A Székesfehérvári Törvényszék P.20476/2016/11. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §] Bíró: Moróczné dr. Medgyasszay Júlia

íéSzékesfehérvári Törvényszék

27.P.20.476/2016/n.szám

A Székesfehérvári Törvényszék a dr. Szenczi Géza ügyvéd által képviselt felperesnek - az

Jogi Osztálya által képviselt alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megfizetése iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

a keresetet elutasítja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000,-(tizenkettőezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy fellebbezési tárgyalás tartását kérhetik ha, a fellebbezés a perköltség viselésére vonatkozik, illetőleg csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, avagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ellenkező esetben a másodfokú bíróság a felsorolt esetekben a fellebbezést tárgyaláson kívül fogja elbírálni.

A másodfokú bíróság a felsorolt eseteken kívül akkor is tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha ezt a felek közösen kérték.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy a fellebbező fél részére az ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet, a közreműködése nélkül eljáró fél nyilatkozata és perbeli cselekménye hatálytalan.

I n d o k o l á s

Felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1.800.000,-Ft kártérítés megfizetésére.

Keresete ténybeli alapjaként előadta, hogy a Bíróság összbüntetésbe foglalta több elítélését, mely összbüntetési ítélettel azt is kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Büntetésének letöltését megkezdte, melynek során a bv. intézet észlelte, hogy az összbüntetésbe foglaló ítélet jogszabálysértő, ezért kezdeményezte annak felülvizsgálatát.

A bíróság ezt a korrekciót elvégezte, és az összbüntetési ítéletnek a feltételes szabadság kizárására vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte. Ezt követően őt a bv. bíró feltételes szabadságra bocsátotta. Mindez azonban azt eredményezte, hogy bár a feltételes szabadság megadása már 2013. augusztus 29. napjától esedékes lehetett volna, csak 2014. április 3-án kezdhette meg egyéb meglévő büntetését, így a szabadulási idő 189 nappal meghosszabbodott.

Alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.

Álláspontja szerint a kereset elbírálásánál a régi Ptk. rendelkezéseit kell figyelembe venni. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben a jogellenes magatartás, a kár bekövetkezte és a kettő közötti okozati összefüggés fennállásának bizonyításán túlmenően a felperesnek azt is igazolnia kell, hogy a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati eszközöket igénybe vette. Miután a felperes sem a bíróság összbüntetést megállapító ítélete, sem a bv. bíró végzése ellen fellebbezéssel nem élt, ez kártérítési igényének érvényesítését kizárja.

Hivatkozott arra is, hogy a felperes más okból nem lett volna feltételes szabadságra bocsátható. A büntetés végrehajtásának megkezdésekor hatályos rendelkezések szerint ugyanis, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdi meg, az feltételes szabadságra nem bocsátható. Ilyen esetben a bv. intézetnek az erre vonatkozó eljárás megindítása iránt kell intézkedni. Adott esetben ezen intézkedés megtételére azért nem került sor, mert más okból a foganatba vételkor a feltételes szabadságból kizárt volt a felperes.

A bíróság a peres felek előadása, a ... Bíróság B.26.447/2012. és a ....bíróság ...... Csoportjának 4.F.330/2014. szám alatti iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

A ....Bíróság a 2012. július 17. napján kelt 28.Bk.26.447/2012/7. szám alatti ítéletével a felperes jogerősen kiszabott három ítéletének összbüntetésbe foglalását rendelte el, annak tartamát 4 év 9 hónap és 15 nap fegyházbüntetésben állapította meg. Egyúttal rögzítette, hogy a felperesfeltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen a felperes és védője nem fellebbezett Az elsőfokú vádhatóság egyéb okból jelentett be fellebbezést, melyet azonban a fellebbviteli főügyészség visszavont. Ennek folytán az összbüntetési ítélet 2012. szeptember 17. napján jogerőre emelkedett.

A... bíróság ...... Csoportja a 2012. október 9. napján kelt 5.Fv.4840/2012/5. számú végzésével szólította fel a felperest a büntetés letöltésének megkezdésére. A felperesnek négy ismert címe volt a bíróság előtt, mely címekre a felhívást postázta. Két lakcímről "Ismeretlen helyre költözött", két lakcímről pedig "Nem kereste" postai jelzéssel érkezett vissza a felhívás.

Ezt követően a bv. bíró 2013. március 27-én elfogatóparancsot bocsátott ki, ennek eredményeként a felperest 2013. május 1.napján őrizetbe vették, majd megkezdte a szabadságvesztés letöltését.

A bv. szerv - figyelemmel arra, hogy az összbüntetési ítélet a felperest a feltételes szabadságra bocsátásból kizárta - nem kezdeményezte a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. 17. §-ában meghatározott eljárást a bv. bírónál. Ezen eljárásnak célja annak megállapítása volt, hogy a büntetés foganatba vételekor hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 47. § (4) bekezdés e) pontjában írt feltétel - miszerint feltételes szabadságra nem bocsátható, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg - fennáll-e.

2014. február 24-én a Börtön az összbüntetés felülvizsgálatát kérte, figyelemmel arra, hogy észlelésük szerint az összbüntetésbe foglalt ítéletek egyike sem zárta ki a felperest a feltételes szabadságra bocsátásból.