A Fővárosi Törvényszék Pk.24374/2007/5. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 3. §, 4. §, 5. §] Bírók: Csóti Tamás, Fabricius László, Szabó Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék Pk.24374/2007/5.*, Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25935/2008/5.

***********

Fővárosi Bíróság

3.Pk..../2007/5.

A Fővárosi Bíróság dr. Miskolczi Mária ügyvéd által képviselt

kérelmező neve (kérelmező címe.) kérelmezőnek az

dr. Szamosi Katalin ügyvéd által képviselt

ellenérdekű fél neve (ellenérdekű fél címe.) ellenérdekű fél ellen

a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy lajstromozást elrendelő - .../27. ügyiratszámú - határozatának megváltoztatása iránti ügyben meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Fővárosi Bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal .../27. számú határozatát megváltoztatja és védjegybejelentést elutasítja.

Kötelezi a bíróság az ellenérdekű felet, hogy 15 nap alatt fizessen meg a kérelmezőnek 206.500 (Kétszázhatezer-ötszáz) forint eljárási költségét.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Bíróságnál lehet benyújtani.

I N D O K O L Á S

Az ellenérdekű fél 2001. november 23. napján a "BONAPEST" szó védjegykénti lajstromozását kérte a Nizzai Megállapodás szerinti 29. osztályba tartozó húsok, húskészítmények vonatkozásában.

A többször megismételt eljárás során a kérelmező észrevételében a védjegybejelentés elutasítást kérte a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 3. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai, 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján.

Álláspontja szerint a lajstromozni kért szó az átlagos fogyasztók számára a "Budapest" szóra ad asszociációs alapot, ehhez képest az ellenérdekű fél kaposvári székhelyű, így a megjelölés az árú földrajzi származása tekintetében megtévesztésre alkalmas.

Emellett az ellenérdekű fél rosszhiszeműen kérte a megjelölés lajstromozását, mert a mostani bejelentéséhez hasonló "BUDAPEST" szót tartalmazó védjegye volt már korábban, ... lajstromszámon, melyet éppen e szóelem miatt töröltek. Ehhez képest az ellenérdekű fél ahelyett, hogy egy másik szóelemet talált volna a "BUDAPEST" szó helyébe, egy olyan megjelölés lajstromozását kérte, mely bár az előtag vonatkozásában különbözik, de összességében mind hangzásában, mind asszociációs alapon visszautal a korábbi szóra; a kérelmező valódi célja az volt, hogy továbbra is fenntartsa a korábbi, jogerősen törölt védjegyéhez fűződő jogait.

A kérelmező szerint a lajstromozni kért megjelöléssel összetéveszthető saját, ... lajstromszámú, szalámik és téliszalámik áruk tekintetében oltalom alatt álló "BUDAPEST" földrajzi árujelzője, valamint az 1996. október 16-i elsőbbségű, ... lajstromszámú "BUDAPEST SZALÁMI" védjegye, mely ugyancsak a Nizzai Megállapodás szerinti 29. osztályba tartozó húskészítmények vonatkozásában áll oltalom alatt.

Kifejtette, hogy a megjelölés a Vt. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján sem alkalmas lajstromozásra, mert sérti a kérelmezőnek a fenti, korábbi elsőbbségű földrajzi árujelzővel kapcsolatos jogait.

Az ellenérdekű fél az észrevételben foglaltakat vitatva a védjegy lajstromozásának elrendelését kérte.

A Vt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja körében azzal védekezett, hogy a lajstromozni kért megjelölés fantáziaszó, amely jól körülhatárolható értelemmel nem rendelkezik - a szószerinti fordítású "jó Pest" jelentés nem tekinthető ilyennek - így földrajzi származásra sem utal, tehát megtévesztő sem lehet.

A Vt. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja körében utalt azon ítélkezési gyakorlatra, mely szerint akkor jár el a védjegybejelentő rosszhiszeműen, ha olyan megjelölésre kívánt oltalmat szerezni amelyről tudta, vagy kellő gondosság mellett tudhatta volna, hogy az mást illet. Érvelése szerint ezt a kérelmező nem bizonyította. Rámutatott arra is, hogy a "BUDAPEST" szó jelenleg is több száz védjegynek eleme az internetes védjegy-adatbázis szerint. Erre is tekintettel nem állatható, hogy a " BUDAPEST" szónak a szerepeltetése kizárólag egy védjegyjogosulthoz köthető, akinek jogosultságát "rosszhiszemű" bejelentéssel akarná csorbítani.