésében a "legfőbb ügyész és az ügyészség" szövegrész helyébe a "legfőbb ügyész és az ügyészség független," szöveg, az "az állam büntetőigényét érvényesíti" szövegrész helyébe a "mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője" szöveg,
r) 29. cikk (2) bekezdésében az "ügyészség törvényben meghatározottak szerint" szövegrész helyébe az "ügyészség" szöveg,
s) 29. cikk (2) bekezdés a) pontjában a "jogokat gyakorol" szövegrész helyébe a "törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol" szöveg,
t) 29. cikk (2) bekezdés d) pontjában a "törvény által meghatározott" szövegrész helyébe az "a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott" szöveg,
u) 32. cikk (5) bekezdésében a "fővárosi és a megyei" szövegrészek helyébe a "fővárosi és megyei" szöveg, a "jogalkotási kötelezettsége" szövegrész helyébe a "rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége" szöveg, a "jogalkotási kötelezettségének" szövegrész helyébe a "rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének" szöveg, az "önkormányzati rendeletet" szövegrész helyébe az "önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati határozatot" szöveg
lép.
(2) Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései 8. cikkében a "9-18. cikkben" szövegrész helyébe a "12-18. pontban" szöveg lép.
23. cikk
(1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
(3) Az Alaptörvény e módosításának hatálybalépésével egyidejűleg az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét a hivatalos lapban közzé kell tenni.
(4) A 21. cikk és a 22. cikk (2) bekezdése nem érinti az átszámozott rendelkezések hatályát.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az alkotmányozó Országgyűlés Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (a továbbiakban: Alaptörvény) Záró rendelkezéseinek 3. pontjában akként rendelkezett, hogy az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket alkotmányozói minőségében egy külön dokumentumban fogadja el. Az Országgyűlés ez alapján fogadta el Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseit (2011. december 31.) (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések). Maga az Átmeneti rendelkezések, majd 2012. júniusi kiegészítését követően az Alaptörvény is rögzítette, hogy az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezi. Az alkotmányozó tehát akként rendelkezett, hogy a tartalmilag egységes Alaptörvényt formailag két részre osztja, amelynek első részében található "törzsszöveget", a második rész átmeneti rendelkezései követik. Az alkotmányozó nagy szabadságot élvez abban, hogy mit és milyen formában kíván megjeleníteni alkotmányi, alaptörvényi szinten; szabad akarata van abban, hogy az Alaptörvényt két részre ossza, és hogy maga szabja meg az egyes alaptörvényi rendelkezések helyét. Az alkotmányozó Országgyűlés élt ezzel a szabadsággal, amikor a fentiek szerint osztotta fel az Alaptörvényt, ugyanakkor maradéktalanul betartotta az Alkotmányban, majd az Alaptörvényben rögzített, az Alaptörvény, illetve az Átmeneti rendelkezések megalkotására vonatkozó kötelező előírásokat: alkotmányozói minőségben, valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával fogadta el a két dokumentumot.
Az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII. 29.) AB határozatával formai okból, közjogi érvénytelenség címén az Átmeneti rendelkezések több rendelkezését megsemmisítette. Kiemelte az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény egységes jogi dokumentum, így valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módon be kell épülnie az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó nem átmeneti rendelkezések nem jelenhetnek meg az Alaptörvényen kívül elhelyezkedő önálló jogszabályban és annak módosításaiban. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem semmisítette meg az Átmeneti rendelkezéseknek az Alaptörvényhez kapcsolódó, ténylegesen átmenetinek minősített szabályait, amelyek megfeleltek az Alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak.
Az alkotmányozó Országgyűlés az Alkotmánybíróság döntését tudomásul véve nemcsak a megsemmisített rendelkezéseket, de az Átmeneti rendelkezések teljes tartalmát be kívánja építeni az Alaptörvénybe annak módosítására irányuló jelen javaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerint. A Javaslat az Átmeneti rendelkezések egyes megsemmisített rendelkezéseit az Alaptörvény egy-egy cikkéhez illeszti be, másokat a Záró rendelkezések közé, a meg nem semmisített részeket pedig teljes egészében a Záró rendelkezések végére helyezi el. Ezzel az Átmeneti rendelkezéseket tartalmilag és formailag is kiüresíti, de formailag nem szünteti meg, így hangsúlyozva, hogy az Átmeneti rendelkezések meg nem semmisített, alaptörvényi szintű rendelkezései formálisan továbbra is, folyamatosan hatályban vannak, csupán az Alaptörvény törzsszövegébe épülnek be.
A Javaslat több további alkotmánybírósági határozat megállapításaira tekintettel is kívánja módosítani az Alaptörvényt. A 43/2012. (XII. 20.) AB határozatban kifejtetteket tudomásul véve alaptörvényi szinten jeleníti meg a Javaslat a család fogalmának alapját. A választási médiakampány alaptörvényi szabályozása során a Javaslat a közvélemény megfelelő tájékoztatását és a pártok esélyegyenlőségének biztosítását szem előtt tartva vonja le a megfelelő következtetéseket az 1/2013. (I. 7.) AB határozatból. A 38/2012. (XI. 14.) AB határozat megállapításait figyelembe véve a Javaslat megteremti a megfelelő védelmet közterületeink nem rendeltetésszerű használatával szemben. Töretlen alkotmánybírósági gyakorlatot emel alaptörvényi szintre a Javaslat, amikor rögzíti, hogy az Alaptörvényt, illetve annak módosítását az Alkotmánybíróság a megalkotásukra, illetve kihirdetésükre vonatkozó alaptörvényi eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. A korábbi alkotmánybírósági gyakorlat és a közösségek méltóságának fokozottabb védelmére vonatkozó társadalmi igény indokolja továbbá az Alaptörvény ez utóbbi elvárásoknak megfelelő módosítását, amely hatékonyabb fellépést biztosít a gyűlöletbeszéddel szemben.
A Javaslat az Alaptörvény védelme, a jogérvényesítési lehetőségek bővítése, az eljárások hatékonyságának növelése érdekében szélesíti az Alkotmánybíróságtól utólagos normakontrollt kérni jogosultak körét, növeli az alkotmánybírósági eljárások átláthatóságát, rögzíti az Alkotmánybíróság indítványhoz kötöttségét és bizonyos esetekben gyorsítja eljárását.
A Javaslat több egyéb, elsősorban egyértelműsítő pontosítást is javasol az Alaptörvényen, amelynek egységes szerkezetben történő közzétételét is előírja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. cikkhez
A Javaslat kiegészíti az Alaptörvény házasság és család védelmét deklaráló L) cikkét, kifejezésre juttatva, hogy a családi kapcsolat alapjának a házasságot és a szülő-gyermek viszonyt tekinti. A szülő-gyermek kapcsolat alapja leggyakrabban a leszármazás, ilyen kapcsolatot keletkeztet azonban a vér szerinti leszármazáson felül az örökbefogadás, illetve az örökbefogadó gyámság is. A Javaslat célja, hogy megerősítse a társadalmi alapintézménynek minősülő család alaptörvényi szintű védelmét a történelmi hagyományoknak megfelelően.
A 2. cikkhez
A Javaslat megteremti a jogrend alapjául szolgáló norma és annak módosítása előzetes, az ezek megalkotásra vonatkozó, Alaptörvényben meghatározott eljárási szabályok megtartására szorítkozó alkotmánybírósági kontroll lehetőségét. Az előzetes normakontrollt a hagyományoknak megfelelően a köztársasági elnök indítványozhatja. Az Alkotmánybíróság eljárására és a követelmények megsértésének megállapítása esetére vonatkozó szabályokat a
Javaslat az Alaptörvénynek az Alkotmánybíróságot szabályozó 24. cikkébe illeszti be, ehelyütt csak azt az esetet szabályozza, ha a testület nem állapítja meg a követelmények megsértését: ekkor a köztársasági elnök a norma aláírására és a kihirdetés elrendelésére köteles.
A 3. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések kommunista diktatúrával kapcsolatos rendelkezései átvételekor az általános megállapításokat követően úgy rendelkezik, hogy a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a Javaslatban foglalt konkrét, normatív rendelkezésekben meghatározottak szerint kell biztosítani.
A Javaslat a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottságának működéséről rendelkezik. A Javaslat szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata, hogy feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, valamint a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a tevékenységének eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi. A Javaslat megfogalmazása az érintett feladatokat nem teszi kizárólagosan a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladatává, nem zárja ki, hogy azok ellátásában egyéb szervek, szervezetek is közreműködhessenek.
A kommunista diktatúra ma még élő egykori hatalombirtokosait egykori szerepükre tekintettel a Javaslat a hivatalos személyekkel, illetve a közszereplőkkel azonos megítélés alá vonja, abban az esetben is, ha ma már aktív közhatalmi, közéleti tevékenységet nem folytatnak. Ebből következően a kommunista hatalom egykori birtokosai a személyiségi jogaik védelmére korlátozottabb mértékben tarthatnak igényt. A múlt valósághű feltárása, a társadalom igazságérzetének és az áldozatok legalább erkölcsi elégtételének biztosítása szempontjából kiemelten fontos közérdek a kommunista hatalombirtokosok egykori valós szerepének és tetteinek nyilvánosság előtti megnevezése. Erre figyelemmel a Javaslat külön is nevesíti, hogy az kommunista hatalom birtokosai tűrni kötelesek - a szándékosan tett valótlan állítások kivételével - az egykori szerepükkel kapcsolatban a személyükre tett nyilvános állításokat, akkor is, ha azok egyébként a becsület csorbítására alkalmasnak lennének tekintendők. Kiemeli továbbá a Javaslat, hogy az egykori hatalombirtokosok személyes adatai - ha azok a diktatúra működésével összefüggő szerepükkel és cselekményeikkel kapcsolatosak - közérdekből nyilvánosak.
A Javaslat szerint a kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető, és a csökkentésből származó bevételt a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani. A rendelkezés célja az, hogy a kommunista diktatúra vezetőinek az e minőségükre tekintettel vagy azzal összefüggésben szerzett jogszabályon alapuló juttatásait alkotmányosan csökkenteni lehessen. Az Alaptörvény egyéb, az alapvető jogokról szóló rendelkezéseiből is értelemszerűen következően a törvényben meghatározottak szerinti csökkentésnek a társadalom igazságérzete biztosításának céljával arányosnak kell lennie. A Javaslat a kommunista diktatúra vezetői által élvezett juttatások csökkentéséből eredő - a jelenlegi helyzethez képest megtakarításként jelentkező - bevételt a méltányosság jegyében a kommunista diktatúra kárvallottjainak sérelmeit, azok következményeit enyhítő célokra, illetve - az emberi élet elvételével okozott és az időmúlás folytán jóvátehetetlenné vált sérelmekre tekintettel - az áldozatok emlékének ápolását elősegítő tevékenységekre rendeli fordítani.
A Javaslat értelmében nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúra időszakában elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. A Javaslat által érintett bűncselekmények pontos körét és megnevezését törvény határozza meg.
A Javaslat nem töri meg a "nullum crimen sine lege" elvét, csak azok, a kommunista diktatúrában elkövetett cselekmények tartoznak a hatálya alá, amelyeket már az elkövetés időpontjában is büntetni rendelt az akkor hatályos büntető törvény, ugyanakkor pártállami politikai érdekből a bűncselekmény üldözése mégsem történt meg. A Javaslat szerint a pártállami tisztviselők által, illetve az ő érdekükben vagy csupán a kifejezett vagy hallgatólagos egyetértésükkel elkövetett súlyos bűncselekmények üldözésének politikai okból történő elmaradása miatt a kommunista diktatúra időszakát a bűncselekmény büntethetőségének elévülése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Mindezek alapján a Javaslat azt biztosítja, hogy a demokratikus jogállamnak - amelyet 1990. május 2-ától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számít -, lehetősége legyen ugyanolyan időtartamban üldözni a kommunista diktatúrában elkövetett súlyos bűncselekményeket, mint amilyenben az elkövetéskor hatályos jog szerinti elévülési szabályok alapján akkor üldözhette volna, ha az elkövetés időpontja nem a bűncselekménnyel szemben "elnéző" kommunista diktatúra időszakára esik. A Javaslat figyelemmel van az 1990. május 2-a és az Alaptörvény hatálybalépése között eltelt időre is. Ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy azokban az esetekben, amikor az elkövetés időpontjára és az elkövetéskor hatályos elévülési szabályokra tekintettel már a demokratikus jogállamnak is lett volna lehetősége a bűncselekmény üldözésére - de ezzel még nem élt -, akkor a demokratikus jogállam csak annyi további időt kap az érintett bűncselekménynek az Alaptörvény hatálybalépését követő üldözésére, amennyitől a kommunista diktatúra időszaka fosztotta meg.
A Javaslat által az érintett bűncselekményeknek a demokratikus jogállam általi üldözésére biztosított, az Alaptörvény hatálybalépésétől számított elévülésre a Javaslatban meghatározottakon kívül egyebekben törvényi szabályok irányadók, így a törvényi szintű szabályok szerint alkalmazhatók az elévülés félbeszakításának jogkövetkezményei is.
A Javaslat emellett tartalmazza az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlásának lezárásához kapcsolódó rendelkezéseket is. Az érintett károsultak számára a Javaslat szerinti módosítás hatálybalépését követően új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg. A módosítás hatálybalépése a korábban jogszabályban megállapított kárpótlási jogcímeket nem érinti, azok alapján egyedi jogalkalmazói döntés pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlási jogosultságot állapíthat meg.
A Javaslat értelmében a mindenkori kommunista állampártnak, valamint az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai állami tulajdont képeznek és azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni, tekintettel arra, hogy e szervezetek a kommunista diktatúrában közfeladatot láttak el, és indokolt az iratanyaguk egységes kezelése.
A 4. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések egyházakra vonatkozó szabályának átültetése és az Alaptörvény rendelkezéséhez illesztése körében új fogalomként a vallási tevékenységet végző szervezeteket is a szabályozás alanyává teszi. Emellett az Alaptörvény VII. cikk új (2) bekezdése rögzíti, hogy a vallásszabadság jogának valamennyi személy és szervezet általi, egyéni vagy együttes gyakorolhatósága mellett az állam sajátos - egyházi - jogállást biztosíthat a vallási tevékenységet végző szervezetek részére.
E jogállás célja az, hogy e szervezetek a közösségi célok elérése érdekében hatékonyabban fejthessék ki tevékenységüket, ezt az állam az egyházi jogállással rendelkezőkre vonatkozó szabályozással elősegíthesse [ami természetesen nem akadálya annak, hogy - a jogalkotónak az adott életviszonyra vonatkozó döntésétől függően azonos vagy más módon - a közösségi célok elérése érdekében való együttműködés az egyházi jogállással nem rendelkező (vallási vagy más célú) szervezetekkel is megvalósuljon].
Az egyházi jogállás megszerzésének feltétele az ehhez az Alaptörvény VII. cikk új (4) bekezdése szerint sarkalatos törvényben előírt követelmények teljesítése. Az Alaptörvény új szövege ezek közül a tartós működést és a társadalmi támogatottságot emeli ki, amelynek szükséges mértékét a törvényhozó állapíthatja meg. Az alapjogok gyakorlásának és védelmének az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti általános alaptörvényi elveivel összhangban ezekhez törvényi szabályozásban szükségképpeni feltételként társulhat a vallási jelleg és a kellő szervezeti keretek megléte, valamint az alapjogokat nem sértő működés.
Az Alaptörvény VII. cikk új (2) bekezdése rögzíti azt is, hogy az egyházi jogállás sarkalatos törvényben foglalt, a konkrét szervezet ekként való elismerésére vonatkozó rendelkezés alapján keletkezhet.
Az Alaptörvény VII. cikk új (3) bekezdése a hatályos alaptörvényi szabály módosításával egyértelművé teszi, hogy az egymástól különvált működés előírása vonatkozik az egyházként el nem ismert, vallási tevékenységet végző szervezetek és az állam viszonyára is, valamint az alapjoggyakorlás körében az önállóság e szervezeteket is megilleti.
Az 5. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvény IX. cikkét egy olyan új rendelkezéssel egészíti ki, amely a (2) bekezdéshez kapcsolódva, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében előírja, hogy - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - az országos támogatottsággal rendelkező pártok és más jelölő szervezetek számára az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően ingyenesen és egyenlő feltételek mellett biztosítani kell a választási politikai hirdetések közszolgálati médiaszolgáltatásokban való közzétételét. A Javaslat a választási kampányban különös súllyal bíró lineáris médiaszolgáltatások területén úgy kíván egyenlő esélyeket teremteni és a kampányra fordított költségeknek gátat szabni, hogy egyenlő feltételekkel és ingyenesen biztosítja a közszolgálati (közösségi) médiában a választási hirdetéseket az országos támogatottsággal bíró jelölő szervezeteknek. Ezzel párhuzamosan a Javaslat előírja, hogy sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételét korlátozhatja.
A Javaslat alaptörvényi szintjen kívánja rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítási szabadság külső korlátja lehet az emberi méltóság, másrészt meg kívánja teremteni az alkotmányos alapjait annak, hogy a közösségek méltóságának megsértése esetén polgári jogi eszközökkel lehessen szankcionálni a gyűlölködő megnyilvánulások bizonyos eseteit.
Az Alkotmánybíróság erre vonatkozó korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az Alaptörvény módosításával indokolt megalapozni. A Javaslat a rendelkezésben felsorolt közösségek méltóságát sértő közlésekkel szemben igénybe vehető jogi eszközök kialakításának az alkotmányos szabályait rögzíti. A hazai bíróságok egységesnek mondható jogalkalmazási gyakorlata a személyiségi jogok megsértését csak abban az esetben tartja megállapíthatónak, ha a jogsértő magatartásából közvetlenül vagy közvetve, de egyedileg megállapítható a sértett személye. Ily módon, ha valaki a gyűlöletbeszéd címzettjének tekinti magát, de a személye a gyűlölködő megnyilvánulás alapján nem válik egyedileg beazonosíthatóvá, elesik a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségétől. A Javaslat ezért rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. A Javaslat alapján az ilyen, a közösségeket sértő megnyilvánulások esetén lehet az emberi méltóság megsértése miatti igényeket bíróság előtt érvényesíteni. A Javaslat alapján lehetőség nyílik arra, hogy a polgári jogi szabályai szerint a sérelmet szenvedettek személyiségi jogaik megsértése miatt fellépjenek.
A 6. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdésének módosításával az állami felsőoktatási intézmények tekintetében - mivel azok az állami szervezetrendszer részei, működésük a központi költségvetésből biztosított - a gazdálkodási rendjük meghatározását, valamint a gazdálkodás felügyeletét a Kormány feladatává teszi. Ez kiterjed arra, hogy a Kormány - törvényi keretek között - szabályokat állapítson meg ezen intézmények gazdálkodására, valamint arra, hogy a gazdálkodást érintően fenntartói jogkör keretében a Kormány feladatkörrel rendelkező tagja, illetve jogszabállyal létrehozott intézmények, kormányzati szervek útján felügyeleti jogkört gyakoroljon. A gazdálkodási jogkörök e szabályozása a kutatási és tanszabadság érvényesülését nem érinti.
A fentiek mellett az állami és nem állami felsőoktatási intézmények esetében is a gazdálkodás jogszerűségének biztosítása érdekében az ennek követelményeit meghatározó törvényi szabályozás megalkotásának lehetősége továbbra is, külön alaptörvényi említés nélkül is nyitva áll a jogalkotó részére.
A 7. cikkhez
Az Alaptörvény a művelődéshez való jog érvényesülése érdekében rögzíti a felsőfokú oktatásban való részesülés hozzáférhetőségét és a képességeik alapján a felsőfokú oktatásban részesülők - törvényben meghatározottak szerinti, tehát nem mindenkire kiterjedő és nem feltétlen - támogatását.
Annak érdekében, hogy a művelődéshez való jog az állam anyagi támogatásával megvalósuló gyakorlása az Alaptörvény O) cikkével összhangban az egyén mellett a közösség érdekeit is szolgálja, a Javaslat szerint az Alaptörvény XI. cikk új (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy törvény a felsőfokú oktatásban hallgatóként való részvétel anyagi támogatását (a képzés állami finanszírozását) feltételhez kösse. E feltétel két összetevője az alaptörvény M) cikk (1) bekezdése szerinti értékteremtő munka megléte, és az, hogy ez Magyarország közösségeinek érdekét szolgálja. Ennek megfelelően a törvény foglalkoztatás vagy vállalkozás keretében való munkavégzés követelményét állíthatja, akként, hogy az - Magyarországon vagy külföldön - magyar joghatóság alá tartozó jogviszonyban valósuljon meg. Azt az -értelemszerűen a tanulmányok lezárultát követő - időtartamot, amely a felsőfokú oktatásban való részesedéshez nyújtott támogatással arányos feltételt képez, a törvényhozó határozhatja meg, hasonlóképpen a feltételek alóli mentesülés eseteit is.
A 8. cikkhez
Az Alaptörvény XXII. cikke jelenleg államcélként fogalmazza meg az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a biztosítását. A hajlék nélkül élő személyek iránti szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás erősítéseképpen a Javaslat egyértelművé teszi, hogy ezen államcél többek között úgy valósítandó meg, hogy az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a biztosítása mellett a Javaslat egyértelművé teszi, hogy nem támogatja a közterületek rendeltetésellenes használatát: az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. A közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében törvény vagy helyi önkormányzat rendelete jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. Garanciális szabály, hogy jogellenessé minősítésre csak a jelzett célok megvalósítása érdekében kerülhet sor, és a jogellenessé minősítés csak a közterület meghatározott részére vonatkozóan állapítható meg.
A 9. cikkhez
A Javaslat a Magyarországon élő nemzetiségek szabályozása során az Átmeneti rendelkezések szabályát veszi át, amikor - a húsz éve fennálló rendszeren nem változtatva -meghatározza, hogy a vonatkozó sarkalatos törvény mely feltételekhez kötheti a nemzetiségként való elismerést.
A 10. cikkhez
A Javaslat - figyelemmel az Országgyűlés plenáris ülésezésével összefüggő, a kirívóan sértő kifejezések szankcionálása terén megjelenő határozott parlamenti fellépésre - az
Alaptörvényben egyértelműen és világosan jelezni kívánja, hogy az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése alapvető jogpolitikai érdek és erkölcsi követelmény. A Javaslat ezeknek a követelményeknek a tükrében rögzíti, hogy az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.
A Javaslat világossá teszi továbbá, hogy a törvényalkotónak egy olyan szerv működtetésével kell biztosítania az Országgyűlés biztonságát - fizikai védelmét, belső működéséhez kapcsolódó rendészeti feladatokat -, amelyet az Országgyűlés elnöke irányít.
A 11. cikkhez
A Javaslat a 2. és a 12. cikkel összhangban kiegészíti a köztársasági elnök feladat- és hatásköreinek felsorolását az Alaptörvény és módosítása előzetes, a megalkotási követelmények megtartására vonatkozó alkotmánybírósági vizsgálata kezdeményezésének jogával.
A 12. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvény Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozását több ponton is változtatni célozza annak érdekében, hogy a testület minél jobban megfelelhessen Alaptörvény-védő szerepének. A legfontosabb újítása a Javaslatnak, hogy az utólagos normakontroll kezdeményezésének jogát a Kúria elnökére és a legfőbb ügyészre is kiterjeszti, így az igazságszolgáltatási rendszer legfontosabb szereplőinek is közvetlenül lehetősége nyílik az általuk alaptörvény-ellenesnek vélt jogszabályok alkotmánybírósági vizsgálatának kezdeményezésére.
Bővíti az utólagos normakontroll lehetséges kezdeményezőinek körét a Javaslat az önkormányzati rendeletek tekintetében is, amikor rögzíti, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal is jogosult a helyi jogszabályok alkotmányossági vizsgálatának kezdeményezésére. Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv ezen új eszközzel hatékonyabban láthatja el az Alaptörvény 34. cikk (4) bekezdésben meghatározott feladatát.
A Javaslat a 2. és 11. cikkel összhangban tovább bővíti az Alkotmánybíróság hatáskörét, amikor megállapítja, hogy a jogrendszer alapjául szolgáló norma és annak módosítása tekintetében az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartása vizsgálatára a testület hatáskörrel rendelkezik. Annak érdekében, hogy az Alaptörvény vagy annak módosítása kapcsán ne állhasson fenn tartós jogbizonytalanság, mind a kezdeményezésre, mind a döntésre harminc napos határidőt szab a Javaslat. Előzetes normakontrollt a törvényekhez hasonlóan a köztársasági elnök, utólagos normakontrollt a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa kérhet. Természetesen a testület e körben tartalmi vizsgálatot nem folytathat, hatásköre csak az eljárási követelmények megtartásának vizsgálatára terjed ki. Ha a testület előzetes vizsgálat körében mondja ki az eljárási követelmények megsértését, a normát az Országgyűlés újra köteles megtárgyalni (ezt követően nincs kizárva a köztársasági elnök újbóli alkotmánybírósághoz fordulása sem). Utólagos vizsgálat esetén a testület a vizsgált normát megsemmisítheti, ha úgy ítéli meg, hogy az a norma megalkotására és kihirdetésére vonatkozó szabályok megsértésével született.
Garanciális jelentőségű a Javaslat azon eleme is, mely a bírói kezdeményezésre történő normakontroll esetére - a perek további elhúzódásának megakadályozására, a tisztességes eljáráshoz való jogra tekintettel - 30 napos határidőt szabna az Alkotmánybíróság számára.
További garanciális javaslatot tartalmaz az alaptörvény tervezett 24. cikk új (7) bekezdése, amely az Alkotmánybíróság eljárásának átláthatóbbá tételét szolgálja azzal, hogy előírja a jogszabály megalkotójának, törvény kezdeményezőjének vagy ezek képviselőinek meghallgatását, vagy véleményének beszerzését sarkalatos törvényben meghatározottak szerint. A Javaslat további, a nyilvánosságot elősegítő rendelkezést állapít meg.
A Javaslat a fentiek mellett az indítványhoz kötöttség szabályozását alaptörvényi szintre emeli akként, hogy az Alkotmánybíróság csak abban az esetben vonhatja vizsgálat alá a jogszabálynak az indítvánnyal nem érintett rendelkezését, ha az a felülvizsgálni kért szabállyal szoros tartalmi összefüggésben áll.
A 13. cikkhez
A Javaslat alaptörvényi szintre emeli a bírósági szervezet központi igazgatását ellátó szervet, meghatározva a választás szabályait is. A Javaslat ennek megfelelően rögzíti, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja az Országgyűlés. Emellett a Javaslat a közigazgatási és munkaügyi bíróságra való példálózó utalás elhagyását célozza a 25. cikk (4) bekezdéséből.
A 14-15. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések 11. cikk (3) és (4) bekezdésének átvétele során az Országos Bírósági Hivatal és a legfőbb ügyész ügyáthelyezési jogát úgy módosítja, hogy az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében csak sarkalatos törvényben meghatározott ügyek (ügycsoport) tárgyalására kerülhet sor a törvényben meghatározott illetékességi szabályoktól eltérően.
A 16. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések 28. cikk (2) bekezdésében szereplő szabályt veszi át a terminológia egységesítése mellett. Ennek megfelelően törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet a helyi önkormányzat alkalmazásában álló jegyző és más ügyintéző (így például az anyakönyvvezető) számára is meghatározhat államigazgatási feladatot.
A 1 7. cikkhez
Az Alaptörvény 37. cikk (5) bekezdésében a Javaslat az eredetileg az Átmeneti rendelkezésekben szereplő, az államadósságnak a teljes hazai össztermék felét meghaladó mértékű időszakában keletkezett, adó- és költségvetési tárgyú előírások alkotmánybírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályt akként pontosítja, hogy az nem az ezen időszakban kihirdetett, hanem az ekkor hatályba lépett szabályokra vonatkozzon, és nem kizárólag teljes törvényekre, hanem törvényi rendelkezésekre is irányadó legyen. Emellett tisztázza azt is, hogy az államadósságnak az Alaptörvényben előírt szintre való csökkenése esetén a jövőre nézve e szabályokra vonatkozóan is megnyílik a teljes körű alkotmánybírósági felülvizsgálat lehetősége, az csak a korábbi időszak tekintetében (ex tunc jogkövetkezmények tekintetében) marad korlátozott.
A Javaslat továbbá a szintén az Átmeneti rendelkezések közül átvett, az állam terhére jogalkalmazói döntésből keletkező fizetési kötelezettségek fedezetére vonatkozó szabályt akként pontosítja, hogy az e célból való adókivetés abban az esetben mellőzhető, ha a központi költségvetésben van elegendő, e célra rendelkezésre álló összeg. Ezen összeg megléte biztosítható az elfogadott költségvetési törvényben eleve tervezett előirányzattal - amelynek kerete elegendő, vagy külön döntés nélkül és a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül túlléphető -, illetve az előirányzatra való utólagos - a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodásra szintén tekintettel lévő - átcsoportosítással.
A 18. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvény utolsó részének címét Záró és vegyes rendelkezésekre változtatja, ennek megfelelően az Alaptörvény e része nem csak a szigorú értelemben vett záró rendelkezéseket tartalmazhatja.
A 19. cikkhez
A Javaslat előírja, hogy az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozat és annak indokolása az Alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe, azaz az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően meghozott határozataira nem hivatkozhat. E rendelkezés célja, hogy az Alaptörvény rendelkezései az Alaptörvény összefüggéseivel együtt, a korábbi Alkotmány rendszerétől függetlenül kerüljenek értelmezésre. E rendelkezéssel az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom egyértelművé teszi, hogy az Alkotmánybíróság nincs kötve a korábbi Alkotmány alapján meghozott határozataihoz. Ez természetesen nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a testület az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor a korábbival megegyező következtetésre jusson, ahogyan azt a lehetőséget is biztosítja, hogy az Alaptörvény egészének kontextusában a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. E rendelkezés tehát nem korlátozza, hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az Alaptörvény értelmezése tekintetében. A Javaslat e körben figyelemmel volt arra is, hogy a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat több elemét is alaptörvényi szintre emelte már az alkotmányozó.
A 20. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések két elemét emeli át a Záró és vegyes rendelkezések körébe: egyfelől rögzíti, hogy április 25. napja az Alaptörvény kihirdetésének emlékére az Alaptörvény napja, másfelől átmeneti szabályként meghatározza, hogy a helyi önkormányzati
képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor. Ezzel azt rögzíti az alkotmányozó, hogy a jelenleg hivatalban levő önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre a megválasztásukkor fennálló szabályok érvényesek: megbízatásuk négy évre szól. Az Alaptörvény önkormányzati ciklust öt évre emelő rendelkezése tehát csak a soron következő általános önkormányzati választástól lesz irányadó.
A 21. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezéseknek az alkotmánybíróság döntése által nem érintett rendelkezéseinek Alaptörvénybe való formai inkorporációját végzi el annak elvi éllel történő megállapítása mellett, hogy az átszámozás a rendelkezések hatályát nem érinti.
A 22. cikkhez
A Javaslat 22. cikke elsődlegesen kodifikációs pontosításokat tartalmaz [ilyen például az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdésében a "rokkantság" szövegrész módosítása a "fogyatékosság" szövegre]. A Javaslat továbbá más módosításokhoz kapcsolódó pontosításokat tartalmaz [a Javaslat 13. cikke például az Alaptörvénybe emeli az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogintézményét, amely változtatást az Alaptörvény más rendelkezéseiben is meg kell jeleníteni], illetve az Átmeneti rendelkezések önkormányzati határozatok pótlásának lehetőségére vonatkozó rendelkezését is az Alaptörvénybe emeli. Emellett a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az alkotmányozó alaptörvényi szinten nem kívánja meghatározni az Országgyűlés házszabályi rendelkezéseinek formáját.
A 23. cikkhez
A cikk a Javaslat hatálybaléptető rendelkezését tartalmazza, valamint előírja a módosítást követően az Alaptörvény egységes szerkezetű közzétételét.