A Fővárosi Törvényszék P.23558/2017/11. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, d) pont, 2:45. §, (2) bek., 2:48. §, (2) bek.] Bíró: Szász Levente András

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/11.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Kelecsényi Beáta Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe. eljáró ügyvéd: dr. Kelecsényi Beáta) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

Schmidt Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd: dr. Schmidt Zsuzsanna) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértése és sérelemdíj iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000,- (Százhuszonhétezer) Ft perköltséget.

A bíróság felhívja az alperest, hogy a feljegyzett 60.000,- (Hatvanezer) Ft illetéket a lakóhelye szerinti adóigazgatóság által megjelölt módon és számlára fizessen meg a magyar állam javára.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéknél kell elektronikus úton benyújtani.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet követező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S

Alperes szerkeszti és adja ki a 10.800 példányban megjelenő magazin című országos terjesztésű havi magazint. A magazin 2016. évi december havi számának 73. oldalán megjelent híradás alatt, beágyazottan felperest és vizsla neve nevű rövid szőrű német vizsla kutyáját ábrázoló fotó került közzétételre. A cikkben közölték, hogy október 22-23. között településen a klub Klub Magyarország két napos jubileumi klubkiállítást tartott. Rögzítették, hogy a 40. Jubileumi CACIT eredményei alapján első helyezett felperes neve- vizsla neve rövid szőrű német vizsla kan. A közölt képkivágásból származó fényképen az első helyezett eb egyáltalán nem látható, a vezetője, felperes rendkívül előnytelen módon látható. A gyenge minőségű fényképfelvétel felperest mozgásában, pislantás és beszéd közben rögzítette. Az eredeti fényképfelvétel megjelent az alperesi magazin internetes oldalán is.

A bíróság a fenti tényállást a felek előadása alapján és a perben ismertetett okirati bizonyítékok alapján állapította meg.

A felperes módosított kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez és jóhírnévhez, illetve a képmáshoz való jogát is azzal, hogy a magazin elnevezésű sajtótermékben és annak internetes felületén megjelenítette a felperest ábrázoló fényképet, illetve a hivatkozott képkivágást jogsértő módon készítette és hozta nyilvánosságra. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1 millió forint és azután 2016. december 1. napjától a kifizetés napjáig járó mindenkori törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére. Egyebekben perköltség iránti igénnyel élt.

Kereseti kérelme alapjaként hivatkozott a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. § d) és g) pontjára, 2:51. § (1) bekezdés a) pontjára, és 52. § (1) bekezdésére. A felperes előadta, hogy az inkriminált képmás elkészítéséhez hozzájárulását nem adta, annak közzétételéhez szintén nem járult hozzá. A képmás minősége folytán fogyatékos személyként ábrázolja, azt megtekintő személyek akár téves, akár szándékoltan rosszindulatú következtetéseket vonhatnak le tekintetében, így az alkalmas a becsülete megsértésére, és sérti jóhírnévhez való jogát is. Mindezek folytán sérelem érte, mellyel 1.000.000,- Ft sérelemdíjat látott arányban állónak.

Alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte és kérte perköltségben való marasztalását a felperesnek. Álláspontja alapján a fénykép nyilvános rendezvényen, olyan körülmények között készült, amikor a felperes tisztában volt azzal, hogy felvétel fog róla készülni, hiszen a klub Klub éves, legnagyobb rendezvényén vett részt. A felperes és vizslája is éppen díjat vett át. Rögzítette, hogy az alperesnek nem feladata megítélni, hogy felperes miért olyan pózt vesz fel egy ilyen szituációban, amely a képen is látható. Hivatkozott arra is, hogy még ha a kép felperest fogyatékos személyként is jelenítené meg és ekként láttatná, úgy sem lehetne sértő, hisz a fogyatékos személyek is éppen olyan hasznos és értékes tagja a társadalomnak, mint bárki más. Rögzítette, hogy a kép nem a felperes személyét nevetségessé tevő rovatban került közzétételre, mely közzététel társadalmilag indokolható célt szolgált, kifejezetten nem azt a célt szolgálta sem áttételesen, sem kizárólagosan, és nem is eredményezte azt, hogy a felperest nevetségessé tegye. Rögzítette, hogy álláspontja szerint a felperes hozzájárulására a fényképfelvétel elkészítéséhez nem volt szükség. A felperes tömegrendezvényen vett részt, melynek rendszerinti és szükségképpeni velejárója az, hogy a résztvevőkről fényképfelvételek készülnek.

A kereset az alábbiak szerint nem alapos.

Ami a tényállást illeti, e tekintetben a bíróság azt némileg pontosítva, lényegében a felek egyező előadására alapítottan állapította meg. A magazin 2016. évi december havi számának 73. oldalán megjelent cikkhez hasonlóan a magazin online változatában is közlésre került ugyanezen hír és a hozzá kapcsolódó kép. Az online felületen a felperes nem egyedül, hanem két másik díjazottal együtt látható a díjak átadását megelőzően. A sérelmezett felvétel tekintetében nem helytálló a felperes azon rögzítése, amely a kereset kiegészítésében 2017. november 24. napján került előadásra, miszerint mindkét sérelmezett felvétel azonos klub rendezvényén készült, amelyre meghívás alapján, illetve a versenynaptár ismeretében neveztek a résztvevők. Megállapítható a két közlésből, hogy ugyanazon fényképfelvételről van szó, amelyből a nyomtatott lapban képkivágással készült, a felperest és kutyáját ábrázoló kép került közlésre.