A Kúria Kfv.35332/2021/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Az áfa levonási jog gyakorolhatósága kapcsán az adóhatóságnak először a gazdasági esemény megvalósulásának körülményeit kell vizsgálni, majd azt kell bizonyítania objektív körülmények alapján, hogy az adózó tudott vagy tudhatott-e a számlakibocsátó által elkövetett adócsalásról.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I. 35.332/2021/5.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke

Dr. Heinemann Csilla előadó bíró

Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: Felperes1

Cím2

A felperes képviselője: Dr. Dózsa Ernő Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd)

Cím3

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatala Fellebbviteli Igazgatósága

Cím1

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes 7. sorszám alatt

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 38.K.701.155/2021/6. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 38. K. 701.155/2021/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 500.000 (ötszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak- külön felhívásra- 843.420 (nyolcszáznegyvenháromezer-négyszázhúsz) forint kereseti és 1.405.700 (egymilliónégyszázötezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2013. évben előfizetéses folyóirat- és hírlapterjesztési, illetve kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtott lapkiadók részére az ország egész területén. Tevékenységét részben saját munkavállalóival, részben alvállalkozók bevonásával végezte. A felperes 2013. január-február hónapokban a Kft1 (a továbbiakban: Kft.1), 2013. március 01-től a Kft2 (a továbbiakban: Kft.2) alvállalkozókat bízta meg az előfizetett hírlap és folyóirat kézbesítésével, valamint az előfizetési díjak beszedésével. Ezen tevékenységekről az alvállalkozók számlákat állítottak ki, a számlákban felszámított általános forgalmi adót a felperes levonásba helyezte.

[2] Az adóhatóság vizsgálta a két alvállalkozó teljesítését és felderítette, hogy a Kft.-k a számlázott szolgáltatások elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkeztek, tényleges gazdasági tevékenységet nem végeztek, tevékenységük csupán számlakibocsátására szorítkozott. Azt nem vitatta, hogy a tevékenységek elvégzésre kerültek, azonban a bizonylatokon feltüntetett gazdasági események bizonyítottan nem a számlákon feltüntetett felek között jöttek létre, így az adólevonási jog gyakorlására a felperes nem volt jogosult.

[3] A felperes tudattartalmát a Kúria 5/2016. (IX.26) KMK véleményében foglaltak alapján elemezte és azt rögzítette, hogy a felperes mindkét számlakibocsátói társaság vonatkozásában passzív magatartást valósított meg. Rámutatott arra, hogy a felperes olyan személyekkel állt kapcsolatban az ügyletkötés, szállítás, elszámolás kapcsán, akik a számlakibocsátói társaságokkal semmilyen jogviszonyban nem álltak. Hangsúlyozta, hogy a társaságok ellenőrzését igazolni nem tudta, másrészt pedig egyáltalán nem vizsgálta, hogy a szolgáltatások elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételekkel a társaságok rendelkeznek-e, holott ez már a közhiteles cégbírósági, vagy az adóhatósági nyilvántartásból lekérdezéssel is megállapítható lett volna. Utalt arra, hogy a számlabefogadó maga jelentette ki, hogy elégségesnek látta az Opten adatbázisban található adatok ismeretét, azt, hogy partnerei nem álltak felszámolás, törlés alatt, adószámuk élt, továbbá tevékenységi körében az elvégzendő feladat szerepelt.