A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20616/2014/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20762/2014/2., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20616/2014/3.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.616/2014/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Koruhely Péter (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bodolai László (címe) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2014. március 7. napján kelt 31.P.20.762/2014/2. számú ítélete ellen a felperes részéről 3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési költséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperesnek a "..." címmel a ... oldalon ... napján megjelent cikkében - valamint az abban link formájában behivatkozott ... és a ... oldalakon szereplő bejegyzésekben - írt valótlan állítások miatt előterjesztett sajtó-helyreigazítás iránti keresetét elutasította. A felperest kötelezte külön felhívásra a Magyar Államnak 36.000 forint előlegezett eljárási illeték, míg 15 napos határidővel a II. rendű alperes javára 24.000 forint perköltség megfizetésére.

A sajtó-helyreigazítás iránti keresetet az Smtv. 12. § (1)-(2) bekezdése, a PK 12. és 14. számú állásfoglalás, az Alaptörvény IX. cikke, valamint a 36/1994. (VI. 24.) AB számú határozat alapján bírálta el.

Az alperesi védekezésre figyelemmel kifejtette, hogy a jogvitában osztotta azt a felperesi álláspontot, miszerint az alperes a linkek útján hozzáférhető tartalomért is felel, ugyanis a link által elérhető cikk tartalmára a szerző utal az írásában, ami azt tükrözi, hogy azt a közlése részének tekinti. A link útján elérhető írás az átlagolvasó számára könnyen megismerhetővé válik, ekként az ott írtak a szerkesztett tartalom részét képezik. Ezért vizsgálta mind a ... oldalon, mind a ... blogon, valamint a ... oldalon megjelent, a linkeken keresztül elérhető cikkeket is. Ennek eredményeként arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kifogásolt írás a felperesi média tevékenységét érintő olyan kritikai vélemény, amely a szabad véleménynyilvánítás határait nem lépte át és azt a közvéleményt formáló médiaszervnek el kell tűrnie. Az alperesnek lehetett olyan véleménye - függetlenül annak helyességétől vagy helytelenségétől - hogy a felperes manipulálta a felvételt. A cikkből kiderül, hogy mely tényekből vontak le ilyen következtetést, ebben a körben a manipuláció véleménynek minősül. A peres eljárásban meghallgatott felvételek alapján tényként állapította meg, hogy elhangzott a "kötelet" bekiabálás, mégpedig ... reagálását megelőzően, ugyanakkor tényként volt megállapítható az is, hogy több bekiabálás is történt. Azt is megállapíthatónak tartotta - és ezt a felperes is elismerte -, hogy a mikroport felvételén érzékelhető, de nem érthető bekiabálás még nem a "kötelet" bekiabálás volt. Ugyancsak megállapítható volt az is, hogy a felperes kamerájának mikrofonja által rögzített bekiabálások közül a "kötelet" szó volt érthető. Az, hogy a szónok melyikre reagált, kétséget kizáróan nem volt tisztázható.

A felperes nyilatkozata alapján rögzítette, hogy a tudósításban a szónokon lévő mikroport által felvett és a kamera mikrofonjával rögzített felvételeket váltva használták fel, a két felvevő különböző helyen volt elhelyezve, azok érzékenysége nem egyforma. Megítélése szerint annak volt jelentősége, hogy a szónok mit érzékelhetett az eseményekből, illetve az átlagnéző hogyan észlelhette azt, amit ... hallott. A közvetítésből az átlagnéző az elsőfokú bíróság álláspontja szerint olyan benyomást szerezhetett a túlnyomórészt mikroportos közvetítés, de a "kötelet" beszólás kamera-mikrofonos váltása által, hogy csupán egyetlen bekiabálás volt az, amit a szónok hallott és ez a "kötelet" kifejezés volt. Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy szakmai, etikai vita körébe tartozik annak kérdése, hogy a felperes ezen magatartása megfelelt-e a szakmai szabályoknak vagy sem, ekként helyreigazításnak helye nem volt.

Sajtó-helyreigazításra a felperesi magatartást manipulációnak minősítő vélemények, függetlenül azok helyességétől vagy helytelenségétől, megalapozottságától vagy megalapozatlanságától, nem adtak alapot.

A fentiekre figyelemmel az egyes sérelmezett közlések vonatkozásában az alábbiakra mutatott rá.

1. "A tudósítás hangsávjának megfelelő részét felhangosították" közlés vonatkozásában kifejtette, hogy a felperes által alkalmazott technika eredményeként a többi bekiabálás közül kiemelkedett a "kötelet" bekiabálás, ami a felhangosításhoz hasonló hatással bírt. A felperes által sérelmezett technikai részlet az átlagolvasó előtt nem bírt jelentőséggel, hiszen az volt a lényeg, hogy hogyan adták vissza a szónok által, illetve a helyszínen érzékelhető valós helyzetet.

2. "A hangsávból kiemelik a bekiabálást" mondatrész körében lényegtelen pontatlanság miatt nem látott lehetőséget a helyreigazításra.

3. "Simán benne van és a felvétel is alátámasztja, igaz kihangosítva" közlést az átlagolvasó szemszögéből, a véleményt kifejtő feltételezéseként értékelte, amely nem helyreigazítható. Tény, hogy elhangzott a "kötelet" bekiabálás, melyet a kameramikrofonos felvétel alátámasztott, a mikroportos felvétel azonban nem. A tárgyaláson bemutatott muszterek alapján rögzítette, hogy a "kötelet" bekiabálás a szónokhoz közelebb lévő mikroportos muszterből nem volt hallható, az emberi fülnél érzékenyebb kameramikrofonos muszterból viszont igen. A szövegösszefüggésből kiderül, hogy a cikkíró azt sérelmezte, hogy a felvétel ugyan alátámasztja a "kötelet" bekiabálást, azt azonban nem mutatja be, amit a szónok érzékel, hanem ahhoz képest kihangosítja a beszólást.

4. "A manipulált részre ügyesen rávágták ... reflektálását" közléskörben arra utalt, hogy a cikk egészéből kiderül, hogy mi a sérelmezett a felperes eljárásában és nem keletkezik olyan látszat, hogy a felperes megvágta volna a szónok beszédét akként, hogy más részre vágta volna rá a sérelmes bekiabálást, mint ahol az elhangzott. Az, hogy az eltérő jelforrásból származó részt manipulált résznek nevezi a cikk, a véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik, amely alapján helyreigazításnak nincs helye.

5. "A muszteren sem lehetne kivenni a bekiabálást" közlést ugyancsak a cikkíró feltételezéseként érzékelte, amely nem helyreigazítható vélemény.

6. "A kihangosítással valóban azt a hatást keltették, hogy a szónoknak hallania kellett a bekiabálást" kommentet akként értékelte, hogy az az átlagolvasó előtt is a kommentelő felperesi eljárásra vonatkozó feltételezés, amely nem helyreigazítható vélemény.