A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33234/2015/17. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 2003. évi LX. törvény (Bit.) 91/L. §, 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 5. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:77. §] Bíró: Tóth László
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
29.K.33.234/2015/17.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Berke és Molnár Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Molnár István, cím.) által képviselt felperes neve (felperes címe) , a dr. Benyó Gergely jogtanácsos által képviselt Magyar Nemzeti Bank(cím.) alperes ellen közigazgatási határozat (H-JÉ-II-B-22/2015. számú) felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
í t é l e t e t
A bíróság az alperes 2015. július 9. napján kelt H-JÉ-II-B-22/2015. számú határozata rendelkező részének 2. pontját, 3. pontját, 4. pontját hatályon kívül helyezi, e körben az alperest új eljárásra kötelezi, ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 30.000,- forint (azaz harmincezer forint) kereseti illetéket.
A felek a költségeiket maguk viselik.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
Az alperes a hozzá érkezett bejelentésre figyelemmel áttekintette a felperes honlapján közzétett 2014. november 15-től hatályos "Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató K&H Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás" (a továbbiakban ÁSZF) című dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban további nyilatkozatot szerzett be a felperestől.
Az alperes a 2015. július 9. napján kelt H-JÉ-II-B-22/2015. számú határozatában kötelezte a felperest, hogy (1.) a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (a továbbiakban: ...) ajánlatkezelési és tájékoztatási folyamatait, valamint a ... szerződéses szabályozási rendszerét úgy alakítsa át, hogy az a ... ajánlatbefogadási kötelezettségei teljesítését minden esetben - így a 10 tonna megengedett össztömeg feletti pótkocsikkal, félpótkocsikkal érintett üzembetartók esetén is - a jogszabályi előírásokkal összhangban biztosítsa. (2.) Kötelezte a kockázatkezelési és ellenőrzési rendszereinek olyan kialakítására, amely a jogszabályi előírásokkal összhangban álló módon képes biztosítani a biztosító biztosítási és működési kockázatainak csökkentését. (3.) Kötelezte, hogy az 1-2. pontokban foglalt intézkedések végrehajtásáról készített - a felperes felügyelőbizottsága által jóváhagyott - belső ellenőri jelentést 2015. szeptember 30. napjáig küldje meg az alperes részére. (4.) Kötelezte felperest ...,- forint felügyeleti bírság megfizetésére.
Az alperes a határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperes a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 11. § (3) bekezdésére tekintettel 2014. március 18-tól alkalmazandó, a Gfbt. 3. § 5. pontja szerinti díjtarifáját hirdetett meg. A felperes a díjtarifában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű kategóriákról szóló 20/2009. (X. 9.) PM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott 10 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti pótkocsik, félpótkocsik (a továbbiakban: pótkocsi) gépjármű-kategória éves alapdíját ...,- forintban határozta meg.
A ... szervezetében működő, a Gfbt. 3. § 27. pontja szerinti ... által kiadott ... Hírlevél 2014. szeptember 1-ei keltezésű számában "A külföldön járműszerelvénnyel okozott közúti balesetekből eredő kártérítési igények felelősségbiztosítók közötti megosztása" címmel egy cikk jelent meg. A cikk szerint ,,[a] gépjármű-felelősségbiztosítás alapján történő kárrendezés mindig aktuális kérdése a járműszerelvénnyel okozott károk esetén a felelősség és ennek következményeként a kár viselésének témája. A kárrendezési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a különböző országok gyakorlata igen eltérő képet mutat a járműszerelvénnyel okozott károk tekintetében a szerelvény részei közötti felelősségmegosztás, és ezzel együtt a kárveszély viselése, valamint a kárért való helytállás tekintetében. (...) Általánosan érvényesülő elv azonban minden országban, hogy a vétlen harmadik személlyel szemben a járműszerelvény részeinek felelőssége az okozott kárért egyetemleges. Fenti körülmények következtében szinte teljesen esetleges, hogy a külföldi kezelő irodák a külföldön járműszerelvény által okozott károkat a járműszerelvény mely részének (vontató vagy pótkocsi) felelősségbiztosítása terhére rendezik. Az ilyen károkból eredő megtérítési igények érvényesítése - a tapasztalatok szerint - költséges, nehézkes és időigényes."
A cikk megjelenését követően egy hónappal, 2014. október 9-én a felperes új díjtarifát hirdetett meg, amelyben 2014. december 9-ai hatállyal, az ezt követően benyújtott ajánlatok alapján létrejött ... szerződésekre alkalmazandóan a pótkocsi gépjármű-kategória éves alapdíját ...,- forintra emelte. Az új díjtarifa hatálybalépéséig viszont a felperes korábbi, 2014. március 18-tól december 8-ig alkalmazott tarifája a nemzetközi fuvarozásban is részt vevő pótkocsik esetében a legkedvezőbb volt a hazai ... piacon. Erre tekintettel sok fuvarozó cég, köztük a legtöbb vontatóval, illetve pótkocsival rendelkezők is megegyeztek a korábbi biztosítójukkal a tipikusan 2014. december 31-i biztosítási évfordulós, a tárgybeli gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműveire kötött flotta ... szerződésének, avagy egyedi szerződéseinek a Gfbt. 7. § (2) bekezdése alapján közös megegyezéssel 2014. december 9-ét megelőző időpontban - túlnyomórészt 2014. november 15-ével és november 30-ával - történő megszüntetésében. E gazdasági társaságok 2014 novemberének elejétől tömegesen nyújtottak be pótkocsira vonatkozó, az előzményszerződésük jövőbeli megszűnésének dátumát követő napi, tehát tipikusan 2014. november 16-ai és december 1-ei kockázatviselési kezdetű - egyedi - ... ajánlatokat a felpereshez. Felperes a határozati megállapítások szerint ezen ajánlatok többségét nem fogadta el. A felperes tájékoztatta ezen üzembentartók többségét arról, hogy a ... Hivatala kötvénynyilvántartása alapján megállapította, hogy az ajánlattevő azonos gépjárműre az ajánlat szerinti kockázatviselési kezdet időpontjában hatályos szerződéssel rendelkezett, tehát a 2009. évi LXII. törvény 10. §-a értelmében az átfedő biztosítási időszakok miatt szerződés nem jöhet létre, ezért az ajánlatot visszamenőleges hatállyal törölte. A tájékoztató felhívta az érintett ajánlattevők figyelmét, hogy mivel a felperesnél ezen indokok miatt a gfbt szerződés nem jöhet létre, sürgősen kössék vissza a szerződést az előzményi biztosítóhoz. A felperes ily módon négyezer-háromszázharmincegy 2014. március 18. és 2014. december 7. között kelt pótkocsira vonatkozó ajánlatot nem fogadott el.
A felperes ezt követően 2014. november 15-től módosította az ÁSZF-ét oly módon, hogy annak kiegészítő feltételei (a továbbiakban Kiegészítő feltételek) 4. pontja alapján a felperes jogosult gépjárműflották esetén a pótkocsikra beérkezett ajánlatokat indokolás nélkül elutasítani, különösen, ha az adott pótkocsi előzményi biztosítása közös megegyezéssel szűnt meg. Tartalmazta ezen ÁSZF rendelkezés azt is, hogy a gépjárműflottába tartozó pótkocsikra létrejött, egyedileg nyilvántartott szerződések esetében a biztosítási szerződés határozott tartamra, harminc napra jött létre. A felperes ezzel egyidejűleg változtatott a pótkocsikra vonatkozó ajánlatok kezelésének gyakorlatán, ennek alapján azonos üzembentartó esetében, ha a biztosítási időszak kezdőnapján a gépjárművek darabszáma meghaladta az ötöt, a felperes az egyedi szerződéseket flottaként kezelte, a 2014. november 15. után benyújtott pótkocsi flottákra vonatkozó ajánlatokat pedig az ÁSZF módosított kiegészítő feltételei alapján elutasította.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!