A Veszprémi Törvényszék Bf.443/2014/10. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 72. §, 137. §, 179. §, 182. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 173. §, 338. §, 348. §, 352. §, 353. §, 361. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 65. §, 226. §] Bírók: Mészáros Mária, Solymosi István, Szimicsku Edit

A Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság

2. Bf. 443/2014/10. szám

A Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Veszprémben, 2015. év április hó 09. napján megtartott nyilvános ülésen és 2015. október 01. és december 10. napjain megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalások alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A rágalmazás vétsége miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben az Ajkai Járásbíróság 2014. év február hó 26. napján kihirdetett B.272/2013/8. számú ítéletét annyiban megváltoztatja, hogy

- vádlott terhére megállapított rágalmazás vétsége az 1978.évi IV. törvény 179.§ (1) bek. - (2) bek. b) pontja szerint minősül,

- a bíróság a próbára bocsátás időtartamát 1 (egy) évre enyhíti,

- vádlottat 17.865,-(tizenhétezer-nyolcszázhatvanöt) Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezi az állam javára.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

INDOKOLÁS:

Az első fokon eljárt Ajkai Járásbíróság bűnösnek mondta ki vádlott neve vádlottat rágalmazás vétségében /Btk. 226. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont /.

Ezért vádlottat 2 évre próbára bocsátotta.

A járulékos rendelkezések körében kötelezte vádlottat az eljárás során felmerült 3.075 forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg vádlott neve vádlott felmentésért jelentett be fellebbezést.

A Veszprém Megyei Főügyészség Bf.1994/2011/6-I. számú átiratában az indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét annyiban változtassa meg, hogy:

- a vád tárgyává tett cselekmény elbírálására az 1978. évi IV. törvényt alkalmazza, és ezáltal a vádlott terhére rótt cselekményt 1 rendbeli, folytatólagosan elkövetett, a Btk. 179. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétségének minősítse,

- egyebekben az ítéletet hagyja helyben.

A törvényszék a bejelentett fellebbezésre tekintettel a Be. 361 § (1) bekezdése alapján nyilvános ülésen megvizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét, és az azt megelőző eljárást a Be. 348. § (1) bekezdésére is figyelemmel.

Ennek során megállapította, hogy a járásbíróság az eljárási szabályokat betartva az ügyet kellő tárgyalásban részesítette, az ügy helyes ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítást azonban nem vette fel teljes körűen, ezért az elsőfokú bíróság ítélete részbeni felderítetlenségben szenved.

A másodfokú bíróság a részbeni megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében az ügyet a Be. 353. § (1) és (2) bekezdései alapján tárgyalásra tűzte és bizonyítás felvételét rendelte el. Ennek keretében a tárgyalásra idézte a bűncselekmény sértettjét, sértett neve-t és meghallgatta a tekintetben, hogy mikor, illetőleg hány alkalommal terjesztett elő magánindítványt vádlottal szemben a tényállásba foglalt cselekmények kapcsán. Sértett neve tanúvallomásában előadta, hogy 2011. augusztus 4-én terjesztett elő magánindítványt az Ajkai Városi Bíróságon a vádlott által a rádió 2011. július 9-ei, és 2011. július 27-ei műsoraiban elmondottak miatt. A tényállásban szereplő, 2011. augusztus 11-ei sajtótájékoztatón elhangzottak miatt külön feljelentést nem tett, e tekintetben a nyomozóhatóság előtt 2011. november 11-én tett tanúvallomását követően terjesztette elő magánindítványát. Kérdésre előadta azt is, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottakról néhány napon belül tudomást szerzett, továbbá tisztában volt a magánindítvány előterjesztésének időbeli korlátjával is. A tanú kihallgatásán kívül a másodfokú bíróság meghallgatás útján a tárgyalás anyagává tette a rádió műsorban 2011. július 27. napján a vádlott által a sértett vonatkozásában előadottakat, valamint a 2011. július 9-i felvétel anyagát. Sértett neve sértett a törvényszékhez 2015. október 15-én érkezett beadványában megerősítette azt, hogy a feljelentését 2011. augusztus 4-én tette meg, illetőleg a 2011. november 11-én foganatosított tanúkénti kihallgatása során csatolta a több helyen megjelent, a "Létszámcsökkentéskor a leggyengébbek távoznak" címmel vádlott neve vádlott által tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat. E levélhez mellékelte az Ajkai Városi Ügyészség 2011. október 3-án kelt tájékoztatását, melyben értesítik, hogy a 2011. augusztus 4-én benyújtott feljelentése tárgyában - amely 2011. szeptember 29-én érkezett az ügyészségre - rágalmazás vétsége miatt nyomozást rendeltek el.

A lefolytatott bizonyítást követően vádlott védője vádlott neve vádlott felmentését indítványozta bűncselekmény hiányában, álláspontja szerint tényállítás nem hangzott el, a véleménynyilvánítás, az értékítélet pedig jelen körülmények között - figyelemmel a 36/1994. (VI.24) AB határozatban írtakra is - "szinte korlátlan", mindezeken felül vádlott nem gyalázkodott, nem illette a sértettet nyomdafestéket nem tűrő, otromba kifejezésekkel, így a becsületsértés vétsége sem jöhet szóba.

Az ügyész az elsőfokú bíróság ítéletének az írásbeli indítványban tett megváltoztatását, egyebekben pedig a helybenhagyását indítványozta.

Vádlott neve vádlott az utolsó szó jogán azt adta elő, hogy ő a kapott információk alapján a véleményét mondta el, amit továbbra is fenntart, és felmentését kéri.

A másodfokú tárgyaláson történt bizonyításfelvétel eredménye és az iratok tartalma alapján a törvényszék a Be. 352. §. (1) bekezdés a) pontja szerint az ítéleti tényállás személyi, illetőleg történeti részét az alábbiakkal egészítette ki, illetőleg pontosította: