Tájékoztatás

az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Bizottság ügyrendjéről*

A Munkavédelmi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 78. §-a értelmében az Országos Érdekegyeztető Tanács állandó szakbizottságaként az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetés szerve, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervezeteiből, valamint a Kormány képviselőiből áll, saját ügyrend szerint működik.

A Bizottság tagjai

1. A Bizottság a kormányzati, a munkavállalói és a munkaadói tárgyalócsoportokból áll.

2. A kormányzati tárgyalócsoport tagja:

a) az egészségügyi miniszter,

b) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter,

c) a gazdasági és közlekedési miniszter,

d) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,

e) az Országos Tisztifőorvosi Hivatal országos tisztifőorvosa,

f) a Magyar Bányászati Hivatal elnöke,

g) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, h) az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke,

i) a napirend szerint érintett állami szerv vezetője, illetőleg állásfoglalási joggal felruházott képviselője.

3.* A munkavállalói és munkaadói tárgyalócsoportban állandó képviselettel rendelkeznek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) képviselettel bíró szociális partnerek. A tárgyalócsoportba minden érdekképviseleti szerv egy személyt mint tagot delegálhat, kivéve az ügyvivőt adó szervet, amelynek az ügyvivőn kívül még egy tag delegálására van lehetősége.

A tárgyalócsoportban teljes jogú tagként résztvevő a delegáló szervezet megbízó levelét a Bizottság Titkárságának átadja.

A Bizottság hatáskörébe tartozó feladatok

Az Mvt. 79. §-ának figyelembevételével a Bizottság a) jogosult megtárgyalni és előzetesen véleményezni a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok, más előírások, intézkedések tervezeteit - ideértve az Európai Unió szervei által küldött munkavédelmi tárgyú tervezeteket is - a beszámolókat (jelentéseket) és az időszakos programokat azzal, hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel kell tüntetni;

b) részt vesz a munkavédelem országos programjának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában;

c) ajánlásokat fogad el a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottakat meghaladó, vagy nem szabályozott követelményekről;

d) * megtárgyalja és állást foglal, illetve ajánlást alakít ki a tárgyaló csoportok által előterjesztett munkavédelmi kérdésekről;

e) meghatározza azokat a célokat, melyek megvalósítását a felügyeletek által a munkavédelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt kiszabott munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt pályázat útján támogatni javasol; továbbá javaslatot tesz az illetékes miniszternek a pályázati támogatások odaítélésére;

f) évenként áttekinti a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetét;

g) megtárgyalja a munkavédelem információs rendszerének működtetésére vonatkozó intézkedéseket, ideértve az Mvt. 80. §-a szerinti közcélú állami munkavédelmi információs rendszert (MIR) is, saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti annak működését;

h) * elfogadja a munkavédelmi információs szolgálatokat fenntartó szervek éves beszámolóját a MIR működésének tapasztalatairól;

i) megtárgyalja a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése érdekében a szükséges intézkedéseket;

j) * szükség szerint együttműködik az Ágazati párbeszéd bizottságaival;

k) * munkájáról a közvéleményt tájékoztatja;

l) * megállapítja és elfogadja ügyrendjét;

m) * elfogadja munkatervét.

5. A Bizottság megtárgyalja azokat a kérdéseket, amelyeket az OÉT véleményezés, állásfoglalás vagy döntés céljából a Bizottsághoz utal.

6. A Bizottság jogosult a hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban

a) tájékoztatást kérni;

b) konzultációt folytatni;

c) az OÉT állásfoglalását kérni;

d) véleményt alkotni;

e) állásfoglalást, ajánlást kialakítani;

f) javaslatot tenni;

g) dönteni;

h) a javaslat elfogadását követően az egységes szakmai értelmezés céljából módszertani tájékoztatást adhat ki.

7.* A 6. d) pontban foglaltak alapján alkotott általános, elvi jellegű véleményét a Bizottság elvi nyilatkozat formájában is közzé teheti, amennyiben a 4. pontban leírt konkrét ügyeken túlmenően munkavédelmi kérdések, jelenségek, célkitűzések, végrehajtási eljárások tekintetében indokoltnak tartja.

8. Ha a Bizottság valamely kérdésben közös álláspontot alakít ki, a kérdés más szerv előtti tárgyalásán az ügy előterjesztőjének a bizottsági véleményt, valamint az egyes tárgyalócsoportok álláspontját fel kell tüntetni.

9. Ha a tagok egyeztetett elképzeléseit a Bizottság a hatáskörébe tartozó kérdésben állásfoglalás vagy ajánlás formájában fogalmazza meg, azt továbbíthatja a Kormánynak, a minisztériumoknak, vagy a témát előterjesztő más szerveknek, illetőleg más érintettek tudomására hozhatja. A Kormány vagy más szerv a Bizottság állásfoglalását nem módosíthatja.

10. A Bizottság a munkavédelem népszerűsítése érdekében, a nyilvánosság adta lehetőség kihasználására:

a) tájékoztatást adhat az elfogadott javaslatokról, azok várható hatásairól;

b) időszakonként tájékoztatja az OÉT plenáris ülését a Bizottság munkájáról, a munkavédelem helyzetéről,

c) kormányzati jóváhagyást követően megküldi az OÉT Titkárságának a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetét évenként értékelő "Tájékoztató jelentés" dokumentumát.

11. Amennyiben a Bizottság a hatáskörébe tartozó kérdésben nem tudott döntést hozni, bármelyik tárgyalócsoport kérheti a kérdés OÉT elé terjesztését állásfoglalás céljából.

A Bizottság általános működési rendje

12. A Bizottság összehívását bármelyik tárgyalócsoport kezdeményezheti. A 4. a), b), e), f) és g) pontok tekintetében a kormányzati oldalnak a Bizottság összehívását kell kezdeményeznie. Az ülés napirendjére bármelyik tárgyalócsoport javaslatot tehet, előterjesztést nyújthat be. Az OÉT által javasolt kérdés napirendre tűzése (5. pont) kötelező. Nem akadálya valamely kérdés napirendre tűzésének, ha egy tárgyalócsoport a kérdés megtárgyalásával kapcsolatban érdekeltségének hiányát jelenti be.

13. Tárgyalásra csak az időben benyújtott előterjesztés, illetve (szóbeli tájékoztatás esetén) felkérés alapján kerülhet sor. Ennek érdekében:

a) az üléseket úgy kell szervezni, hogy az előterjesztés átadását követően a bizottsági ülésre általában 20 nap elteltével kerüljön sor;

b) a határidőtől eltekinteni csak indokolt esetben, az ügyvivőkkel történt egyeztetés alapján lehet;

c) legalább egy oldal kezdeményezésére 30 nap elteltével kötelező a javaslat napirendre tűzése.

14. A tárgyalócsoportok állandó ügyvivőt választanak, aki összehangolja a csoport munkáját. Az ülésen a tárgyalócsoport nevében az ügyvivő vagy a megbízott szóvivő nyilatkozik.

15.* A tárgyalócsoportok tagjainak akadályoztatása esetén, az akadályozott tag képviseletében, annak eseti megbízólevelével rendelkező küldött vehet részt az ülésen, aki teljes körűen gyakorolja a tag jogait.

16.* A Bizottság ülései nyilvánosak, az azokon szereplő témák megvitatására bármelyik tárgyalócsoport, az ügyvivő útján szakértői meghallgatást kezdeményezhet (eseti szakértő) . Ezen túl szakértő általános meghatalmazás alapján folyamatosan is segítheti a tárgyalócsoport munkáját (állandó szakértő) . A szakértő tanácskozási joggal részt vehet a Bizottság ülésén, szavazati joggal nem rendelkezik.

17.* Amennyiben valamely napirendi pont megtárgyalása meghívott jelenlétét igényli, az érintett ügyvivő az ülés megtartása előtt legalább 3 nappal jelzi a Bizottság Titkárságának, hogy melyik napirendi ponthoz kit hívnak meg. A meghívott tanácskozási joggal vesz részt az ülés napirendjén, szavazati jog nem illeti meg.

18. A tárgyalócsoportok önállóak, belső ügyrendjüket a Bizottság ügyrendjére tekintettel maguk határozzák meg. Az érdekképviseleti szervezetek a Bizottság, illetve a tárgyalócsoport munkájában való részvételről önállóan döntenek.

19.* Az üléseken történő megjelenés költségeinek támogatására a tagok vasúti menetjegyeit a Titkárság az OMMF nevére kiállított számla ellenében megtéríti.

20. A Bizottság elnöki (ülésvezetői) feladatait a tárgyalócsoportok ügyvivői egymást felváltó sorrendben látják el.

A Bizottsági működés egyedi formái

21.* A tárgyalócsoportok ügyvivői háromoldalú külön egyeztetést tarthatnak:

a) eljárási kérdésekben (pl. határidő egyeztetés, ülés előkészítése);

b) mindhárom tárgyalócsoporttól kapott felhatalmazás alapján, valamely plenáris ülésen megtárgyalt kérdés végleges formájának kialakítása érdekében.

22. Szakmai javaslat kialakítására, vagy a pályázati vélemény előkészítésére a Bizottság a tárgyalócsoportok képviselőiből álló munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport álláspontjának kialakítására jelen Ügyrendnek a Bizottságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a megtárgyalt kérdést minden esetben a Bizottság ülése elé kell terjeszteni, és ott meg kell indokolni a munkacsoport támogató vagy elutasító álláspontját.

23.* A Bizottság a tárgyalócsoportok legalább két-két tagjának részvételével a következő munkacsoportokat hozza létre:

- műszaki-munkabiztonsági;

- munkaegészségügyi;

- munkavédelemmel kapcsolatos érdekvédelmi tevékenység.

A munkacsoportok a napirendek által igényelt gyakorisággal üléseznek.

A szavazás rendje

24.* A Bizottság a véleményét, állásfoglalását, javaslatát vagy döntését a tárgyalócsoportok konszenzusa alapján (26. pont) alakítja ki, kivéve:

- a 4. pont c), k), 1), m), bekezdések, illetve az ügyvivői egyeztetés [21. pont b) bekezdés] tekintetében, ahol három "igen" szavazattal létrejött konszenzus szükséges,

- a 36. pont tekintetében, ahol kétharmados többség kell a döntéshozatalhoz.

25. A tárgyalócsoportok egy-egy szavazattal rendelkeznek. A szavazáskor a következő álláspontjuk lehet:

- mellette, ha a szavazó a javaslatot elfogadja;

- ellene, ha a szavazó a javaslatot nem fogadja el;

- tartózkodik a szavazástól.

26. A Bizottságban három azonos, vagy két azonos szavazat és egy tartózkodás esetén jön létre konszenzus. Ha valamely tárgyalócsoport érdekeltségének hiányát jelentette be valamely kérdés tárgyalását illetően, úgy kell tekinteni, mintha tartózkodott volna a szavazástól, hacsak álláspontját az ülésen meg nem változtatta.

A Bizottság Titkárságának feladatai*

27. Bizottság feladataival és működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendőket az OMMF keretében, annak elnöke által kijelölt Titkárság végzi. A Titkárságot a titkár és a titkárhelyettes képviseli.

28. A Titkárság feladatait az OMMF Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az Ügyrendben biztosított feltételekkel, kapcsolataiban a Bizottság elnevezést cégszerűen használva látja el.

29. A Bizottság dokumentációját a Titkárság az "OÉT Munkavédelmi Bizottság Titkársága" névre utaló bélyegző lenyomattal látja el.

30. A Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó szervezési ügyekben a Bizottság nevében a titkár, illetve a titkárhelyettes jár el.

31. A Titkárság feladata különösen:

- az ülések megszervezése - figyelemmel a 13. pontra is;

- az emlékeztető elkészítése és az érintettekhez történő eljuttatása;

- az állásfoglalások, előterjesztések, döntések előkészítése, egyes döntések végrehajtásának szervezése;

- a megbízó levelek formai ellenőrzése, a teljes jogú tagok nyilvántartásba vétele;

- az OÉT Titkársága képviselőjének a bizottsági ülésre történő meghívása;

- kapcsolattartás az OÉT Titkárságával, szükség szerint az egyedi bizottságok titkárságaival;

- kapcsolattartás az Ágazati Párbeszéd Bizottság Titkárságával.

32. A Bizottság üléseiről hangfelvétel és írásos tájékoztató készül. A hangfelvételt a következő ülésig meg kell őrizni. Biztosítani kell a tájékoztató sajtónyilvánosságát. A Bizottság elhatározhatja, hogy fontosabb állásfoglalásait, ajánlásait, döntéseit a Munkaügyi Közlönyben vagy más tárcalapban közzéteszi. A Bizottság tárgyalócsoportjai álláspontjukat a nyilvánosság előtt kifejthetik.

A Bizottság eltérő döntéséig, az ülésekről készített emlékeztetőt a Titkárság az OMMF honlapján közzéteszi.

33. A tárgyalócsoportok a tagjaik és állandó szakértőik személyében történő változásokról a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül értesítik a Bizottság Titkárságát.

A munkavédelmi jellegű bírságok pályázat útján történő felhasználása

34. A Bizottság a felügyeletek által a munkavédelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt kiszabott munkavédelmi bírságok felhasználására javaslatot tesz. A pályázati felhívás közzétételére az 5/2002. (XI. 12.) FMM rendeletben megállapítottak szerint kerül sor.

35. A munkavédelem korszerűsítésére - a pályázat keretében - odaítélhető támogatás kialakításakor:

a) a pályázatok teljes folyamatában az összeférhetetlenség kizárására az 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet 8. §-ában előírtakat kell alkalmazni;

b) az a) pontban érintettek a tárgyalócsoport oldalegyeztetésein, a munkacsoportban, illetve a Bizottság ülésein nem vehetnek részt.

36.* A Bizottság javaslatot tesz a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek a felügyeletek által kiszabott pénzbírságból a benyújtott pályázatok alapján a támogatás odaítélésére. A miniszternek készített javaslat kialakítása során:

- a Bizottságban legalább két igen szavazat esetén jön létre támogató döntés;

- amennyiben valamely pályázati cél támogatását kizárólag a Kormány képviselőiből álló tárgyalócsoport javasolja, akkor a döntést hozó miniszternek készített előterjesztésben a pályázati cél csak akkor javasolható támogatásra, ha a javaslat részletes indokolást kap, amelyben az elutasító érvek cáfolata is szerepel.

Dr. Nosztrai Judit s. k.,

ügyvivő

Munkaadói tárgyalócsoport

képviseletében

Borhidi Gábor s. k.,

ügyvivő

Munkavállalói tárgyalócsoport

képviseletében

Papp István s. k.,

ügyvivő

Kormányzati tárgyalócsoport

képviseletében

Az OÉT Munkavédelmi Bizottság felhatalmazása alapján közzé teszi

Dr. Varga László s. k.,

titkár

Országos Érdekegyeztető Tanács

Munkavédelmi Bizottság

Titkársága

* Az 1990 novemberében alakult Munkavédelmi Bizottság jogfolytonos, 1994. január 2-án megerősített, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege, *-gal jelezve a 2005. május 6-tól hatályos módosított szövegrészek.