A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25935/2008/5. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 3. §, 4. §, 5. §, 58. §, 77. §] Bírók: Farkas Mária, Fülöp Györgyi, Lesenyei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.935/2008/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Miskolczi Mária ügyvéd (.....) által képviselt, felperes neve (...) kérelmezőnek - az S. B. G. & K. Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Szamosi Katalin ügyvéd) által képviselt, alperes neve (....) ellenérdekű fél ellen - a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy lajstromozását elrendelő határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság 2008. január 14. napján kelt, 3.Pk.24.374/2007/5. számú végzése ellen az ellenérdekű fél 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Kötelezi az ellenérdekű felet, hogy fizessen meg 15 napon belül a kérelmezőnek 6.000 (Hatezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság végzésével megváltoztatta a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatát és elutasította a védjegybejelentést, amelyet az ellenérdekű fél ....-án terjesztett elő a "BONAPEST" szómegjelölésre a 29. áruosztályba sorolt húsok, húskészítmények vonatkozásában.

Osztotta a Hivatalnak azt az álláspontját, miszerint nem volt megalapozott a kérelmezőnek a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjaira hivatkozása a védjegybejelentéssel szemben. A "BONAPEST" szómegjelölést az elsőfokú bíróság nem tartotta alkalmasnak a Vt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint megtévesztésre a földrajzi származás tekintetében és nem találta bizonyítottnak, hogy az ellenérdekű fél a Vt. 3. § (1) bekezdés c) pontjába ütközően, a védjegybejelentést rosszhiszeműen tette.

A kérelmező által megjelölt további két lajstromozást kizáró ok, a Vt. 4. § (1) bekezdés b) pontja és a Vt. 5. § (1) bekezdés b) pontja kapcsán elfoglalt hivatali állásponttal azonban nem értett egyet az elsőfokú bíróság, e két okból akadályát látta a megjelölés védjegykénti lajstromozásának és emiatt a Hivatal határozatát megváltoztatta.

Kifejtette az elsőfokú végzés, hogy a lajstromozni kért megjelölés és a kérelmező azonos áruosztályban oltalmat élvező, ....-ai elsőbbségű .... lajstromszámú "BUDAPEST Szalámi" szóvédjegye a hasonlóság miatt összetéveszthető. A védjegy domináns "Budapest" szóeleme mind hangzásában, mind írásképében nagyfokú hasonlóságot mutat a lajstromozni kért megjelöléssel. A különbség mindössze két betűre korlátozódik, amelyek a szó hosszát nem befolyásolják, hangzását pedig olyan csekély mértékben érintik, hogy az a figyelmetlen fogyasztó figyelmét nem kelti fel. A "BONAPEST" jelentésbeli üressége következtében a fogyasztók tudatában a nagyfokú formális hasonlóság miatt a közismert városnév jelenik meg, tehát a jelentés szintjén kimutatható az asszociációs alapú hasonlóság. Ezért a megjelölés a Vt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint nem részesülhet védjegyoltalomban.

A megjelölést a védjegyoltalomból a Vt. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján is kizártnak látta, a fentivel azonos indokból, mivel a megjelölés összetéveszthető a kérelmező 1999. június 29-én bejelentett 33 lajstromszámú "BUDAPEST" földrajzi árujelzőjével.

Az ellenérdekű felet a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján eljárási költség megfizetésére kötelezte, amely a lerótt illetékből és a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint részben igazolt, részben az elsőfokú bíróság által a 3. § (1) bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból tevődik össze. A nem igazolt költség meghatározásakor figyelembe vette, hogy az ellenérdekű fél a kérelmező költségigényét nem vitatta.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az ellenérdekű fél terjesztett elő fellebbezést, amelyben - az elsőfokú bíróság végzésének perköltségre is kiterjedő - megváltoztatását és a megváltoztatási kérelem elutasítását kérte.

Álláspontja szerint a kérelmező nem volt jogosult a védjegy lajstromozását elrendelő határozat elleni megváltoztatási kérelem benyújtására. Ennek indokául azt adta elő, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkező 2005. évi LXXXIII. törvény 237. §-a módosította a Vt. 77. §-át, amelynek (4) bekezdése szerint a Hivatal döntésének megváltoztatását csak az kérheti, aki a hivatali eljárásban ügyfélként vett részt. A Vt. 58. § (4) bekezdése értelmében azonban az észrevételt benyújtó személy az eljárásban nem ügyfél. Tekintettel arra, hogy a Vt. módosított rendelkezését 2005. november 1-jétől kell alkalmazni az új és a megismételt eljárásokban, ezért a jelen megismételt eljárásban a kérelmező nem jogosult megváltoztatási kérelmet előterjeszteni, így a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja szerint a keresetlevél idézés kibocsátásának lett volna helye.

Az ügy érdemét illetően a fellebbezés tévesnek tartotta, hogy az elsőfokú bíróság megállapította a védjegy és a megjelölés összetéveszthetőségének a veszélyét. Hangsúlyozta, hogy a "BONAPEST" megjelölés egy fantáziaszó, amelyet a fogyasztónak a minden magyar által közismert "BUDAPEST" földrajzi névvel kell összehasonlítania. Ugyanakkor a megjelölés értelmezhető jelentéssel (jó pesti, finom pesti) is bír, amely kizárttá teszi a jelentésbeli összetéveszthetőséget. Emellett a kiejtésbeli és írásbeli eltérést is elegendőnek tartotta, mert a két betű különbözősége alkalmas a "BUDAPEST" szóelemmel való összetéveszthetőség veszélyének elkerülésére, egyébként is azok az első - a magyar nyelv szerint hangsúlyos - szóelemben találhatók. Példaként az IKV és a BKV megkülönböztetésére hivatkozott, ahol csak egy betű eltérés észlelhető. Megjegyezte azt is, hogy nem pusztán két szóelemet kell összevetni, hanem a "BONAPEST" szómegjelölést a "BUDAPEST szalámi" védjeggyel, így a "szalámi" szó hiánya miatt az összetéveszthetőség veszélye lényegesen tovább csökken fogalmilag, írásban, illetve kiejtésben.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az összetéveszthetősége veszélyét állapította meg a kérelmező "BONAPEST" megjelölése és az ellenérdekű fél "Budapest" eredet-megjelölése között. Rámutatott arra, hogy a Vt. 5. § (1) bekezdés a) pontjából és a Vt. 3. § (4) bekezdéséből az következik, hogy a védjegyek esetében alkalmazott összetéveszthetőségi, különösen asszociációs kapcsolat-teszt nem alkalmazható az eredet-megjelölés és a védjegy konfliktusában. A korábbi eredet-megjelölés és a későbbi védjegy közötti hasonlóságnak egyébként is nagyobbnak kell lenni, mint a védjegyek közötti hasonlóságnak, vagyis azonosságnak vagy közel azonosságnak kellene fennállnia.

Azzal is érvelt, hogy egyik felhívott korábbi jog sem oltalomképes, mert a "BUDAPEST szalámi" kizárólag az áru származását és fajtáját jelöli, ezért a Vt. 2. § (2) bekezdés a) pontja értelmében nincs is megkülönböztető képessége, a "BUDAPEST" eredet-megjelölés esetében pedig hiányzik az oltalom Vt. 103. § (3) bekezdése szerinti előfeltétele, a termék és az előállítás helye közötti szoros minőségi kapcsolat. Megjegyezte: fontolóra veszi a törlési eljárások megindítását.