A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20616/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:48. §] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Szabó Csilla

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.616/2018/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Kelecsényi Beáta Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Kelecsényi Beáta ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Schmidt Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Schmidt Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. február 1. napján meghozott és 2018. április 3-án 15. sorszám alatt kijavított 38.P.23.558/2017/11. számú ítélete ellen az alperes részéről 12. sorszám alatt, a felperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 95.250 (Kilencvenötezer-kétszázötven) forint másodfokú perköltséget, és az államnak az illetékügyi hatóság külön felhívására 80.000 (Nyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket.

Megállapítja, hogy az alperes 4.800 (Négyezer-nyolcszáz) forint fellebbezési illeték visszaigénylésre jogosult.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes szerkeszti és adja ki a 10.800 példányban megjelenő "Magazin neve" című országos terjesztésű havi magazint. A "Magazin neve" 2016 december havi számának 73. oldalán híradás jelent meg arról, hogy október 22-23. között a "Klub neve" ... Versenyt és ... Klubkiállítást tartott. A ... verseny eredménye is ismertetésre került a hír végén, eszerint az első helyezett a felperes lett, S. V. A. nevű kutyájával. A híradás alatt egy fénykép látható, amelyen az első helyezettet jelző tábla és díjak mellett a felperes áll. A felperesről készült fényképfelvétel előnytelen, a felperest mozgásban, pislantás és beszéd közben rögzítette. A felperes kutyája mögötte, nagyrészt takarásban látható. A "Magazin neve" online oldalán is közzétételre került a beszámoló és az a több személyt ábrázoló fotó is, amelyből a nyomtatott újságban megjelent kép kivágásra került. Ezen a felperesen kívül még a második és harmadik helyezett is látható. A felperest a fotó ugyanolyon módon ábrázolja, mint a nyomtatott újságban megjelent kép.

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez, jóhírnévhez, illetve képmás védelméhez való jogát azzal, hogy a "Magazin neve" sajtótermékben nyomtatásban és annak online felületén jogsértő módon jelentette meg a cikkhez tartozó fényképet, illetve annak elkészítése során is megsértette a felperes ezen személyiségi jogait. A felperes ezen felül kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1.000.000 forint sérelemdíj és ennek 2016. december 1. napjától a kifizetésig számított törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére. Keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § d) és g) pontjára, 2:51. § (1) bekezdés a) pontjára és 2:52. § (1) bekezdésére alapította. A felperes előadta, hogy sem a képmás elkészítéséhez, sem annak közzétételéhez nem járult hozzá. A képmás minősége folytán őt fogyatékos személyként ábrázolja, az azt megtekintő személyek akár téves, akár rosszindulatú következtetéseket vonhatnak le róla a fénykép alapján.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a fénykép nyilvános rendezvényen olyan körülmények között készült, amikor a felperes tisztában volt azzal, hogy felvétel készülhet róla. Így a kifogásolt kép a felperesről közszereplés során készült felvétel, ezért a Ptk. 2:48. § (2) bekezdése alapján sem az elkészítéséhez, sem a felhasználásához nem volt szükség a hozzájárulására. Ezentúl a felperes - bár erre nem volt szükség - hozzájárulását ráutaló magatartással meg is adta. A fotó nem alkalmas arra, hogy a felperes társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja, a felperes személyére vonatkozó véleménynyilvánítás abban nem jelent meg, így a becsületét sem sértette. A kérdéses fotóval az alperes a felperes személyére vonatkozó sértő, valótlan tényt nem állított, nem híresztelt, így a jóhírnév megsértése sem következett be.

Az ügyvédi munkadíj megállapítását mind a felperes, mind az alperes megbízási szerződés alapján kérte. Az alperes az elsőfokú eljárás berekesztéséig összesen 13 munkaóra ráfordítással 20.000 forint + áfa óradíj figyelembevételével 280.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat számított fel.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 127.000 forint perköltséget, illetve felhívta az alperest, hogy a feljegyzett 60.000 forint illetéket fizesse meg a Magyar Állam javára.

A képmáshoz való jog megsértésére való hivatkozás kapcsán az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a képek és hangok bizonyos fokú szabad felhasználása nélkül a modern tömegtájékoztatás egyszerűen nem létezhetne, ezért a képmás és hangfelvétel felhasználásának körében indokolt bizonyos kivételeket teremteni, amely esetekben mellőzhető az érintett hozzájárulása. Ilyen kivétel a nyilvános közszereplés esete a Ptk. 2:48. § (2) bekezdése szerint. A BDT2007. 1663. számú eseti döntés szerint képmás készítése szempontjából a nyilvános közszereplés feltételei akkor valósulnak meg, ha a felvétel olyan nyilvános eseményen készül, ahol szokásos a képfelvétel készítése, azaz aki részt vesz az eseményen, annak számolnia kell azzal, hogy személyét felismerhetően megörökítik. Egyértelműen levonható a körülményekből az a következtetés, hogy jelen esetben a felperes közszereplést vállalt, hiszen az adott, szűkebb helyi közösség (ebtenyésztők, ... tenyésztők) életének befolyásolása érdekében fejtette ki tevékenységét, az ezen szűkebb körben közérdeklődésre számot tartó versenyen vett részt. Ezen tevékenysége az adott szűkebb közösség szempontjából közéletinek minősül, így a rendezvényen a felperesről hozzájárulása nélkül lehetett képfelvételt készíteni és azt felhasználni. Miután a felperes hozzájárulására nem volt szükség, így az elsőfokú bíróság nem vizsgálta az alperes azon hivatkozását, mely szerint a felperes a fénykép készítéséhez ráutaló magatartással hozzájárult. Az elsőfokú bíróság azt is rögzítette, hogy a fényképfelvétel felhasználása nem lehet visszaélésszerű, álláspontja szerint azonban a kép rossz minősége önmagában nem teszi visszaélésszerűvé a felhasználást. A kép felett elhelyezkedő szöveg nem a felperes pszichés állapotára, vagy egyéb, a versenytől eltérő megnyilvánulására engedett következtetést levonni, hanem a rendezvény keretein belül maradva annak társadalmi funkciójához tapadt. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Ptk. 2:45. § (2) bekezdése alapján az alperes a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát nem sértette meg, hiszen az adott képfelvétel pusztán azt a tényállítást fejezte ki, hogy a felperes és kutyája megnyerték a szemlét, amelynek valóságát a felperes nem vitatta. A Ptk. 2:45. § (1) bekezdése szerinti becsületsértés sem valósult meg, az adott kép a felperes vonatkozásában véleményt nem tükröz, a felperest nem mutatja be mentális sérültként, a fotó nem alkalmas arra, hogy az érintett személy társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja. A becsületsértés megállapítása tekintetében az adott személy egyéni szubjektív érzékenysége nem bír jelentőséggel.