A Budapest Környéki Törvényszék P.20519/2015/26. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 87. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §] Bíró: Szigeti Krisztina

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék P.20519/2015/26.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21187/2016/4.

***********

Budapest Környéki Törvényszék

21. P. 20.519/ 2015/ 26

A Budapest Környéki Törvényszék

a dr. Krusslák Katalin pártfogó ügyvéd (...) által képviselt felperes neve (...) felperesnek - dr. Nagy József Gyula ügyvéd ... ért. Cím: ...) által képviselt ...Fegyház és Börtön (felperes címe) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében meghozta az alábbi

I t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000 Ft (Egyszázhuszonhétezer forint) perköltséget.

A felperes pervesztessége 100 % mértékű.

A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 300.000 Ft (Háromszázezer forint) kereseti illetéket a felperes személyes költségmentessége folytán az állam előlegezte és viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a jelen bírósághoz írásban 7 (Hét) egyező példányban, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el. Ebben az esetben a felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fellebbező fél a lakóhelye szerinti Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó Osztály (... megyében: ...) előtt terjeszthető elő.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a felperes személyes előadása, a becsatolt kártérítési iratok, az alperes által becsatolt házirend, a meghallgatott F. P., D. V. , Cs. N. , K. H. , N. S. tanúk vallomása, a beszerzett orvosi iratok és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperest 2009. április 25. napján fogadta be a Fővárosi BV Intézet, az alpereshez 2013. április 30. napján szállították át. A felperes fegyház fokozatban töltötte büntetését, 2016. április 22. napján szabadult. Fogva tartása alatt 2015. szeptember 3-ig 12 esetben kapott fegyelmi büntetést, 4 esetben dicséret jutalmat.

A felperes 4 osztályt végzett el, szakképzettsége nincsen, ezért munkába állását nem engedélyezte az alperes. A felperes jellemzően a 237, 259, 223 és 226 számú zárkákban volt elhelyezve. Ezek közük három zárka 2 m x 4 m alapterületű, a 259. számú zárka úgy került kialakításra, hogy három darab 2 m x 4 m alapterületű zárkát egybenyitottak, az oldalsó részeken az ágyak, a középső részen a wc., a kézmosó, a szekrények és egyéb felszerelési és berendezési tárgyak kerültek elhelyezésre. A kis területű zárkák 3 fősek, a nagyobb 10 fős, ahol a felperesi tartózkodás időszakában átlagosan 7-8 fő volt elhelyezve.

A zárkákban vízforraló van, amelyet az alperes biztosít, de ilyen eszközt az elítéltek is tarthatnak. Ugyan így az alperes a zárkákba televíziókészüléket is elhelyez, mindemellett a fogvatartottak is behozhatnak biztonságos készüléket, s azokat használhatják.

Az alperes heti két alkalommal biztosítja a fürdést a nem dolgozó fogvatartottak számára, ilyen alkalmakkor a zuhanyozóban folyamatosan van meleg víz-ellátás. A házirend szerint délelőtt és délután is volt fürdési lehetőség.

Ugyancsak a házirend szerint napi egy óra sétát biztosít az alperes minden fogvatartottnak. Ezek a sétaidők délelőtti és délutáni időpontban is biztosítva voltak, ezzel az egyéb elfoglaltság miatt kimaradt sétát másik időszakban pótolhatták a fogvatartottak.

Az alperes évente - megelőző jelleggel - poloskairtást végeztet. Ennek ellenére előfordul, hogy egyes zárkákban elszaporodnak az ágyi poloskák. Ilyen esetben az alperes az adott zárkát külön fertőtleníti. 2015. évben eseti poloskairtás nem fordult elő, csak központi irtás volt.

A felperes rendszeresen jelentkezett orvosi vizsgálatra. Ezek a pánikbetegsége miatti rosszullétre korlátozódtak, poloskacsípés miatt ellátásra nem jelentkezett. A felperest többször szállították 2014 és 2015 években beszélőre, ilyenkor átvizsgálták őt orvosi szempontból, hogy szállítható-e. A szállítás célállomásán is ugyanígy megvizsgálták őt, de nem állapítottak meg nála poloskásságot.

A 237 zárkában a poloskák ellen a fogvatartottak úgy védekeztek, hogy az alperes által havonta adott fertőtlenítőszerrel lemosták a zárkabeli felszereléseket, a mosdót, az ágyak sarkait, esetleg a falakat is.

2014. november 5. napján a felperes a 259. számú zárkában volt elhelyezve, ahol biztonsági ellenőrzést tartottak az alperes dolgozói. Ennek során a zárkában tartózkodó fogvatartottak a zárka elé vonultak ki, az ellenőrzést végző BV - alkalmazottak tartózkodtak bent a zárkában és azt a fogvatartottat hívják be, akinek a holmijait ellenőrizték. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készült, amely rögzítette, hogy a felperestől fülhallgatót vettek el, míg két másik társától színes fehérneműt. Az ellenőrzést végző BV tisztek normális hangnemben és hangsúllyal beszéltek a fogvatartottakkal.

A felperesnél pánikbetegség és alkalmazkodási zavar alakult ki, ezért évente kivizsgálta őt az IMEI, ahol állapotának megfelelően módosítottak a gyógyszerein. 2015. február 10-én alprazolam gyógyszert rendeltek a felperes részére, mely filmtabletta, ennek okán nem porítható. Azonban március 9-én a felperes újból pánikolt, az orvostól clonazepamot kért, mert annak gyorsabb a hatása. Ezt estére 30 mg mirtazapimmal egészítette ki az alperes orvosa, valamint kérte az újabb vizsgálatot az IMEI-től, mivel a felperes egy éves gyógyszerkiírása lejárt. A kivizsgálás eredményeként ez utóbbi kétfajta gyógyszer használatát rendelték tartósan a felperes részére. A gyógyszer hatóanyaga és kiszerelése miatt az alperes orvosa a gyógyszert porított állapotban rendelte kiosztani. A gyógyszer összegyűjtése és egyszerre való bevétele jelentős egészségügyi kockázatot jelent.