A Fővárosi Törvényszék K.701155/2021/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. § (6) bek.] Bíró: Hajdú Ágnes

..

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 38.K.701.155/2021/6.

A felperes: felperes 1

(cím1)

A felperes képviselője: dr. Dózsa Ernő Ügyvédi Iroda

(cím2, eljáró ügyvéd: dr. Dózsa Ernő)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(cím3)

Az alperes képviselője: dr. Takács Dániel jogtanácsos

A per tárgya: a 2188016317 számú adóügyben keletkezett közigazgatási jogvita

ÍTÉLET

A bíróság az alperes 2188016317 számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - akként változtatja meg, hogy a felperes terhére 2013. január-december időszakra vonatkozóan megállapított 14.057.000,- Ft (tizennégymillió-ötvenhétezer) forint adókülönbözetet, valamint az arra tekintettel megállapított 6.214.000,- Ft (hatmillió-kettőszáztizennégyezer) forint adóbírságot és 1.356.000,- Ft (egymillió-háromszázötvenhatezer) forint késedelmi pótlékot törli.

A kereseti illeték a magyar állam terhén marad.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 800.000,- (nyolcszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2013. évben előfizetéses folyóirat- és hírlapterjesztést, illetve kapcsolódó szolgáltatást nyújtott a lapkiadók részére az ország egész területén, mely tevékenységet részben saját munkavállalóival, részben alvállalkozók bevonásával végezte.

[2] város szám1, szám2, sorszám, szám3, szám4 és, szám4I. kerületeiben 2013. évben két alvállalkozó számlázott szolgáltatást a felperes számára, 2013. január és február hónapban a cég1, majd 2013. március 1. napjától az adóév további részében a cég2

[3] A felperes a cég1-vel 2012. augusztus 1-jén kötött 2012. december 31-ig hatályos alvállalkozói szerződést, melynek hatályát a felek 2012. december 18-án kelt szerződésmódosítás szerint 2013. december 31-ére változtatták, majd 2013. február 25-én 2013. március 31-i hatállyal az alvállalkozói szerződés közös megegyezéssel megszüntetésre került. Az alapszerződést és a módosító szerződést a cég1 részéről személy1 ügyvezető, a felperes részéről személy2 és személy3 igazgatósági tagok, illetőleg személy2 és személy4 írták alá.

[4] A szerződés szerint a cég1 előfizetett hírlap és folyóirat kézbesítési szolgáltatást, valamint kapcsolódó szolgáltatásokat (díjbeszedés, előfizetői adatok módosításának a bejelentése, stb.) nyújtott a felperes részére. Az alvállalkozó köteles volt a beszedett előfizetési díjakat a felperes felé teljes mértékben elszámolni és részére megfizetni a felperes székhelyén annak házipénztárába, vagy a felperes bankszámlájára történő utalással, vagy banki befizetéssel, illetőleg készpénz átutalási megbízással fizethette be. Az alvállalkozó a beszedett előfizetési díjból levonásra, azzal szemben bármilyen jogcímen történő beszámításra nem volt jogosult. A szerződésmódosítás 1. számú mellékletében a felek meghatározták a díjazás összegét,valamint hogy a cég1 mely kerületekben végez kézbesítést.

[5] A cég1 10 db számlát bocsátott ki a felperes részére, melyek a hírlap és levélkézbesítés mellett szállítási, bérleti díjat is tartalmaztak, mivel a cég1 a kiosztó pontokként szolgáló helyiségek bérleti díját is leszámlázta a felperes felé.

[6] A cég2 2013. március 1-jén kötött alvállalkozói szerződést kézbesítési szolgáltatásra a felperessel. A szerződést a cég2 részéről személy5 ügyvezető, a felperes részéről pedig személy2 és személy4 írta alá. A szerződés tartalmában megegyezett a cég1-vel kötött szerződéssel.

[7] A felperes és a cég2 2014. december 1-jén fuvarozási szerződést is kötött, mely szerződés visszamenőleg 2013. március 1-től volt hatályos. A szerződést a cég2 részéről személy5, a felperes részéről személy6 írták alá.

[8] A cég2 a felperes felé 2013-ban bérleti díjról is kiállított ki számlákat, melyben a cég 2 a kiosztó pontokként szolgáló helyiségek bérleti díját számlázta le a felperes felé. 2013-ban 45 db számla lett kibocsájtva, melyből 3 sztornó számla.

[9] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-városi Adóigazgatósága és annak jogutódja, a NAV Dél-városi Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban együtt: elsőfokú adóhatóság) a 1348130100 számú megbízólevél alapján 2013. évre végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló átfogó ellenőrzést folytatott a felperesnél.

[10] Az elsőfokú adóhatóság a 2016. augusztus 5. napján kelt 2000959275 számú határozatában a felperes terhére 2013. évre általános forgalmi adónemben 14.057.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg, amiből 12.429.000,- Ft adóhiánynak minősült. Az adóhiány alapján 6.214.000,- Ft adóbírságot szabott ki a felperes terhére és 1.356.000,- Ft késedelmi pótlékot állapított meg.

[11] A határozat indokolásában az elsőfokú adóhatóság ismertette személy4 nyilatkozatát, aki elmondta, hogy a korábban a cégükkel cég3 nevében együttműködő személy7 fordult a felpereshez azzal, hogy a korábban ellátott feladatokat változatlan feltételek mellett a cég1 veszi át. Mivel a felperes érdeke az volt, hogy a kézbesítési szolgáltatás színvonala változatlan, a teljesítés folyamatos és zavartalan legyen, valamint egyéb kockázati tényezőket sem érzékeltek, a tevékenység átadása ellen kifogást nem emeltek. személy7 garantálta, hogy a tevékenységet a korábbi csapat fogja ellátni, a korábban megszokott színvonalon. A felperes jogásza által előkészített szerződést személy7 részére adták át, aki azt személy1fel aláíratta, majd visszajuttatta részükre. A cég létezéséről az OPTEN cégtárból győződtek meg. Mivel a szerződést a cég bejegyzett ügyvezetője írta alá, ezzel kapcsolatban visszaélést nem feltételeztek, így e kérdést tovább nem vizsgálták. személy 7el a felperesi cég 2006. évi megalakulása során kerültek kapcsolatba, mint a cég4 részére város egyes kerületeiben hírlap kézbesítési szolgáltatást nyújtott cég5 ügyvezetőjével. 2012 júliusáig személy7 ügyvezetőként és cégképviseletre jogosultként járt el a cégei nevében, majd ezt követően csak közvetítőként közreműködött a cég1 és a cég2 esetében. Aláíróként nem vett részt az ügyletekben, így nem volt szükség a jogosultság ellenőrzésére. E cégek alkalmazottaiként személy4 személy8t nevezte meg, akinek a feladata az előfizetési díj elszámolásokkal és reklamációk kivizsgálásával volt kapcsolatos, de ezenkívül a legtöbb operatív ügyben is ő járt el a kézbesítési területekkel kapcsolatban és ő juttatta el számukra a cégek számláit is. A fizetendő előfizetési díjakat a felperes a cég1 kérelme alapján benyújtott számlák összegeiből vonta le.

[12] személy7 Gábor nyilatkozata szerint a cég1 és a felperes között létrejött szerződést a felperes székhelyén írták alá, ahol rajta kívül jelen volt személy1 és a felperes akkori vezérigazgatója és ügyvédje. Ő a szerződéskötésnél, mint szakember volt jelen. Emlékezetei szerint megbízás alapján végezte a tevékenységét a cég1-nél. Úgy állapodtak meg, hogy akkor részesül díjazásban, ha a tevékenységet felfuttatja és további megrendeléseket szerez. Mivel erre nem került sor, úgy emlékezett, hogy díjazásban nem részesült. A megbízási szerződés megkötésének körülményeinek időpontjára nem emlékezett, de a kapcsolattartó ő volt és ő intézte a szállítást és a terjesztést is. Arra nem tudott nyilatkozni, hogy a szolgáltatást a felperes részére személy szerint kik végezték, elmondása szerint a cég6 alvállalkozóként végzett szolgáltatást a cég1 felé.